Fotó: Tamási Áron Színház/Barabás Zsolt
A kolozsvári közönséget is meghódította kedden este a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a sZempöl Offchestra zenekar többszörösen díjazott produkciója, az Alice. A Lewis Carroll művein alapuló, Bocsárdi László rendezte előadás emberi létezésünk abszurdumait állítja reflektorfénybe.
2019. november 06., 16:032019. november 06., 16:03
2019. november 06., 17:112019. november 06., 17:11
Sodró erejű, káprázatos látványvilágú, univerzumteremtő zenei erővel rendelkező előadás a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a sZempöl Offchestra közös produkciója, az Alice. A Bocsárdi László rendezte, két éve bemutatott előadást, amelyet tavaly ősszel méltán díjazott többszörösen Magyarországon a Színházi Kritikusok Céhe, a kolozsvári közönség is megtekinthette kedden este a magyar operában.
Lewis Carroll Alice-regényeinek a világok közötti átjárhatóságra, a kézzelfogható valóság törvényeitől való elidegenedésre összpontosító, emberi létezésünk abszurdumaira rávilágító dimenzióit az érzékek számára megközelíthetően „költöztette” színpadra Bocsárdi László. Az előadás sikerének megteremtésében oroszlánrésze van a sZempöl Offchestra zenekar saját szerzeményeinek, az erőteljes színészi játéknak, és nem utolsósorban annak a látomásszerű, sziporkázóan ötletes és a valóságtól a carrolli dimenziókhoz méltóan elemelkedő jelmezvilágnak, amely Kiss Zsuzsanna munkáját dicséri.
Az előadás címszereplője, Korodi Janka megérdemelten kapta meg Magyarországon a legígéretesebb pályakezdő díját, de a legjobb zenének és a legjobb jelmeznek járó elismerést is besöpörte az egyébként számos remek színészi alakítást is felvonultató előadás.
akadtak szépkorúak is, akik elragadtatással beszéltek a pörgő ritmusú, erőteljes hangzás- és látványvilágú produkcióról.
Az abszurd előfutárának is tekintett angol író, Lewis Carroll a 19. század második felében jelentette meg fantasztikus kisregényeit, az Alice Csodaországban és az Alice Tükörországban című, a kézzelfogható valóságon túli dimenziókra bátor kézzel ajtót nyitogató műveket. Amelyeket később a bizarrul kedves állat- és csodalény szereplők miatt a gyermekeknek szóló irodalom képlékeny területéhez is soroltak, de a bennük fellelhető világnézet miatt nevezték egzisztencialistának, szürrealistának, gótikusnak, utópisztikusnak is.
ugyanis a folyton változó, villódzó víziókra emlékeztető képi világ ebbe a szürreális dimenzióba vezeti el a nézőt. A kiváló koreográfiájú, finom humorú produkció nézője annál is inkább ebben a valószerűtlen univerzumban érezheti magát, mivel a carrolli világ bizarr labirintusaiban bolyongó főhős a nézőtéren, a széksorok közt is felbukkan. Mintha azt érzékeltetné: nemcsak én, Alice, hanem ha akarjátok, ti magatok, a nézők is megsejthetitek a valóság láthatatlan dimenzióit; ha úgy tetszik, mindannyian illúzióink rabjai vagyunk, ső, az is megtörténhet, hogy valaki álmodik bennünket.
Fotó: Tamási Áron Színház/Barabás Zsolt
A felnőtté válás allegóriájaként is értelmezett történetben a főszereplőnek azzal kell szembesülnie Csodaországban és Tükörországban a szürreális lényekkel való találkozásai során, hogy bizony sem az idő, sem a tér, sem a nyelv, sem maga a létezés nem más, mint érzéki csalódás – már persze ha úgy nézzük.
A Fehér Nyuszi, az Őz, a Galamb, a Kalapos, az Álteknőc, a Királynő, Alice alteregói és a többi szereplő megjelenése is mind-mind jó alkalom arra, hogy megtöbbszöröződjenek, számos szögből visszatükröződjenek a főhős számára megkerülhetetlen kérdések.
„Az Alice a határátlépések ikonikus története. Kezeljük akár a tinédzserkorban járó ember újszerű, traumatikus testtapasztalásának történeteként, akár első pszichedelikus kalandjának leírásaként, vagy a világ láthatatlan dimenzióit megsejtő egyén pánikszerű öneszméléseként, mindenképp olyan történet, amelyben valaki beavatódik egy számára ismeretlen világba” – olvasható az előadás ismertetőjében.
lehetőséget teremt arra, hogy a tinédzserkorú nézők nemcsak az abszurd művészetbe nyerhessenek betekintést, de részesei legyenek egy olyan élménynek, amely magas nívójú színházi nyelven szól hozzájuk. És ezáltal kaput nyithat arra az útra, amely a minőségi színházi élményhez vezeti el őket.
Az Alice című előadás alkotógárdája
Szereplők: Beczásy Áron, Benedek Ágnes, D. Albu Annamária, Derzsi Dezső, Erdei Gábor, Gajzágó Zsuzsa, Kolcsár József, Korodi Janka, Kovács Kati, Mátray László, Nagy Alfréd, Pál Ferenczi Gyöngyi, Pálffy Tibor, P. Magyarosi Imola, Rácz Endre, Szakács László, Szalma Hajnalka, Vass Zsuzsanna
sZempöl Offchestra: Albert-Nagy Örs, Bocsárdi Magor, Ferencz Áron, Gáspár Álmos, Kónya-Ütő Bence, Vitályos Lehel
Rendező: Bocsárdi László
Díszlettervező: Bartha József
Jelmeztervező: Kiss Zsuzsanna
Dramaturg: Benedek Zsolt
Koreográfus: Bezsán Noémi
Vizuális effektek: Rancz András
Hangtechnika: Sound Studio
Mikrofonos hangosítás: Józsi Szabolcs
Fénytechnika: Horváth Csaba
A díszlettervező asszisztense: Czirják Beatrix
Súgó: Gazda Szende
Ügyelő: V. Bartha Edit
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!