Az Erdőszentgyörgyön élő Szali Irma is mesél a filmben szülőfalujáról, Bözödújfaluról
Fotó: Facebook.com/Bözödújfalu
A romániai falurombolás jelképévé vált Bözödújfaluról, egykori lakóiról készített dokumentumfilmet Barabás Eszter, aki tavaly végzett a Sapientia egyetem filmművészet, fotóművészet, média szakán. A visszaemlékezéseken alapuló alkotásról, amelyet a hétvégén a kincses városban láthat a közönség, a rendező beszélt a Krónikának.
2017. június 22., 17:022017. június 22., 17:02
Az elárasztott Bözödújfalu történetét mutatja be egykori lakói visszaemlékezései alapján az a dokumentumfilm, amely éppen egy évvel ezelőtt készült el Kolozsváron Barabás Eszter rendezésében.
A 28 perces, Kopjafa a házunk helyén című, a romániai falurombolás jelképévé vált Maros megyei településről készített alkotást a hétvégén vetítik a kincses városban:
Az eseményt első alkalommal szervezi az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) ifjúsági szervezete, az EMKISZ. A film régi fényképek, az egykori lakók történetei révén mutatja be a település múltját, pusztulását. Szereplői a falu életéről, személyes élményeikről mesélnek, otthonuk elvesztéséről és a fájdalom feldolgozásáról.
Barabás Eszter a Krónika kérdésére elmondta, a Sapientia egyetem filmművészet, fotóművészet, média szakának végzőseként készítette el tavaly a filmet, amely államvizsgamunkája volt. „Egy év alatt, 2015 és 2016 szeptembere között forgattunk egy ötfős csapattal, amelynek tagjai nagyrészt egyetemi hallgatók, a kollégáim voltak. Négyszer mentünk forgatni, ugyanis
Kövenként lopkodják szét és adják el a víz alól előbukkanó Bözödújfalu maradványait. A közvélemény szerint kegyeletsértés, ami a negyedszázada elárasztott településsel történik, ám egyesek szerint a „gyűjtögetőknek” is meg kell élniük valamiből.
Közben a falu egykori lakói közül 11 személlyel készítettünk interjúkat. A megkérdezettek mindannyian a Székelyföldön élnek, a falurombolást követően szétszóródtak a környéken. Erdőszentgyörgyön, Székelykeresztúron, Fiatfalván, Kisgalambfalván, Szovátán kerestük meg ezeket az embereket, mindannyian körülbelül 50–70 év közöttiek” – mondta el a film rendezője.
Hozzátette, egy kérdéssorozatot állítottak össze, a megkérdezettek pedig Bözödújfaluban töltött gyerekkorukról, fiatalkorukról és természetesen a film legfontosabb pontjaként a szülőhelyükről való elköltözésről meséltek, valamint arról is, hogy mi következett ezután az életükben.
Az egykori lakosok közül többen is könnyezve mondták, a hely számukra az örökre elveszett paradicsomot jelenti. Egyébként a tó és környéke változásait is rögzítettük a különböző évszakokban. A film azok számára is érdekes lehet, akik keveset tudna vagy nem tudnak a tragikus sorsú faluról, hiszen kiderül belőle, mi is történt” – mondta a rendező.
Barabás Eszter
A dokumentumfilmet múlt héten Székelykeresztúron láthatták a nézők, a tervek szerint a nyár folyamán a Hargita megyei Siménfalván, a Maros megyei Erdőszentgyörgyön és Magyarországon, Jászberény környékén is vetítik. Barabás Eszter azt is elmondta, különböző külföldi fesztiválokra is szeretnék küldeni, Bukarestben már vetítették a Cinemaiubit fesztiválon, valamint a törökországi Istanbul International Architecture and Urban Film Festivalon.
A vízzel elárasztott Bözödújfalu történetéről, egykori lakóiról jelenleg a magyarországi Buda János is forgat dokumentumfilmet, a magyarországi rendező, operatőr áprilisban a Krónikának azt nyilatkozta, alkotása várhatóan jövő nyárra készül el.
A vízzel elárasztott Bözödújfalu történetéről, egykori lakóiról forgat dokumentumfilmet Buda János. A magyarországi rendező, operatőr a várhatóan jövő nyárra elkészülő alkotásról, az adatgyűjtésről beszélt a Krónikának.
Bözödújfalu mellett 1975-ben 625 méter hosszú, 28 méter magas gát építése kezdődött, a felduzzasztott Küsmöd-patak vize a nyolcvanas években elárasztotta a falut, amelynek lakóit a szomszédos településekre költöztették, sokan közülük külföldre távoztak,
A gátépítés 1977-ben leállt, de 1984-től újraindult, és a tó vízszintje 1992-ben érte el maximális magasságát, a vizet idén márciusban kezdték leengedni. A leeresztésre azért volt szükség, mert a vízgazdálkodási vállalat szakemberei meg akarják javítani a gátat és a tóban álló irányítótornyot összekötő hidat, amelynek egyik betoneleme februárban a vízbe esett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három erdélyi művész vehette át Budapesten a Színikritikusok Díját: a legjobb férfi főszereplőnek, a legjobb női mellékszereplőnek és a legjobb zeneszerzőnek járó elismeréseket kapták.
Bartha Borókáé a Kaszás Attila-díj! – újságolta az örömhírt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Facebook-oldalán. Bartha Boróka négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyzett a rangos elismerésért.
Csíkszeredában, a Kolozsvári Magyar Opera mini-évadának részeként szeptember 30-án és október 1-jén, két napon át mesterkurzust tart Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, egyetemi tanár, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje.
A normálishoz közelítő költségvetéssel, a jubileumi, 10. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivállal, valamint 7 premierrel – 4 nagyszínpadi és 3 stúdió-bemutatóval – várja közönségét az új, 234. évadban a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Friss magyar filmekkel, országos premierekkel, közönségtalálkozókkal és izgalmas szakmai programokkal érkezik október 7-én a 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle: a fesztivál 15 erdélyi helyszínen várja a közönséget.
Kulturális eseményekkel, szakrális sétákkal kezdődött el szombaton az Ars Sacra Fesztivál Nagyszebenben. A szeptember 20-áig tartó rendezvénysorozat keretében szombaton a Nyitott Templomok Napját is megtartják – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Halálának 128. évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt meg Aradon. A megnyitón Sissi egykori aradi emlékjeleiről is szó esett.
Az iskolapadok világát idéző gyerekmusicallal csenget be az új évadra a Kolozsvári Magyar Opera. Az évad terveiről, a szűkös anyagi mozgástérről, az opera gyermekkórusának 10. évfordulójára született darabról évadnyitó sajtótájékoztatón számoltak be.
Székely Csaba magyar–román együttéléséről készült MaRó című szatíráját viszi színre Nagyváradon a Körös-parti város magyar és román társulata. A bemutatót október 17-én és 18-án tartják.
Négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyez a Kaszás Attila-díjért Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze, akire szeptember 15-ig szavazhat a közönség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!