Bod Péter példája

A kötet méltatói elmondták: az 1712-ben Felsőcsernátonban született Bod Péter élete ma is példaértékű lehet az erdélyi értelmiségiek számára. A páratlan szorgalmával már nagyenyedi diákként kitűnő, külföldi egyetemen tanuló, majd tudását itthon hasznosító Bod Péter pap volt és író, aki a lelkészi tevékenység mellett a könyvkiadást és könyvterjesztést tartotta a legfontosabbnak. Magánkönyvtárában közel ezer könyv szerepelt, életmódja, sokoldalú tudományos tevékenysége, közérdekű szerepköre a felvilágosodás tudós emberére volt jellemző. Önéletírásában, amely korának egyik jelentős dokumentuma, saját személyével keveset foglalkozott, érzelmeinek nem adott hangot, de pontosan lejegyzett minden eseményt, ami környezetében, családjában, ismerőseivel történt. A társadalmi és művelődési problémákra figyelő polihisztor nem a politikai, sokkal inkább a tudás hatalmát tartotta a legfontosabbnak, azt, hogy az örökül kapott tudományos kincset hogyan lehet a közösség, a nemzet érdekeiben hasznosítani. Egyébként a nemrégiben útjára indított Erdélyi ritkaságok sorozatot a kiadó 20 kötetesre tervezi, a könyvek 2012-ig jelennének meg. A tervek szerint minden kötet ezer példányban lát napvilágot, ezek közül 300 lenne számozott.

Tizenöt éves a Mentor
Fennállásának 15. évfordulóját ünnepli idén a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó. Pénteken 18 órától Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság székházában, szombaton 18 órától Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában A néprajz forrásai és a könyvkiadás címmel kerekasztal-beszélgetést szerveznek, illetve bemutatják Magyar Zoltán Tetűbőr belezna és András Erzsi Erdei Kedvemre való, hogy meséljek című köteteit. A rendezvényt különlegessé teszi, hogy András Erzsi Erdei, Hideg Anna és Kisláposi András adatközlők is jelen lesznek a könyvek bemutatásakor. Március 6-án 18 órától Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában, illetve 7-én 18 órától Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában A történelem forrásai, történelemírás és könyvkiadás címmel nyíltszíni vitát kezdeményeznek. A vitát követően az Erdélyi testamentumok harmadik, majd A Székely Székek a XVIII. században első, Marosszéket 1701–1722 között bemutató kötetét ismertetik.