2008. február 22., 00:002008. február 22., 00:00
A kötet méltatói elmondták: az 1712-ben Felsőcsernátonban született Bod Péter élete ma is példaértékű lehet az erdélyi értelmiségiek számára. A páratlan szorgalmával már nagyenyedi diákként kitűnő, külföldi egyetemen tanuló, majd tudását itthon hasznosító Bod Péter pap volt és író, aki a lelkészi tevékenység mellett a könyvkiadást és könyvterjesztést tartotta a legfontosabbnak. Magánkönyvtárában közel ezer könyv szerepelt, életmódja, sokoldalú tudományos tevékenysége, közérdekű szerepköre a felvilágosodás tudós emberére volt jellemző. Önéletírásában, amely korának egyik jelentős dokumentuma, saját személyével keveset foglalkozott, érzelmeinek nem adott hangot, de pontosan lejegyzett minden eseményt, ami környezetében, családjában, ismerőseivel történt. A társadalmi és művelődési problémákra figyelő polihisztor nem a politikai, sokkal inkább a tudás hatalmát tartotta a legfontosabbnak, azt, hogy az örökül kapott tudományos kincset hogyan lehet a közösség, a nemzet érdekeiben hasznosítani. Egyébként a nemrégiben útjára indított Erdélyi ritkaságok sorozatot a kiadó 20 kötetesre tervezi, a könyvek 2012-ig jelennének meg. A tervek szerint minden kötet ezer példányban lát napvilágot, ezek közül 300 lenne számozott.
Tizenöt éves a Mentor
Fennállásának 15. évfordulóját ünnepli idén a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó. Pénteken 18 órától Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság székházában, szombaton 18 órától Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában A néprajz forrásai és a könyvkiadás címmel kerekasztal-beszélgetést szerveznek, illetve bemutatják Magyar Zoltán Tetűbőr belezna és András Erzsi Erdei Kedvemre való, hogy meséljek című köteteit. A rendezvényt különlegessé teszi, hogy András Erzsi Erdei, Hideg Anna és Kisláposi András adatközlők is jelen lesznek a könyvek bemutatásakor. Március 6-án 18 órától Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában, illetve 7-én 18 órától Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában A történelem forrásai, történelemírás és könyvkiadás címmel nyíltszíni vitát kezdeményeznek. A vitát követően az Erdélyi testamentumok harmadik, majd A Székely Székek a XVIII. században első, Marosszéket 1701–1722 között bemutató kötetét ismertetik.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.