
Fotó: Bone Ewald
2010. január 14., 10:332010. január 14., 10:33
Nem véletlen, hogy Bartis Attila és Kemény István együtt érkezett Kolozsvárra, a Korunk szervezte felolvasóestre, hiszen több mint két évtizede ismerik egymást, jelenleg pedig a Magvető Kiadó felkérésére egy közös beszélgetőkönyvön dolgoznak.
Az erdélyi származású, jelenleg Budapesten élő Bartis főként A nyugalom című legutóbbi regényét ismertette, a budapesti Kemény viszont nemcsak a Kedves Ismeretlen című tavaly megjelent nagyregényéből olvasott fel, de néhány versét is meghallgathatta a közönség. Az est állandó házigazdája, Balázs Imre József kitért arra, hogy Kemény főként költőként tevékenykedett eddig, a Kedves Ismeretlen az első regénye. „Több pályakezdő költőtől hallottam, hogy Kemény István volt rájuk a legnagyobb hatással” – fogalmazott Balázs Imre.
Az is kiderült, hogy a két író sokat utazott is együtt, Afrikában például majdnem megtalálták a Szaharát. „Mentségünkre váljon, hogy sötét volt, így aztán nem lett meg. De később revansként megkerestük a térképen” – fűzte hozzá Kemény. Ezek az utazások több Kemény-verset ihlettek, de Bartis írásaiban is felbukkan egy-egy jelenet. Mint kiderült, a két irodalmár együtt dolgozott egy drámán, amely a Szentföldön játszódik, így „tanulmányútként” el is indultak a Szentföldre, eljutottak Damaszkuszig, de aztán vissza kellett fordulniuk.
Kemény István számos verseskötete mellett esszét és szépprózát is megjelentetett, de azt is elmondta, hogy immár másfél éve dolgozik egy drámán, a regényén pedig 10 évet dolgozott. Balázs Imre kérdésére elmondta, hogy számos kazettán őrzi családja legidősebb tagjával, nagynénjével folytatott beszélgetéseit, melyek családja történetét mesélik el. „Ez egy családregény alapja lehet, amelynek – még magam sem tudom biztosan, hogyan – de valami köze lesz ennek a mostani regényhez” – fogalmazott Kemény.
Bartis Attilától megtudhattuk, hogy első regénye, A séta írása közben el sem tudta képzelni, hogy regényen kívül mást is fog majd írni, de aztán számos műfajt kipróbált. Versei is jelentek meg irodalmi lapokban, de egyebek mellett egy tárcagyűjteménye is megjelent A Lázár-apokrifek címmel. Legutóbbi regényét, A nyugalmat színpadra is átírta, Anyám, Kleopátra címmel. „Egy adaptációtól nem várhatjuk el, hogy ugyanazt nyújtsa, ugyanúgy, mint az alapot szolgáltató mű, mindenesetre a munka végeztével elhatároztam, hogy saját regényemet többé nem adaptálom sem filmre, sem színpadra” – magyarázta Bartis, hozzátéve, hogy a regényből készült film forgatókönyvét már nem ő írta.
Egy fiatal író és beteg, zsarnoki anyja kapcsolatának lélektanát leíró regény egyébként számos nyelven megjelent már. „A török változatban például sok durvább kifejezést kihagytak a vallás szigorúsága miatt, ami az első pillanatban nagyon felháborított. Aztán egy isztambuli felolvasáson rájöttem, hogy a mondanivaló így is megmaradt, láttam, hogy a résztvevők ugyanúgy reagálnak a szövegre, mint itthon, hiába finomították azt” – mondta el Bartis, aki élete első 15 évét itt élte, máig erdélyinek tartja magát, hiába élt több időt Budapesten. „A hideg kiver, amikor a magyar irodalmat felosztják különböző magyar irodalmakra: erdélyi magyar irodalomra, magyarországira, szlovákiaira és így tovább. Akárhol jelenik meg az a mű, akármilyen államban, akkor is az egyetemes magyar irodalomhoz tartozik, igaz, az egyes régiók írói nyelve között olykor markáns különbség fedezhető fel” – fogalmazott.
Az est végén felmerült a kérdés, hogy ihletet merített-e Günter Grass német író műveiből A nyugalom megírásához, Bartis elmondta, hogy ismeri ugyan Grass műveit, de tőle függetlenül alkototta meg a zsarnok anya, a szenvedő fiú és a többi szereplő alakját, bár utólag többen hasonlították egyes szereplőit Grass alakjaihoz. „Vannak olyan dolgok, amelyek szinte kiverik az olvasó szemét, az írónak viszont, aki megalkotja az egészet, fel sem tűnik” – magyarázta. A meghívottak dedikálták könyveiket az érdeklődőknek, Balázs Imre József pedig elmondta, hogy márciusban Spiró György lesz a Korunk Akadémia vendége. Bartis Attila és Kemény István egyébként tegnap a Cărtureşti Könyvesboltban részt vett román nyelven megjelent könyveik bemutatásán is.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.