A marosvásárhelyi Városháza Csiszár Lajos építőmester legfontosabb munkája, a szecesszió egyik kiemelkedő helyi példája
Fotó: Péter Ferenc / Facebook
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát. Orbán János művészettörténész a Krónikának arról beszélt: az épített örökség megértésének kulcsa, hogy ne csupán az épületeket, hanem azok alkotóit, az építőmestereket is megismerjük.
2026. április 18., 08:472026. április 18., 08:47
2026. április 18., 08:482026. április 18., 08:48
A szecesszió kiemelkedő marosvásárhelyi építőmestere, a 150 éve született Csiszár Lajos (1876–1963) életművét szeretnék megismertetni a nagyközönséggel szülővárosában. A műemléki világnap alkalmából városnéző sétákkal idézik fel az építőmester munkásságát, aki nemcsak a Bernády György nevével fémjelzett korszak jelentős középítkezéseinek kivitelezője volt, hanem fontos szerepet játszott a helyi lakóházépítészet alakulásában, a szecessziós stílus elterjedésében és az építőiparos társadalom megszervezésében is.
A kezdeményezés apropóján Orbán János művészettörténésszel, a Maros Megyei Múzeum és a Marosvásárhelyi Kulturális Központ Egyesület szervezte városnéző séták kezdeményezőjével beszélgettünk arról, miért tartják lényegesnek Csiszár Lajos alakjának megismertetését az utókorral. Továbbá miként lehet erősíteni az épített örökség iránti érdeklődést, illetve miért fontos ennek tudatosítása a helyi közösségben.
Fotó: Péter Ferenc / Facebook
A művészettörténész a Krónikának elmondta, évente több alkalommal is szerveznek olyan eseményeket, ahol a város műemlékeit népszerűsítik, kezdeményezésük célja, hogy az építészeti értékek megismerése a nagyközönség számára is hozzáférhetővé váljon.
Ugyanakkor az épített környezet – a természeti környezethez hasonlóan – szervesen hozzájárul az életminőségünk alakulásához, hiszen nap mint nap benne élünk, ezért védelemre szorul. Továbbá ezek az épületek a múltunk lenyomatai, amelyek hozzájárulnak a helyi és tágabb értelemben az erdélyi kulturális önazonosság formálásához” – fejtette ki.
Hozzátette, az épített örökség iránti érdeklődés erősítésének hatékony módja lehet, ha „arcokat adnak” a város múltjának. „Amíg ugyanis az örökséget pusztán épületek halmazaként szemléljük, jelentése is szárazabb, elvontabb marad. Azonban, ha megismerjük azokat a múltbéli szereplőket, akik az alkotások mögött állnak, a város története kézzelfoghatóbbá és személyesebbé válik” – mutatott rá a művészettörténész.
Fotó: Péter Ferenc / Facebook
Orbán János arról is beszélt, az épített örökség megismertetése nem választható el attól sem, hogy kiknek a története kerül be a köztudatba. Mint fogalmazott, míg egyes meghatározó személyiségek neve széles körben ismert, mások – noha munkájuk jelentős – háttérben maradnak. Rámutatott,
Hozzátette, ennek ellensúlyozására korábban már a Maros Megyei Múzeum Bernády György. Viszonyrendszerek és kapcsolati hálók című, a Kultúrpalotában berendezett állandó kiállításának építészeti egységeiben is hangsúlyt kapott Csiszár munkássága, a kerek évforduló pedig újabb alkalmat kínál arra, hogy életművét más formában is közelebb hozzák a nagyközönséghez.
„Az építészeti örökség megértéséhez nem elegendő a megrendelők és a tervező építészek munkáját ismerni, azokra is figyelmet kell fordítani, akiknek a kivitelezésbeli jártassága biztosította az épületek minőségét és időtállóságát. Ha nem lettek volna elsőrangú szakemberek, ma nem ilyen állapotban állnának előttünk ezek a műemlékek” – fogalmazott.
Orbán János kitért arra is, Csiszár Lajos jelentőségét tovább növeli, hogy nem csupán kivitelezőként volt meghatározó. Pályája során nemzetközi tapasztalatokra tett szert: budapesti tanulmányai után Nyugat-Európában, többek között Párizsban tanult, Belgiumban és Londonban is járt, és egész életében tudatosan törekedett arra, hogy naprakész legyen az európai építészeti folyamatokkal kapcsolatban.
Csiszár Lajos továbbá a város közéletében is aktív szerepet vállalt.
és a két világháború közötti időszakban is aktív közéleti szereplő maradt. Mint a Székely Iparos főszerkesztője (1906–1908) s a Vásárhelyi Napló munkatársa a Székelyföld iparosítását és műegyetem felállítását sürgette, az ipar és kereskedelem megerősödésének akadályai ellen füzetet adott ki (1913). Az első világháború után az Erdélyi Iparosok Lapja és a Magyar Kisebbség munkatársa; a Kemény Zsigmond Társaság (KZST) 1929-ben tagjává választotta.
Fotó: Péter Ferenc / Facebook
Csiszár kivitelezői munkásságának egyik legfontosabb emléke a Komor Marcell és Jakab Dezső építész tervezte marosvásárhelyi Városháza. „A Városháza épületét Komorék a városban akkor még újszerűnek számító szecessziós stílusban tervezték. Marosvásárhelyen ekkor még kevés ilyen épület állt, így a hiteles és értő kivitelezés komoly szakmai kihívást jelentett.
– mondta.
Csiszár Lajos legfontosabb munkáit április 18-án Orbán János művészettörténész vezetésével ismerhetik meg az érdeklődők. A magyar nyelvű városnéző séta szombaton 11 órakor, a román nyelvű pedig 14 órakor indul az Avram Iancu szakiskola elől (Dózsa György utca 13.). Az építőmester főműve, a felújítás előtt álló szecessziós városháza szintén látogatható lesz: az épületet Oniga Erika művészettörténész és Jeremiás István idegenvezető mutatja be magyar és román nyelven. A bejárás 16 órakor kezdődik a Városháza előtt (Győzelem tér 1.).
Mint az közismert, Nagyváradon évek óta tart az értékes, jórészt a 19. és a 20. század fordulója környékén épült bérpaloták és egyéb épületek rehabilitációja, most az egyik Adorján-palotára került sor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Tizenhetedik alkalommal indul országjáró körútra a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Unlimited karavánja, amely július és szeptember között szabadtéri vetítésekkel várja a közönséget Románia több városában.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!