Bisztrai Mária 1963-ban a Harag György rendezte, Tartuffe című előadásban
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház
Bisztrai Mária tizenhat éven át igazgatta a Kolozsvári Állami Magyar Színházat, olyan időszakban, amely történelmileg már a Ceaușescu-féle kulturális forradalomhoz írható, hiszen csupán mandátumának első két éve esett a szigorú cenzúra alóli viszonylagos fellélegzési korszakra.
2020. december 08., 16:152020. december 08., 16:15
2020. december 09., 15:292020. december 09., 15:29
Ha végiglapozzuk ennek a tizenhat évnek a műsorterveit, feltűnően sok a klasszikus magyar dráma, vígjáték, népszínmű, zenés bohózat vagy 20. századi kortárs magyar szerzők műve. Olyan előadások születtek ebben az időszakban, amelyek akár három-négyszázas sorozatot is megértek, mint például A falu rossza vagy a Zsuzsi vagy éppenséggel a Piros bugyelláris, amelyek mind túlélték a Bisztrai Mária igazgatásának időszakát.
Azokban az években a Kolozsvári Magyar Színház jóval több magyar szerző művét tűzte műsorára, mint bármelyik erdélyi magyar társulat.
Ugyanakkor az ő nevéhez fűződik a kolozsvári társulat első igazi megújulásának a korszaka is, Harag György szerződtetésével. Bár ízlése nem mindig egyezett a Haragéval, Bisztrai Mária felismerte Haragban a kor legjelentősebb magyar színházi rendezőjét, azt az újító szellemet, amely létrehozta az 1970-es években és a 80-as évek elején a színház addigi történetének egyik legfelvirágzóbb, művészileg legértékesebb korszakát.
Így születhettek meg olyan előadások, mint a Tornyot választok, A fekete macska, a Sütő-trilógia, az Öregház, A műtét, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, az Éjjeli menedékhely, A szerető és a Csongor és Tünde, amelyek mellett műsoron maradt a Fenn az ernyőn nincsen kas, A kőszívű ember fiai, Az arany ember, A néma levente vagy az Egérút.
Noha színészi karrierje során számtalan jelentős szerepet játszott el a kolozsvári színpadon a Három nővér Natasájától, az Úri Muri Rhédey Eszterétől, A néma levente Ziliájáig vagy Bánk bán Gertrudisától Schiller Stuart Máriájáig, színésznőként nem tolakodott a Harag csapatába, igazgatói megbízása alatt fontosabbnak tartotta, hogy megteremtse a műsorpolitikai egyensúly mellett Harag György számára azt a kedvező alkotói légkört, amelyben létrejöhettek az egész erdélyi magyar színjátszás megújulását jelentő törekvések.
Minden művészi jellegű javaslatát feltétel nélkül megfogadta, mert felismerte benne a nagy formátumú művészt és színházi reformátort. Ő segítette hozzá Haragot, hogy az 1970-es évek második felétől útlevélhez jusson, és évente egy rendezésre kiutazhasson Újvidékre, amely Harag legmerészebb kísérleteinek színhelyévé vált.
Az már a cenzúra szempontjából egy sokkal szigorúbb korszaknak a kezdete volt, s én mégis olyan előadásokat állíthattam színpadra, mint a munkatáborba helyezett Manole mester vagy Bulgakov Iván, a rettentője, amelynek végén a szereplők belülről döngettek a vasfüggönyön. Az ideológiai főpróbák, úgynevezett „vizionálások” jogos ijedtségét a felügyelő elvtársakkal szemben Mária mindig fölényes mosollyal álcázta, és amikor fellélegezhetett, hogy az Iván… előadását módosítások nélkül engedték színpadra vinni, behívott az irodába, megkínált egy pohár konyakkal, rám kacsintott és így szólt: „Mindennek a fele az enyém!”
Közel negyven év távlatából, egy zűrzavaros és értékvesztett kor útvesztőjében, szeretettel és hálával gondolok vissza azokra az „inasévekre”, és igyekszem épségben és sértetlenül felmutatni következő találkozásunkkor azt a „másik felet”.
Isten nyugtasson békében,
Kedves Mária!
Tompa Gábor
Elhunyt életének 97. évében Bisztrai Mária, a Kolozsvári Állami Magyar Színház egykori igazgatója, örökös tagja – erősítette meg az intézmény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!