Brüsszelben is fellépnek. Szép András zongorista és Laczkó Vass Róbert színművész Radnóti-estje a kolozsvári zsinagógában
Fotó: Laczkó Vass Róbert/ Facebook
A Liszt Intézet Brüsszel meghívására Belgiumban vendégszerepel Radnóti-estjével Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész és Szép András zongoraművész – közölte az alkotópáros.
2023. április 17., 15:312023. április 17., 15:31
A Rekvizitumok régi verseimből című Radnóti-estet a Holokauszt magyar áldozatainak emléknapja (április 16.) alkalmából az Intézet brüsszeli székházának előadótermében láthatják az érdeklődők.
,,Megdolgoztunk ezért az előadásért, a járványhelyzet miatt pedig szó szerint kiböjtöltük az érvényes bemutató lehetőségét. Az online kalandorkodást eleve méltatlannak találtam, ezért vártunk, és hozzácsiszolódtunk a művekhez. Szép Andrásnak köszönöm az Erőltetett menet szívbemarkoló akkordjait, közös munkáink talán legszebb, igazán letisztult szerzeményét játssza el ebben az előadásban” – fogalmazott a színművész.
,,A szövegnek élnie kell, a zene pedig nem lehet „csupán” kíséret, hanem érvényes és méltó alkotássá kell terebélyesednie egy-egy költemény mellett, hiszen olvasatot kínál, determinál, kiemel vagy ellenpontoz. Két esztendőnyi együtt gondolkodás van ebben az előadásban, és nagyon hálás vagyok Szép András barátomnak, hogy kreativitása legjavát adja bele közös munkáinkba’’ – mondta el a színművész.
Az „életeposz”, amelybe e sorokat szánta, sosem készült el, ám Radnóti költészete monumentális „életeposszá” sűrűsödött boldogságával, szorongásaival, keserű lázadásával és tragikus sorsával együtt. „Bátran állíthatjuk, hogy a Radnóti-életmű a magyar líra egyik csúcsteljesítménye: megkerülhetetlen verseit lélekben magunkra kellett gombolnunk, mint egy viharkabátot. Reméljük, nézőink is érzékelni fogják ennek súlyát és szakralitását” – olvasható az előadás ismertetőjében.
Köztudomású, hogy a világon végignyargaló koronavírus-járvány miatt színházaink is arra kényszerültek, hogy „korlátozott üzemmódra” kapcsoljanak.
A nyelvi és formai bravúrokban tobzódó Kányádi-művek saját magukat predesztinálják zenére – vallja Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész, aki Szép András zongoristával közösen mutatja be A néma hang, amit ki kell ejtenünk című verses-zenés előadását a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!