A szegedi boszorkányperek világát is idézi a Szilágyi-regény
Fotó: Magyar Művészeti Akadémia kiadó
Történelmi nagyregény Szilágyi István Kossuth-díjas kolozsvári író új regénye, a Messze túl a láthatáron, amely a Magyar Művészeti Akadémia kiadójánál látott napvilágot. A Rákóczi-szabadságharc korát bámulatos érzékkel megidéző író képes egyetemes szinten megfogalmazni az önmagával számot vető ember tragikumát.
2020. június 29., 11:332020. június 29., 11:33
Megjelent Szilágyi István Kossuth-díjas és József Attila-díjas kolozsvári író új regénye, a Messze túl a láthatáron – közölte a Magyar Művészeti Akadémia kiadója. A MMA Kiadó Nonprofit Kft. gondozásában napvilágot látott regény volumenében és szerkezetében az író korábban megjelent, Hollóidő című művét idézi, és méltó folytatása a korábbi nagy műveknek. Amint a kiadó honlapján olvasható, a Tompay Wajtha Mátyás visszaemlékezéseire építő első rész a kuruc „zajdulás” végnapjait beszéli el. A rejtélyektől és személyes tragédiáktól sem mentes szakaszt Tompay harminc évvel későbbi alakja köti át, amint – immár főbíróként – babonás, hiedelmes, boszorkányos perekben hozott ítéleteire tekint vissza.
A Magyar Művészeti Akadémia honlapjára videó is felkerült, amelyben Pécsi Györgyi irodalomtörténész mutatja be a könyvet. „Szilágy István arisztokratikus író, várat magára, hiszen erre a könyvre közel húsz évig vártunk. Történelmi nagyregény, benne vannak azok a tipikus szilágyis prózaírói és bölcseleti erények, amelyek korábbi könyveit is jellemzik” – mondja az irodalomtörténész. Kifejti, az egyik meglepetés a könyv szerkezete, szerkesztése: a mű két egységből áll, mint a Hollóidő, egy kisebb, epikusabb és egy nagyobb részből. Az első részt memoárnak nevezi az író, a Rákóczi szabadságharc utolsó éveiről szól, itt hagyományos elbeszélő formát alkalmaz Szilágyi István. A főhős Rákóczi diplomatájaként szolgál, közben a felesége tragikus módon eltűnik.
– mondja Pécsi Györgyi.
Mi a bűn, mi a bűnhődés, van-e büntetés, jogosult-e az ember ítélni másokat? – ezek a kérdések tevődnek fel a regényben. „A legfontosabb, hogy számtalan titok veszi körül az életünket, és vajon tudjuk-e értelmezni ezeket a titkokat? A végkonklúzió, hogy részigazságokat, részvalóságokat ismerhetünk meg, és a részek megismeréséből viszont nem következhet ítéletalkotás az egészről. Ez az ítéletalkotás egyedül a Teremtőé” – fogalmaz az irodalomtörténész.
Az MMA kiadó tavaly jelentette meg Katlanváros címmel Szilágyi Istvánnak az 1960-as, 1970-es években írt esszéit, visszaemlékezéseit, személyes vallomásait.
Szilágyi István
Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Az író idén januárban vette át a kincses városban az Erdélyért életműdíjat az RMDSZ Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjátadó gáláján.
– hangzott el a méltatásban.
Karácsonyi Zsolt, a Helikon folyóirat főszerkesztője, az erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke úgy fogalmazott, az életmű már most is kerek egész, de korántsem lezárt út. „Az újabb mű, az újabb, életre szóló mondatok sora már felsejlik a lápon túli ködök sűrűjéből” – mondta az író életművéről.
Szilágyi István 1938. október 10-én született Kolozsváron. Mint korábban nyilatkozta, származása tájának a Szilágyságot tekinti, a felmenői innen származnak, és bár ő maga Kolozsvárott született, a bécsi döntést követően szülei Zilahra költöztek, így ő ott töltötte gyermekkorát. 1956-ban érettségizett Szatmáron, kitanulta a mozdonyszerelő géplakatos szakmát. 1958-tól a kolozsvári egyetem jogi karán tanult, 1963-ban nyert jogi diplomát. Az Utunk munkatársa, majd 1968–1989 között főszerkesztő-helyettese. 1990-től a Helikon főszerkesztője 2012 végéig. Fontosabb regényei: Kő hull apadó kútba (1975), Agancsbozót (1990), Hollóidő (2001).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!