Fekete Vince a magyar alapítású, nemzetközi Balassi Emlékkard elismerést február közepén vette át Budapesten
Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI
„Csodálatos mestermunka, emlékeztet a versre, a jó versre, hogy tökéletes, mint a jó vers maga, se elvenni, se hozzátenni nem lehet(ne) semmit” – fogalmazott Fekete Vince költő nemrég kapott Balassi Emlékkardjáról a Krónika megkeresésére. A Budapesten élő kézdivásárhelyi költőt „kétlakiságáról”, Felső-Háromszékhez való kötődéséről, lírája alakulásáról is kérdeztük.
2024. február 27., 09:452024. február 27., 09:45
– Hogyan értékeled a magyar alapítású, nemzetközi Balassi Emlékkard elismerést, amit február közepén vettél át Budapesten? Már több elismerést kaptál költőként: általában mit jelent egy poéta munkásságára nézve egy szakmai díj?
– Örülök neki. És ugyanígy örültem minden eddigi – szakmai – díjamnak, amit kaptam. Erdélyinek, anyaországinak, jelentősebbnek, avagy kevésbé annak tűnőnek. Számomra mindenik fontos volt. Mert mindenik a munkámat ismerte el. Vagyis azt, amit én több mint negyven éve művelek. A legelső egyébként egy Ifjúmunkás-versdíj volt, ha jól emlékszem, 1989-ben. A Balassi emlékkard pedig nem csak magyar alapítású, hanem egy magánalapítású díj is. A kilencvenes évek elejétől egy költő és egy műfordító kapja minden esztendőben. Egy végvári szablya a jutalom, amit egy ötvösművész készít, aki maga is jelen van/volt a díjátadón. Egyébként: csodálatos mestermunka. Annyiban emlékeztet a versre, a jó versre, akit emlékeztethet, hogy tökéletes, mint a jó vers maga, se elvenni, se hozzátenni nem lehet(ne) semmit.
– A díjátadón a méltatásban elhangzott többek közt, hogy nem csupán az erdélyi, de az egyetemes magyar irodalom egyik legmarkánsabb lírikusává nőtted ki magad. Kétlaki életet élsz, Felső-Háromszék az otthonod, oda kötnek a gyökereid, a régiót szellemi és lelki tájként is sokrétűen közelítetted meg már eddig is a költészetedben, ugyanakkor Budapesten is élsz. Ezt a kettősséget, illetve – amint a méltatásban fogalmaztak – az erdélyi és egyetemes magyar irodalomhoz tartozást miként éled meg?
– Több alkalommal is említettem már, hogy Budapesten élő kézdivásárhelyi vagyok. Itt élek ugyan, de nagyon gyakran megyek – most már úgy is mondhatom, hiszen ötödik éve élek Pesten – itthonról haza. Van otthon egy saját háromszögem, de az is lehet, hogy négyszög az, amit minden ilyen alkalommal felkeresek. Kézdivásárhely a szülővárosom, Kézdiszentkereszt a falu, ahol gyerekkoromban éltem, és jelenleg is van ott egy kis parasztház egy szép, de eléggé nehezen megközelíthető helyen, a település fölött, csodálatos panorámával, udvarral, kerttel, ahol érnek a gyümölcsök, és kaszálni kell, és be kell gyűjteni a termést, ahol, ha kiállok az udvar közepébe, kinyílik előttem az egész háromszéki medence. No és ott van még Kászonújfalu, az én választott falum. És Csíkszereda, a Székelyföld folyóirat szerkesztőségével. És hát… Ki ne szeretne – magyar költőről beszélünk! – az egyetemes magyar irodalomhoz tartozni? Az erdélyi már – remélem – biztos.
A Balassi Emlékkardot a kilencvenes évek elejétől egy költő és egy műfordító kapja minden esztendőben
Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI
– Azt is kiemelték, hogy „kísérletező lírikus, ugyanakkor a hagyományok egyik leghűségesebb tisztelője, aki a régi formákat új tartalommal tölti meg. Balassi Bálinttól, Zrínyi Miklóstól és Csokonai Vitéz Mihálytól Petőfi Sándoron, Arany Jánoson, Ady Endrén és Kosztolányi Dezsőn át egészen Dsida Jenőig, Szilágyi Domokosig és Kányádi Sándorig szinte minden nyelven beszél”. Miért tartod fontosnak a költészeti hagyományokból való merítés és a kísérletezés ötvözését?
