A bukaresti magyar kolónia közösségformálói bontják le a román fővárosról alkotott sztereotípiákat abban az interjúkötetben, amelyet Vincze Loránt korábbi Életeink című rádiós beszélgetéssorozata alapján szerkesztett és tavaly Magyar Bukarest címen megjelent a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában.
2014. február 02., 17:572014. február 02., 17:57
Az egykori újságíró – aki jelenleg az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) alelnöke – a kötet hétvégi nagyváradi bemutatóján emlékezett vissza arra, hogy évekkel ezelőtt maga is előítéletekkel költözött le Bukarestbe, de miután megismerte a várost, a helyieket, felfedezte a külvárosi negyedeket és a „magyar szigeteket\", pozitív tapasztalatokkal gazdagodott, és megbarátkozott a hellyel.
Az azóta Brüsszelben élő szerző korábbi interjúalanyai is felfedezték a város egyedülálló jellegét, és ráleltek a kelettel keveredő nyugati pezsgés kozmopolita varázsára. Szűcs László és Tasnádi-Sáhy Péter újságírók kérdéseire a szerző rámutatott arra, hogy bár az általa 2007 és 2008 között megszólaltatottak szubjektív élményein keresztül mutatja be a román főváros magyarjainak életét – így vannak eltérő meglátások –, mégis jellemző, hogy azok akik a jobb megélhetés, a munka miatt költöztek Bukarestbe, többnyire csak rövid távra terveztek a várossal.
Szándékosan nem politikusokkal készített interjúkat, hanem – mint ahogyan az a könyvbemutatón bejátszott interjúrészletekből is kiderült – a fővárosi diaszpóra olyan közösségformáló személyiségei szólalnak meg, mint amilyen az ott élő magyar háziorvos, jogász, lelkész, de megismerhetünk zenészt, közírót, fotóriportert, magyarországi diplomatát és üzletembert is.
Tapasztalataikból pedig kiderül: Bukarest nem egy „magyarfaló\" város. Bevallása szerint Vincze is megkedvelte, de akárcsak a „bevándorlók\" többsége nem otthonként gondol a városra, hanem egy átmeneti állapotként éli és élte meg Bukarestet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!