2008. február 22., 00:002008. február 22., 00:00
A kötet méltatói elmondták: az 1712-ben Felsőcsernátonban született Bod Péter élete ma is példaértékű lehet az erdélyi értelmiségiek számára. A páratlan szorgalmával már nagyenyedi diákként kitűnő, külföldi egyetemen tanuló, majd tudását itthon hasznosító Bod Péter pap volt és író, aki a lelkészi tevékenység mellett a könyvkiadást és könyvterjesztést tartotta a legfontosabbnak. Magánkönyvtárában közel ezer könyv szerepelt, életmódja, sokoldalú tudományos tevékenysége, közérdekű szerepköre a felvilágosodás tudós emberére volt jellemző. Önéletírásában, amely korának egyik jelentős dokumentuma, saját személyével keveset foglalkozott, érzelmeinek nem adott hangot, de pontosan lejegyzett minden eseményt, ami környezetében, családjában, ismerőseivel történt. A társadalmi és művelődési problémákra figyelő polihisztor nem a politikai, sokkal inkább a tudás hatalmát tartotta a legfontosabbnak, azt, hogy az örökül kapott tudományos kincset hogyan lehet a közösség, a nemzet érdekeiben hasznosítani. Egyébként a nemrégiben útjára indított Erdélyi ritkaságok sorozatot a kiadó 20 kötetesre tervezi, a könyvek 2012-ig jelennének meg. A tervek szerint minden kötet ezer példányban lát napvilágot, ezek közül 300 lenne számozott.
Tizenöt éves a Mentor
Fennállásának 15. évfordulóját ünnepli idén a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó. Pénteken 18 órától Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság székházában, szombaton 18 órától Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában A néprajz forrásai és a könyvkiadás címmel kerekasztal-beszélgetést szerveznek, illetve bemutatják Magyar Zoltán Tetűbőr belezna és András Erzsi Erdei Kedvemre való, hogy meséljek című köteteit. A rendezvényt különlegessé teszi, hogy András Erzsi Erdei, Hideg Anna és Kisláposi András adatközlők is jelen lesznek a könyvek bemutatásakor. Március 6-án 18 órától Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában, illetve 7-én 18 órától Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában A történelem forrásai, történelemírás és könyvkiadás címmel nyíltszíni vitát kezdeményeznek. A vitát követően az Erdélyi testamentumok harmadik, majd A Székely Székek a XVIII. században első, Marosszéket 1701–1722 között bemutató kötetét ismertetik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok