
A Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus a kolozsvári Szent Mihály-templomban tartja évforulós koncertjét
Fotó: Schola Cantorum Transsylvaniensis
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
2025. június 30., 12:332025. június 30., 12:33
Domenico Scarlatti, Johann Sebastian Bach és George Friedrich Händel alkotásai július 2-án este 7 órától csendülnek fel a kolozsvári Szent Mihály-templomban. E három zeneszerzőt születésük évszáma köti össze, ez határozza meg a hangverseny műsor-összeállítását is – tájékoztatta szerkesztőségünket a kamarakórus.
Mint írták, 340 évvel ezelőtt, 1685. október 26-án született
Vokális alkotásai közül a Stabat Mater lesz hallható a koncerten, mely 4 szoprán-, 2 alt-, 2 tenor- és 2 basszus szólamot foglal magába, ezeket a kor szokásához hűen basso continuo-val (orgona, cselló, nagybőgő kombinációval) támaszt alá a zeneszerző.
Johann Sebastian Bach neve nem ismeretlen szinte senki számára. 1685. március 31-én született egy németországi kisvárosban, Eisenachban. A kolozsvári zenei együttes a Jesu, meine Freude, a Karácsonyi oratórium és a János-passió után, egy könnyedebb lélegzetvételű alkotással kíván megemlékezni a zeneszerző személyéről, a Lobet den Herrn, alle Heiden, BWV 230 című 4 szólamú kórusra és basso continuo-ra komponált motettával.
„Ha párhuzamot szeretnénk vonni Bach és Georg Friedrich Händel életpályája és munkássága között, számos hasonló aspektust tudnánk felsorolni, habár sohasem találkoztak életük során. Händel az Eisenachtól 144 kilométerre fekvő Halle városában látott napvilágot 1685. február 23-án.
Július 2-án Dixit Dominus, HWV 232 című zsoltár-megzenésítését hallhatja a nagyérdemű közönség, amely Händel első nagyobb szabású alkotása. Mindössze 21 éves volt mikor befejezte, az akkori Olaszország területén tartózkodása idején. A mű egészét érezhetően meghatározza az olasz barokk zene stílusa. Így képez kapcsolatot Händel életműve Scarlatti munkásságával. A zeneszerző ötszólamú kórusra, énekes szólistákra és zenekarra írta a művet, így a koncerten az énekegyüttesen kívül erdélyi hangszeres művészek is fellépnek majd” – olvasható a közleményben.
A zenekarban Gábor Előd (koncertmester), Szövérdi Csilla, Dimén Renáta, Trombitás István, Cosmina Salvan, Tompa Sára, Csibi Dávid, Kasabian Kamilla, Kostyák Előd és Dimén Szabolcs előadását hallhatja a közönség, énekes szólistaként pedig Kovács Eszter (szoprán), Antal Zsuzsanna (mezzoszoprán) és Duffner Melinda (alt) lép színpadra.
A koncerten való részvétel ingyenes, a közönség adományokkal támogathatja a kórus működését és további koncertek megvalósítását.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
szóljon hozzá!