– Hát hogyne lenne fontos? Szeretek játszani azzal, hogy bizonyos költői helyzeteket, beszédmódokat újraszituálok. Érdekes foglalatosság: ütköztetni a régit a maival. Vagy a régit maiba átírni. Maiba, huszonegyedik század elejibe, és az enyémbe. A vájtfülűek pedig rögtön fel is fedezhetik, hogy miről is van szó. Lehet, hogy újraolvassák majd az eredeti verset is. És eldönthetik, hogy mi jött ki ebből az egészből. Mi lenne, ha… játék ez. Egyfajta dialógus az elődökkel. A legnagyobbakkal, a klasszikusokkal.
– A Székelyföld folyóirat szerkesztője vagy a lap indulásától kezdve. Ez idő alatt hatott-e, és ha igen, miként hatott költészeted alakulására, fejlődésére, irányvonalaira az, hogy szerkesztőként közvetlen rálátásod nyílt arra, hogy milyenek voltak, milyenek a Székelyföld irodalmi mozgásai?
– Ha hatott valami, valaki, akkor a közvetlen környezetemben levő barátok, szerkesztőtársak voltak azok. Sokat köszönhetek nekik, és talán egymásnak is sokat köszönhetünk. Költészetről senkivel nem beszélgettem annyit, szerintem, mint Lövéteivel (Lövétei Lázár László József Attila-díjas költő, műfordító – szerk. megj.). Volt időnk is, alkalmunk is erre ennyi idő alatt. Figyelünk egymás munkásságára, követjük egymást, és ez inspiráló, stimuláló hatással lehet mindenkire. És vannak – persze – olyan erdélyi (és nem csak, nyilván, de most róluk van szó) költők – élőkről beszélek! –, akikre nagyon odafigyelek. Például Markó Béla, Király László, és most csak a hetvenen túliakat említem. És csak az erdélyieket.
Fekete Vince
költő, szerkesztő, műfordító Kézdivásárhelyen született 1965. április 7-én. Felsőfokú tanulmányait 1989–1994 között a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, majd 1996–1999 közt a József Attila Tudományegyetem bölcsészettudományi karán folytatta. A Helikon, az Előretolt Helyőrség szerkesztője volt, 1999-től pedig a Székelyföld című folyóirat szerkesztője. Számos verseskötete látott napvilágot. Díjai: A Romániai Írószövetség debütdíja (1996), Sziveri János-díj (1996), Az Erdélyi Magyar Írók Ligája nagydíja (2005), Pro Literatura díj (2005), József Attila-díj (2010), Látó-nívódíj – vers (2014), Román Írószövetség díja (2016). Halálgyakorlatok című, a magyarországi Magvető Kiadónál 2022-ben megjelent verseskötetéért a Romániai Írók Szövetsége díjában, 2023 március 14-én Magyarország Babérkoszorúja-díjban részesült, idén februárban megkapta a Balassi Emlékkardot.
Halálgyakorlatok című, a magyarországi Magvető Kiadónál 2022-ben megjelent verseskötetéért Fekete Vince költő a Romániai Írók Szövetsége díjában részesült – adta hírül a Helikon.
A költészet nem lóverseny, hogy ki fut be elsőként a célba. Hosszadalmas, munkás, alapos, ráérős tevékenység, amelynek aztán vagy meglesz az eredménye, vagy nem. És ez a bizonytalanság benne, ami abszolút érdekes – vallja Fekete Vince kézdivásárhelyi költő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Három erdélyi művész vehette át Budapesten a Színikritikusok Díját: a legjobb férfi főszereplőnek, a legjobb női mellékszereplőnek és a legjobb zeneszerzőnek járó elismeréseket kapták.
Bartha Borókáé a Kaszás Attila-díj! – újságolta az örömhírt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Facebook-oldalán. Bartha Boróka négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyzett a rangos elismerésért.
Csíkszeredában, a Kolozsvári Magyar Opera mini-évadának részeként szeptember 30-án és október 1-jén, két napon át mesterkurzust tart Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, egyetemi tanár, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje.
A normálishoz közelítő költségvetéssel, a jubileumi, 10. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivállal, valamint 7 premierrel – 4 nagyszínpadi és 3 stúdió-bemutatóval – várja közönségét az új, 234. évadban a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Friss magyar filmekkel, országos premierekkel, közönségtalálkozókkal és izgalmas szakmai programokkal érkezik október 7-én a 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle: a fesztivál 15 erdélyi helyszínen várja a közönséget.
Kulturális eseményekkel, szakrális sétákkal kezdődött el szombaton az Ars Sacra Fesztivál Nagyszebenben. A szeptember 20-áig tartó rendezvénysorozat keretében szombaton a Nyitott Templomok Napját is megtartják – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!