Az Erdőszentgyörgyön élő Szali Irma is mesél a filmben szülőfalujáról, Bözödújfaluról
Fotó: Facebook.com/Bözödújfalu
A romániai falurombolás jelképévé vált Bözödújfaluról, egykori lakóiról készített dokumentumfilmet Barabás Eszter, aki tavaly végzett a Sapientia egyetem filmművészet, fotóművészet, média szakán. A visszaemlékezéseken alapuló alkotásról, amelyet a hétvégén a kincses városban láthat a közönség, a rendező beszélt a Krónikának.
2017. június 22., 17:022017. június 22., 17:02
Az elárasztott Bözödújfalu történetét mutatja be egykori lakói visszaemlékezései alapján az a dokumentumfilm, amely éppen egy évvel ezelőtt készült el Kolozsváron Barabás Eszter rendezésében.
A 28 perces, Kopjafa a házunk helyén című, a romániai falurombolás jelképévé vált Maros megyei településről készített alkotást a hétvégén vetítik a kincses városban:
Az eseményt első alkalommal szervezi az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) ifjúsági szervezete, az EMKISZ. A film régi fényképek, az egykori lakók történetei révén mutatja be a település múltját, pusztulását. Szereplői a falu életéről, személyes élményeikről mesélnek, otthonuk elvesztéséről és a fájdalom feldolgozásáról.
Barabás Eszter a Krónika kérdésére elmondta, a Sapientia egyetem filmművészet, fotóművészet, média szakának végzőseként készítette el tavaly a filmet, amely államvizsgamunkája volt. „Egy év alatt, 2015 és 2016 szeptembere között forgattunk egy ötfős csapattal, amelynek tagjai nagyrészt egyetemi hallgatók, a kollégáim voltak. Négyszer mentünk forgatni, ugyanis
Kövenként lopkodják szét és adják el a víz alól előbukkanó Bözödújfalu maradványait. A közvélemény szerint kegyeletsértés, ami a negyedszázada elárasztott településsel történik, ám egyesek szerint a „gyűjtögetőknek” is meg kell élniük valamiből.
Közben a falu egykori lakói közül 11 személlyel készítettünk interjúkat. A megkérdezettek mindannyian a Székelyföldön élnek, a falurombolást követően szétszóródtak a környéken. Erdőszentgyörgyön, Székelykeresztúron, Fiatfalván, Kisgalambfalván, Szovátán kerestük meg ezeket az embereket, mindannyian körülbelül 50–70 év közöttiek” – mondta el a film rendezője.
Hozzátette, egy kérdéssorozatot állítottak össze, a megkérdezettek pedig Bözödújfaluban töltött gyerekkorukról, fiatalkorukról és természetesen a film legfontosabb pontjaként a szülőhelyükről való elköltözésről meséltek, valamint arról is, hogy mi következett ezután az életükben.
Az egykori lakosok közül többen is könnyezve mondták, a hely számukra az örökre elveszett paradicsomot jelenti. Egyébként a tó és környéke változásait is rögzítettük a különböző évszakokban. A film azok számára is érdekes lehet, akik keveset tudna vagy nem tudnak a tragikus sorsú faluról, hiszen kiderül belőle, mi is történt” – mondta a rendező.
Barabás Eszter
A dokumentumfilmet múlt héten Székelykeresztúron láthatták a nézők, a tervek szerint a nyár folyamán a Hargita megyei Siménfalván, a Maros megyei Erdőszentgyörgyön és Magyarországon, Jászberény környékén is vetítik. Barabás Eszter azt is elmondta, különböző külföldi fesztiválokra is szeretnék küldeni, Bukarestben már vetítették a Cinemaiubit fesztiválon, valamint a törökországi Istanbul International Architecture and Urban Film Festivalon.
A vízzel elárasztott Bözödújfalu történetéről, egykori lakóiról jelenleg a magyarországi Buda János is forgat dokumentumfilmet, a magyarországi rendező, operatőr áprilisban a Krónikának azt nyilatkozta, alkotása várhatóan jövő nyárra készül el.
A vízzel elárasztott Bözödújfalu történetéről, egykori lakóiról forgat dokumentumfilmet Buda János. A magyarországi rendező, operatőr a várhatóan jövő nyárra elkészülő alkotásról, az adatgyűjtésről beszélt a Krónikának.
Bözödújfalu mellett 1975-ben 625 méter hosszú, 28 méter magas gát építése kezdődött, a felduzzasztott Küsmöd-patak vize a nyolcvanas években elárasztotta a falut, amelynek lakóit a szomszédos településekre költöztették, sokan közülük külföldre távoztak,
A gátépítés 1977-ben leállt, de 1984-től újraindult, és a tó vízszintje 1992-ben érte el maximális magasságát, a vizet idén márciusban kezdték leengedni. A leeresztésre azért volt szükség, mert a vízgazdálkodási vállalat szakemberei meg akarják javítani a gátat és a tóban álló irányítótornyot összekötő hidat, amelynek egyik betoneleme februárban a vízbe esett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Emlékünnepre készülnek Koltón a Teleki-kastélyban, ahol egykor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia töltötte mézesheteit. Miért nevezték „vad” grófnak Teleki Sándort, miként barátkozott össze az arisztokráciát megvető Petőfivel?
Nagyváradon másodszor rendezik meg szeptember 4. és 6. között a Zsidó Kulturális Napokat. A rendezvény kapcsán Rézműves Róberttel, a Nagyváradi Zsidó Hitközség kántorával és előimádkozójával beszélgettünk.
A roma kultúra ihlette alkotásokat sorakoztat fel a RROMA Film Festival, amelyet szeptember 4. és 6. között szerveznek meg Brassóban és a Brassó megyei Ágostonfalván.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!