2011. november 23., 08:282011. november 23., 08:28
Bartók Béla, aki zeneszerzői munkásságával párhuzamosan a Kárpát-medencei népdalkincs egyik legjelentősebb gyűjtője volt, idén 130 esztendeje született a Temes megyei Nagyszentmiklóson. Szilágyi Domokos költő pedig, akinek Bartók Amerikában című verse az előadás gerincét adja, 35 éve hunyt el. Továbbá idén száz esztendeje, hogy megszületett a kalotaszegi táncok legnagyobb gyűjtője, Mátyás István „Mundruc”.
László Csaba, a darab rendezője (képünkön) elmondta: nem egyszerű néptáncműsorról van szó, hanem egységes koncepciójú, dramaturgiát is használó előadásról. A Bartók Amerikából három részből áll, amelyekben Bartók Béla saját szerzeményei nem jelennek meg, erdélyi gyűjtései viszont annál inkább. Csíkból, Marostordáról, Kalotaszegről származó táncokat láthat majd a közönség, illetve a bihari román gyűjtéseket is megismerheti. Az előadás dramaturgiája elsősorban Szilágyi Domokos költeményén alapul, s az abban használt gyakori kép, a halállal való játék is megjelenik majd a színpadon – magyarázta László Csaba. Az első rész, A múlt kísértése felcsíki énekes, zenés és táncos hagyományokból áll, a Csík megyei gyűjtések felhasználásával. A második címe Az alkotó ember, amely jobbágytelki táncos fantáziákból áll össze, A fából faragott királyfi témájára, az egykori Maros-Torda vármegye területén végzett gyűjtések alapján. A jelen című harmadik, befejező részt kalotaszegi magyar és a bihari román gyűjtésekből álló táncházként álmodta meg a társulat.
A rendező munkatársa Dimény Levente, a Szigligeti Színház művésze, koreográfusasszisztensek Brugós Sándor és Zaha Enikő. A zenét Lászlóffy Zsolt szerezte, zenei szerkesztő: Bartalis Botond, a zenei aszszisztens pedig Pelbát Ilona. Az előadás díszlet-, jelmez- és arculattervezője a táncegyüttes előző darabját is jegyző Holló Cs. Kinga képzőművész. A bemutató november 25-én, pénteken 19 órakor lesz a színházban.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.