Közelkép – A Hollywoodban szocializálódott, sőt befutott Antal Nimród jó érzékkel fedezte fel Ambrus Attila történetét, ugyanakkor a belőle forgatott, A Viszkis című film csupán mérsékelten képes kiaknázni a sztoriban rejlő lehetőségeket.
2018. január 31., 17:082018. január 31., 17:08
Hogy a magyar néplélekben továbbra is él a betyárromantika, azt egyrészt az bizonyítja, hogy a kilencvenes években egy nemzet követte nem kis kárörömmel a híreket, amelyek arról szóltak, hogy egy rejtélyes rabló egymás után több postahivatalt és bankot is kirabolt, a rendőrség pedig hosszú-hosszú ideig képtelen volt a nyomára bukkanni, másrészt az is, hogy az igaz történet alapján készült film ma tömegeket vonz a mozikba.
Az szinte már közhelyes, hogy a több évszázados, egymást követő idegen megszállások, majd a kommunista diktatúra nyomán tekintünk gyanakvással a hatalom képviselőire, ezért is szórakoztak sokan jól, amikor a csíki származású hokis, Ambrus Attila hosszú időn keresztül bohócot csinált a rendőrökből.
Ráadásul az volt a rablóprivatizáció és a vadkapitalizmus korszaka, amelyben valahogy szimpatikusnak tűnt a bankokat igazi nonsalansszal, egy-két pohár whisky elfogyasztása után kiraboló figura. Akire sokan amolyan Robin Hoodként, vagy új Rózsa Sándorként tekintettek – holott a Robin Hoodról szóló legendákkal szemben neki esze ágában sem volt a szegényekkel, rászorulókkal megosztani a lopott pénzt, azt ugyanis autóra, luxuséletre és a barátnőjére költötte.
Visszaemlékezésekből, flashbackekből álló történetet látunk, amelyet az Ambrust kihallgató nyomozó és a „viszkis” közötti párbeszédek foglalnak keretbe. Felvillan egy rövid jelenetben a főszereplő gyerekkora, a katonaság, a Budapestre szökés, majd egy-két snitt erejéig a beilleszkedés nehézségei. De mivel csak bele-belekapkod az eseményekbe, mélyebb összefüggéseket nem is tud megmutatni.
Az ugyanis motivációnak arra, hogyan válik valakiből az egyik legismertebb kortárs bűnöző, még akkor is sovány, ha valóban felháborító, hogy a nehéz gyerekkorú, a templomi perselyt gyerekcsínyként megdézsmáló, magának a moziban a kólát megengedni sem tudó erdélyi srácot Budapesten lerománozza a barátnője jól szituált, fennhéjázó édesapja.
Az egész film olyan, mintha a rendező belenyúlt volna egy, a legelcsépeltebb hollywoodi kliséket tartalmazó dobozba, és egymás után vette volna ki, majd illesztette volna egymás után a benne talált, legmodorosabb elemeket a félhomályos, lepukkant irodában zajló kihallgatástól a látványos bankrablásig és az autós üldözésig. Az pedig egyenesen kétségbeejtő, mennyire életidegenek, papírízűek a párbeszédek, ami miatt a színészi játék sem tud igazán kiemelkedővé válni.
Ambrus Attila történetében nemcsak az érdekes, hogy hogyan vált bűnözővé, hanem legalább ennyire az is, hogy a büntetését letöltve hogyan tudott visszailleszkedni a társadalomba. Ez azonban még mellékszálként sincs jelen a filmben, csupán egy, a jövőt megelőlegező poén erejéig, illetve a végén, amikor az általa készített cserépedényeket árulja egy vásárban.
A Viszkis így nem igazán emlékezetes alkotás, inkább amolyan jó iparosmunka, amellyel Antal Nimród bebizonyította, hogy ért a filmkészítéshez, a kisujjában van a szakma. De ennél sokkal többet nem nyújt.
A Viszkis
Magyar akciófilm, 2017, 126 perc. Rendezte: Antal Nimród. Szereplők: Szalay Bence, Móga Piroska, Schneider Zoltán, Klem Viktor, Gazsó György. Írta: Antal Nimród. Kép: Szatmári Péter. Zene: Yonderboi.
Értékelés az 1-10-es skálán: 7
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
szóljon hozzá!