Gróh Gáspár irodalomtörténész, kritikus mérnöki precizitással és szenvedélyes elkötelezettséggel ismertette az író életpályájának főbb állomásait
Fotó: Oláh Eszter
A Kolozsvári Magyar Napok keretében a száz éve született Mészöly Miklósról is megemlékeztek szerdán. A kiállítással és filmvetítéssel egybekötött eseményen az írói életpályát Gróh Gáspár irodalomtörténész ismertette.
2021. augusztus 19., 12:142021. augusztus 19., 12:14
2021. augusztus 22., 18:142021. augusztus 22., 18:14
Miközben a sajtó a világ aktuális történéseitől hangos, létezik egy csendesebb háttértartalom is, amelyet nem érdemes szem elől téveszteni: 2021 olyan jelentős magyar írók-költőkhöz köthető centenárium, mint Pilinszky János (1921–1981) vagy Mészöly Miklós (1921–2001), kiknek külön-külön érvényes életpályája a barátság szálán futott egybe. Szerdán, a Kolozsvári Magyar Napok keretében Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán egy beszélgetéssel és filmvetítéssel egybekötött kiállításon a száz éve született Mészöly Miklósra emlékeztek.
A néhány tablóból álló kiállítás megálmodója a beszélgetést vezető Gróh Gáspár irodalomtörténész, kritikus, aki mérnöki precizitással és szenvedélyes elkötelezettséggel ismertette az író életpályájának főbb állomásait a közönséggel. A mészölyi életműben otthonosan mozgó Gróh Gáspár, a centenáriumi kiállításra készülve, élete során immár harmadszor rágta át magát a jelentős alkotáshozamon: első ízben az egyetemi évek alatt, majd az író halálakor, végül pedig a megemlékező ünnepségre készülve. A huszonöt évente újraolvasott alkotások kapcsán elmondta,
Szerinte az író olyan világlátással és sokrétű mondanivalóval rendelkezett, amelyből bármikor lehet újat meríteni. A kiállítás tervezése kapcsán az irodalomtörténész elmondta: „az volt a vágyam, hogy meg tudjak mutatni belőle egy könnyebben megfogható folytonosságot, ami segíthet abban, hogy eljussunk a bizonyos mészölyi örvényhez, hogy aztán belemerítkezhessünk. Meg kell tanulnunk Mészölyül”.
Fotó: Oláh Eszter
Fontosnak tartott említést tenni arról, hogy az író eredendő közege a magyar kisváros, amelyről – belterjes, provinciális jellege miatt – manapság lenézően szokás vélekedni. Hozzátette viszont, hogy alkotásaiban az író a mikroközösség egy másik, nem annyira ismert vetületére világít rá, egyszersmind bizonyítva annak értékeit.
A kisvárosi e kettős jellegét megragadva az irodalomtörténész beemelte előadásába a Kolozsvárra jellemző műveltségmodellt is, amelyből Kuncz Aladár, Dsida Jenő és Cs. Szabó László munkássága is táplálkozott, és amely egyben számos művelődéstörténész kutatásának is táptalajául szolgál a mai napig. Megtudhattuk azt is, hogy Mészöly életművéből szinte teljesen hiányzik a nagyváros élménye: „a sajátos mészölyi kisvárosiasság megy egy nagyvárosba ágyazott történetben is megőrzésre kerül” – tette hozzá a kritikus.
Ehelyett az író műveiben jelentős szerepet kap a természetbe ágyazottság és a természet élménye, közelsége. Gyermekkorának nagy részét ugyanis a Duna menti ártéri erdőkben bolyongva töltötte, amely nemcsak kozmikus élményt jelentett számára, hanem egyszerre határozta meg az emberhez való viszonyát is, azt, amiként a mindenkori emberre tekint. Nem meglepő módon, az átható természeti élményekből, az író az ember parányiságát vélte felfedezni.
A természet számára egyszerre kozmikus és hétköznapian emberi, hiszen ebben cseperedett fel. A műveiben részletes pontossággal ábrázolt természeti és vidéki képekben Gróh Gáspár szerint Mészöly személyisége is tetten érhető, hiszen íróként egyszerre van jelen abban a közegben, amelyről is, de leírásaival ugyanakkor máshová is tekint: egyszersmind a mindenséget szemléli. Ez a jellemvonás az íróról készült képeken – melyeket a kiállításon megtekinthettünk – is visszaköszön. Rendszerint nem az adott közeg tárgyait vagy személyeit szemléli, hanem messzebbre néz és messzebbre is lát.
vélekedik az irodalomtörténész. Amellett, hogy az írásaiban megjelenik a társadalmi közeg, amelyet ő íróként nagyon pontosan lát és ábrázol, fellelhető egy mögöttes, messzebbre nyúló tartalom és összefüggés is. Gróh Gáspár fontosnak tartott rávilágítani erre az összetettségre, amely az író egyedi képessége: úgy van körön kívül, hogy közben benne is van. Az írónak egyébként ez alapélménye, amely alapjaiban határozza meg írói működését és a valóságábrázolás hogyanját.
„Azt gondolom, hogy Mészölynek kiemelten kell megbecsülnünk és keresnünk a magyarság élményét, ami nem egy nemzeti bezárkózottságot jelent, hanem egy olyan közép-európaiságot és olyan történelemélményt, amiben sok minden más is benne van, sőt évszázadok és évezredek kultúrája rögzül” – világított rá a történész.
Fotó: Oláh Eszter
Az előadás során szó esett Mészöly Miklós kolozsvári származású feleségéről, Polcz Alaine-ről is, aki által az író olyan impulzusokat kapott, amelyek az erdélyi régió megismerésére ösztönözték. Történt ez a ’60-as évek derekán, amikor Magyarországon is az ’56 utáni elnemzetlenítő fősodor uralkodott, és Trianonról szó sem eshetett. A történész szerint azonban az író ezt a tilalmat könnyűszerrel vette semmibe és olyan természetességgel dolgozta fel a témát, hogy az a hatalomnak nem szúrt szemet.
Az íróról nyújtott átfogó előadást követően a közönség a Magasiskola című 1970-es filmet tekinthette meg, amely Mészöly Miklós 1967-es kisregényén alapul. A film 1970-ben a cannes-i filmfesztivál zsűri díját is elnyerte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!