A bukaresti magyar kolónia közösségformálói bontják le a román fővárosról alkotott sztereotípiákat abban az interjúkötetben, amelyet Vincze Loránt korábbi Életeink című rádiós beszélgetéssorozata alapján szerkesztett és tavaly Magyar Bukarest címen megjelent a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában.
2014. február 02., 17:572014. február 02., 17:57
Az egykori újságíró – aki jelenleg az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) alelnöke – a kötet hétvégi nagyváradi bemutatóján emlékezett vissza arra, hogy évekkel ezelőtt maga is előítéletekkel költözött le Bukarestbe, de miután megismerte a várost, a helyieket, felfedezte a külvárosi negyedeket és a „magyar szigeteket\", pozitív tapasztalatokkal gazdagodott, és megbarátkozott a hellyel.
Az azóta Brüsszelben élő szerző korábbi interjúalanyai is felfedezték a város egyedülálló jellegét, és ráleltek a kelettel keveredő nyugati pezsgés kozmopolita varázsára. Szűcs László és Tasnádi-Sáhy Péter újságírók kérdéseire a szerző rámutatott arra, hogy bár az általa 2007 és 2008 között megszólaltatottak szubjektív élményein keresztül mutatja be a román főváros magyarjainak életét – így vannak eltérő meglátások –, mégis jellemző, hogy azok akik a jobb megélhetés, a munka miatt költöztek Bukarestbe, többnyire csak rövid távra terveztek a várossal.
Szándékosan nem politikusokkal készített interjúkat, hanem – mint ahogyan az a könyvbemutatón bejátszott interjúrészletekből is kiderült – a fővárosi diaszpóra olyan közösségformáló személyiségei szólalnak meg, mint amilyen az ott élő magyar háziorvos, jogász, lelkész, de megismerhetünk zenészt, közírót, fotóriportert, magyarországi diplomatát és üzletembert is.
Tapasztalataikból pedig kiderül: Bukarest nem egy „magyarfaló\" város. Bevallása szerint Vincze is megkedvelte, de akárcsak a „bevándorlók\" többsége nem otthonként gondol a városra, hanem egy átmeneti állapotként éli és élte meg Bukarestet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!