Bernády elfeledett építőmesterének nyomában: Csiszár Lajos életművét ismertetik a műemlékek világnapján

Ugyanakkor az épített környezet – a természeti környezethez hasonlóan – szervesen hozzájárul az életminőségünk alakulásához, hiszen nap mint nap benne élünk, ezért védelemre szorul. Továbbá ezek az épületek a múltunk lenyomatai, amelyek hozzájárulnak a helyi és tágabb értelemben az erdélyi kulturális önazonosság formálásához” – fejtette ki.

Hozzátette, az épített örökség iránti érdeklődés erősítésének hatékony módja lehet, ha „arcokat adnak” a város múltjának. „Amíg ugyanis az örökséget pusztán épületek halmazaként szemléljük, jelentése is szárazabb, elvontabb marad. Azonban, ha megismerjük azokat a múltbéli szereplőket, akik az alkotások mögött állnak, a város története kézzelfoghatóbbá és személyesebbé válik” – mutatott rá a művészettörténész.

Hozzátette, ennek ellensúlyozására korábban már a Maros Megyei Múzeum Bernády György. Viszonyrendszerek és kapcsolati hálók című, a Kultúrpalotában berendezett állandó kiállításának építészeti egységeiben is hangsúlyt kapott Csiszár munkássága, a kerek évforduló pedig újabb alkalmat kínál arra, hogy életművét más formában is közelebb hozzák a nagyközönséghez.

„Az építészeti örökség megértéséhez nem elegendő a megrendelők és a tervező építészek munkáját ismerni, azokra is figyelmet kell fordítani, akiknek a kivitelezésbeli jártassága biztosította az épületek minőségét és időtállóságát. Ha nem lettek volna elsőrangú szakemberek, ma nem ilyen állapotban állnának előttünk ezek a műemlékek” – fogalmazott.

Orbán János kitért arra is, Csiszár Lajos jelentőségét tovább növeli, hogy nem csupán kivitelezőként volt meghatározó. Pályája során nemzetközi tapasztalatokra tett szert: budapesti tanulmányai után Nyugat-Európában, többek között Párizsban tanult, Belgiumban és Londonban is járt, és egész életében tudatosan törekedett arra, hogy naprakész legyen az európai építészeti folyamatokkal kapcsolatban.

Csiszár Lajos továbbá a város közéletében is aktív szerepet vállalt.

és a két világháború közötti időszakban is aktív közéleti szereplő maradt. Mint a Székely Iparos főszerkesztője (1906–1908) s a Vásárhelyi Napló munkatársa a Székelyföld iparosítását és műegyetem felállítását sürgette, az ipar és kereskedelem megerősödésének akadályai ellen füzetet adott ki (1913). Az első világháború után az Erdélyi Iparosok Lapja és a Magyar Kisebbség munkatársa; a Kemény Zsigmond Társaság (KZST) 1929-ben tagjává választotta.

– mondta.

Csiszár Lajos legfontosabb munkáit április 18-án Orbán János művészettörténész vezetésével ismerhetik meg az érdeklődők. A magyar nyelvű városnéző séta szombaton 11 órakor, a román nyelvű pedig 14 órakor indul az Avram Iancu szakiskola elől (Dózsa György utca 13.). Az építőmester főműve, a felújítás előtt álló szecessziós városháza szintén látogatható lesz: az épületet Oniga Erika művészettörténész és Jeremiás István idegenvezető mutatja be magyar és román nyelven. A bejárás 16 órakor kezdődik a Városháza előtt (Győzelem tér 1.).

korábban írtuk

Bámulatos, milyen gyönyörűen megújult a magyaros szecesszió egyik gyöngyszeme Nagyváradon

Mint az közismert, Nagyváradon évek óta tart az értékes, jórészt a 19. és a 20. század fordulója környékén épült bérpaloták és egyéb épületek rehabilitációja, most az egyik Adorján-palotára került sor.