Beszélgetés Márkus-Barbarossa János bécsi hangszer-restaurátorral, költõvel

Gazda Árpád 2006. október 19., 00:00
Amit mesterektõl kell eltanulni Több nyugat-európai város után ma este 7 órától Kolozsváron is megnyitja hangszer-restauráló mûhelyét a Bécsben élõ, erdélyi származású Márkus-Barbarossa János. A hangszerkészítõ-mester minden hónapban egy hetet Kolozsváron tölt, ahol a restauráláson, szakvéleményezésen és hangszerkészítésen kívül szakboltot is mûködtet. A restaurátorral a kolozsvári mûhely elõzményeirõl beszélgettünk.
– Hol sajátította el a mesterséget, és milyen hangszerekre szakosodott?
– Negyed évszázada, mielõtt távoztam Romániából, hangszer-restaurátorként dolgoztam Sepsiszentgyörgyön, közben hivatásos zenész voltam a helyi színháznál. A restaurálást Európa nagy mûhelyeiben tanultam, és úgy véltem, ezt a tudást vissza kell hozni ide, ahol egyetlen hangszer-restaurátor sem dolgozik. Ez nem az itteni emberek hibája, hiszen nem volt, aki képezze õket, másfelõl nem engedhették meg maguknak, hogy elinduljanak világgá tanulni, ahogy azt én tettem a hetvenes években. Szabadidõmben külföldi hangszermúzeumokat, -gyûjteményeket jártam végig. Megnyílt a világ elõttem, ma már alig tudok olyan mûhelyt, amelyben ne jártam volna, s ahol tanulni lehetett, ott idõztem. Fõként európai, klasszikus vonós és pengetõs hangszereket restaurálok, de európai, mára klasszikusnak számító népi hangszereket is. A hetvenes években én készítettem el elõször Románia hangszertérképét, faluról falura járva.
– Hogyan született az új mûhely ötlete?
– Mint említettem, egész Romániában nincs hangszer-restaurátor, pedig számos filharmóniai zenekar, színház, opera, rádiózenekar, zeneiskola, kamarazenekar mûködik országszerte, amelyeknek szükségük volna szakemberre. Ezenkívül több mint száz hivatásos zenekar van az országban. Csak Kolozsváron hat intézmény – filharmónia, kamarazenekar, magyar opera, román opera, zeneakadémia, zenelíceum – van. Ezzel szemben például Bécsben hét nagy zenekar mûködik, és huszonnyolc hangszerkészítõ, illetve két restaurátor dolgozik.
– Kik dolgoznak a ma nyíló mûhelyben?
– Egyelõre csak én, de június óta oktatom a szakmát fiataloknak, bérmentve. Továbbra is várok olyan jelentkezõket, akik szeretnének ezzel foglalkozni, hiszen ezt iskolában nem lehet megtanulni. Világszerte két-három hangszerkészítõ iskola van, ahol mellékszakként oktatják a javítást. Mittenvaldban, Kremonában, Dél-Angliában és az Egyesült Államokban létezik egy-egy ilyen intézmény. A hangszerkészítést nem szabad összetéveszteni a hangszer-restaurálással, amit csak nagy mesterektõl lehet elsajátítani.
– Mennyi idõbe telik egy felújítás?
– Vannak olyan munkák, amelyek egy-két hetet igényelnek, de olyanok is, amelyeken már több éve dolgozom. Többnyire mûkincsekrõl van szó, és csak a munkafolyamat kidolgozása hosszú hónapokba telhet. Vannak rutinjavítások, de ugyanazt a mûveletet szinte soha nem lehet kétszer elvégezni.
– Honnan szerzi be az eszközöket?
– Vannak nagyobb szakellátók, de elkészítem magamnak az akár egyszeri használatú szakszerszámot is.
– Hol mûködnek hasonló jellegû restaurátor-mûhelyek?
– Budapesten vannak „nemesebb hangszerjavítók”, de restaurátor Magyarországon sincs. Nyugatabbra már inkább vannak, de kevesen. Országonként két-három mester, hiszen a restaurálásnak van két szigorú szabálya: látni kell, hogyan csinálják ezt a világ legkomolyabb mûhelyeiben, valamint látni kell igazán nagy hangszereket.
– Vannak-e hangszer-restaurálási szakkönyvek?
– Egyetlen ilyen jellegû szakkönyv létezik. Jelenleg dolgozom egy szakkönyvön, amelynek a részleteit már elkezdtem közölni évekkel ezelõtt a szaksajtóban.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
Hallgassa online rádióinkat
Hallgassa online rádióinkat