Az Erdőszentgyörgyön élő Szali Irma is mesél a filmben szülőfalujáról, Bözödújfaluról
Fotó: Facebook.com/Bözödújfalu
A romániai falurombolás jelképévé vált Bözödújfaluról, egykori lakóiról készített dokumentumfilmet Barabás Eszter, aki tavaly végzett a Sapientia egyetem filmművészet, fotóművészet, média szakán. A visszaemlékezéseken alapuló alkotásról, amelyet a hétvégén a kincses városban láthat a közönség, a rendező beszélt a Krónikának.
2017. június 22., 17:022017. június 22., 17:02
Az elárasztott Bözödújfalu történetét mutatja be egykori lakói visszaemlékezései alapján az a dokumentumfilm, amely éppen egy évvel ezelőtt készült el Kolozsváron Barabás Eszter rendezésében.
A 28 perces, Kopjafa a házunk helyén című, a romániai falurombolás jelképévé vált Maros megyei településről készített alkotást a hétvégén vetítik a kincses városban:
Az eseményt első alkalommal szervezi az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) ifjúsági szervezete, az EMKISZ. A film régi fényképek, az egykori lakók történetei révén mutatja be a település múltját, pusztulását. Szereplői a falu életéről, személyes élményeikről mesélnek, otthonuk elvesztéséről és a fájdalom feldolgozásáról.
Barabás Eszter a Krónika kérdésére elmondta, a Sapientia egyetem filmművészet, fotóművészet, média szakának végzőseként készítette el tavaly a filmet, amely államvizsgamunkája volt. „Egy év alatt, 2015 és 2016 szeptembere között forgattunk egy ötfős csapattal, amelynek tagjai nagyrészt egyetemi hallgatók, a kollégáim voltak. Négyszer mentünk forgatni, ugyanis
Kövenként lopkodják szét és adják el a víz alól előbukkanó Bözödújfalu maradványait. A közvélemény szerint kegyeletsértés, ami a negyedszázada elárasztott településsel történik, ám egyesek szerint a „gyűjtögetőknek” is meg kell élniük valamiből.
Közben a falu egykori lakói közül 11 személlyel készítettünk interjúkat. A megkérdezettek mindannyian a Székelyföldön élnek, a falurombolást követően szétszóródtak a környéken. Erdőszentgyörgyön, Székelykeresztúron, Fiatfalván, Kisgalambfalván, Szovátán kerestük meg ezeket az embereket, mindannyian körülbelül 50–70 év közöttiek” – mondta el a film rendezője.
Hozzátette, egy kérdéssorozatot állítottak össze, a megkérdezettek pedig Bözödújfaluban töltött gyerekkorukról, fiatalkorukról és természetesen a film legfontosabb pontjaként a szülőhelyükről való elköltözésről meséltek, valamint arról is, hogy mi következett ezután az életükben.
Az egykori lakosok közül többen is könnyezve mondták, a hely számukra az örökre elveszett paradicsomot jelenti. Egyébként a tó és környéke változásait is rögzítettük a különböző évszakokban. A film azok számára is érdekes lehet, akik keveset tudna vagy nem tudnak a tragikus sorsú faluról, hiszen kiderül belőle, mi is történt” – mondta a rendező.
Barabás Eszter
A dokumentumfilmet múlt héten Székelykeresztúron láthatták a nézők, a tervek szerint a nyár folyamán a Hargita megyei Siménfalván, a Maros megyei Erdőszentgyörgyön és Magyarországon, Jászberény környékén is vetítik. Barabás Eszter azt is elmondta, különböző külföldi fesztiválokra is szeretnék küldeni, Bukarestben már vetítették a Cinemaiubit fesztiválon, valamint a törökországi Istanbul International Architecture and Urban Film Festivalon.
A vízzel elárasztott Bözödújfalu történetéről, egykori lakóiról jelenleg a magyarországi Buda János is forgat dokumentumfilmet, a magyarországi rendező, operatőr áprilisban a Krónikának azt nyilatkozta, alkotása várhatóan jövő nyárra készül el.
A vízzel elárasztott Bözödújfalu történetéről, egykori lakóiról forgat dokumentumfilmet Buda János. A magyarországi rendező, operatőr a várhatóan jövő nyárra elkészülő alkotásról, az adatgyűjtésről beszélt a Krónikának.
Bözödújfalu mellett 1975-ben 625 méter hosszú, 28 méter magas gát építése kezdődött, a felduzzasztott Küsmöd-patak vize a nyolcvanas években elárasztotta a falut, amelynek lakóit a szomszédos településekre költöztették, sokan közülük külföldre távoztak,
A gátépítés 1977-ben leállt, de 1984-től újraindult, és a tó vízszintje 1992-ben érte el maximális magasságát, a vizet idén márciusban kezdték leengedni. A leeresztésre azért volt szükség, mert a vízgazdálkodási vállalat szakemberei meg akarják javítani a gátat és a tóban álló irányítótornyot összekötő hidat, amelynek egyik betoneleme februárban a vízbe esett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Tizenhetedik alkalommal indul országjáró körútra a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Unlimited karavánja, amely július és szeptember között szabadtéri vetítésekkel várja a közönséget Románia több városában.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!