Bisztrai Mária 1963-ban a Harag György rendezte, Tartuffe című előadásban
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház
Bisztrai Mária tizenhat éven át igazgatta a Kolozsvári Állami Magyar Színházat, olyan időszakban, amely történelmileg már a Ceaușescu-féle kulturális forradalomhoz írható, hiszen csupán mandátumának első két éve esett a szigorú cenzúra alóli viszonylagos fellélegzési korszakra.
2020. december 08., 16:152020. december 08., 16:15
2020. december 09., 15:292020. december 09., 15:29
Ha végiglapozzuk ennek a tizenhat évnek a műsorterveit, feltűnően sok a klasszikus magyar dráma, vígjáték, népszínmű, zenés bohózat vagy 20. századi kortárs magyar szerzők műve. Olyan előadások születtek ebben az időszakban, amelyek akár három-négyszázas sorozatot is megértek, mint például A falu rossza vagy a Zsuzsi vagy éppenséggel a Piros bugyelláris, amelyek mind túlélték a Bisztrai Mária igazgatásának időszakát.
Azokban az években a Kolozsvári Magyar Színház jóval több magyar szerző művét tűzte műsorára, mint bármelyik erdélyi magyar társulat.
Ugyanakkor az ő nevéhez fűződik a kolozsvári társulat első igazi megújulásának a korszaka is, Harag György szerződtetésével. Bár ízlése nem mindig egyezett a Haragéval, Bisztrai Mária felismerte Haragban a kor legjelentősebb magyar színházi rendezőjét, azt az újító szellemet, amely létrehozta az 1970-es években és a 80-as évek elején a színház addigi történetének egyik legfelvirágzóbb, művészileg legértékesebb korszakát.
Így születhettek meg olyan előadások, mint a Tornyot választok, A fekete macska, a Sütő-trilógia, az Öregház, A műtét, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, az Éjjeli menedékhely, A szerető és a Csongor és Tünde, amelyek mellett műsoron maradt a Fenn az ernyőn nincsen kas, A kőszívű ember fiai, Az arany ember, A néma levente vagy az Egérút.
Noha színészi karrierje során számtalan jelentős szerepet játszott el a kolozsvári színpadon a Három nővér Natasájától, az Úri Muri Rhédey Eszterétől, A néma levente Ziliájáig vagy Bánk bán Gertrudisától Schiller Stuart Máriájáig, színésznőként nem tolakodott a Harag csapatába, igazgatói megbízása alatt fontosabbnak tartotta, hogy megteremtse a műsorpolitikai egyensúly mellett Harag György számára azt a kedvező alkotói légkört, amelyben létrejöhettek az egész erdélyi magyar színjátszás megújulását jelentő törekvések.
Minden művészi jellegű javaslatát feltétel nélkül megfogadta, mert felismerte benne a nagy formátumú művészt és színházi reformátort. Ő segítette hozzá Haragot, hogy az 1970-es évek második felétől útlevélhez jusson, és évente egy rendezésre kiutazhasson Újvidékre, amely Harag legmerészebb kísérleteinek színhelyévé vált.
Az már a cenzúra szempontjából egy sokkal szigorúbb korszaknak a kezdete volt, s én mégis olyan előadásokat állíthattam színpadra, mint a munkatáborba helyezett Manole mester vagy Bulgakov Iván, a rettentője, amelynek végén a szereplők belülről döngettek a vasfüggönyön. Az ideológiai főpróbák, úgynevezett „vizionálások” jogos ijedtségét a felügyelő elvtársakkal szemben Mária mindig fölényes mosollyal álcázta, és amikor fellélegezhetett, hogy az Iván… előadását módosítások nélkül engedték színpadra vinni, behívott az irodába, megkínált egy pohár konyakkal, rám kacsintott és így szólt: „Mindennek a fele az enyém!”
Közel negyven év távlatából, egy zűrzavaros és értékvesztett kor útvesztőjében, szeretettel és hálával gondolok vissza azokra az „inasévekre”, és igyekszem épségben és sértetlenül felmutatni következő találkozásunkkor azt a „másik felet”.
Isten nyugtasson békében,
Kedves Mária!
Tompa Gábor
Elhunyt életének 97. évében Bisztrai Mária, a Kolozsvári Állami Magyar Színház egykori igazgatója, örökös tagja – erősítette meg az intézmény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
A Leonardo DiCaprio nevével fémjelzett film, az Egyik csata a másik után című fekete komédia, valamint a Hamnet című dráma vitte el a vasárnap este a kaliforniai Beverly Hillsben megrendezett 83. Golden Globe-díjátadó filmes fődíjait.
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.
Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára – közölte a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték a magyar koronázási palástot vitrinjéből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A történelmi ereklye az épületen belül ideiglenesen egy másik védett helyet kapott.
Meghalt Tarr Béla filmrendező kedden – közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében.
Január 6. a keresztény liturgiában Vízkereszt vagy a Háromkirályok ünnepe, a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete is egyben. A katolikus egyházban a pap megszenteli a vizet, e naphoz számos népszokás is kötődik.
Elhunyt Bräutigam Gábor, a Kispál és a Borz, valamint a Kiscsillag alapító dobosa. A zenész 60 éves volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!