2008. november 18., 10:472008. november 18., 10:47
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum a háromszékiek és a műgyűjtők segítségét kéri a Sovánka István üvegművész 150. születésnapja alkalmából megrendezésre kerülő kiállítás anyagának összeállításában. A 2008. december 19-étől 2009. február 15-éig látogatható kiállítás célja, hogy felelevenítse a nemzetközileg ismert üvegművész háromszéki tevékenységét, és megismertesse az érdeklődőkkel a bükszádi üvegcsűr történetét, ugyanakkor felmérje a látogatók és a szakma érdeklődését egy nagyobb, a háromszéki üveggyártást bemutató kiállítás és katalógus létrehozása érdekében.
A szecesszió korának legjelentősebb magyar üvegtervezője, Sovánka István a ma már Szlovákiához tartozó Liptószentmiklóson született 1858-ban, pályafutását fafaragóként és szobrászként kezdte, a zayugróczi fafaragó iskolában Fadrusz Jánossal tanult együtt. A zayugróczi üveggyárban ismerkedett meg az üveges szakmával, és hamarosan az üveggyár tervezője lett, huszonhárom évig dolgozott ott. Az üveget az agyaghoz hasonlóan plasztikusan formálható anyagként kezelte, főként a többrétegű, maratással megmunkált üveggel foglalkozott: az üvegtárgyak felületére - gyakran megrendelésre - fényképeket, grafikákat maratott, munkáiban ötvözte a historizáló-magyaros stílust a szecesszió formajegyeivel.
Az egyik leghíresebb maratott, réteges üvegtárgya az 1896-os millenniumi kiállításra készített, evangéliumi jelenetekkel díszített keresztelőmedence. Művei nagy sikert arattak számos nemzetközi kiállításon: az 1902-es torinói, az 1904-es St. Louis-i és az 1906-os milánói világkiállításon aranyérmet nyert. 1904-től Újantalvölgyön dolgozott az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt. üzemében. Kezdeményezésére felújították a gyertyánvölgyi üveghutát, amelyben főképp a hazai piac igényeinek kiszolgálására minőségi, de viszonylag olcsó üvegárut kívánt gyártani, és a híres Emile Gallé és a Daum fivérek példáját követve gyárában világítási és háztartási cikkeket is tervezett.
1908-ban költözött Háromszékre, hat évig a sepsibükszádi gyárban dolgozott, majd 1914-ben, az üzem leállása után visszavonult, fafaragással és fényképezéssel foglalkozott. 1944-ben a háromszéki Sepsibükszádon hunyt el, síremléke a falu katolikus temetőjében van.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum történelem-régészet részlege kéri a Sovánka István készítette, illetve a bükszádi üvegcsűrben gyártott üvegtárgyak tulajdonosait, hogy a műtárgyakat adják kölcsön a múzeumnak a kiállításra. A tárgyakat Barabás Hajnalka, a kiállítás kurátora várja 2008. december 12-éig, hétköznaponként 9-15 óra között a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.