2008. november 18., 10:472008. november 18., 10:47
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum a háromszékiek és a műgyűjtők segítségét kéri a Sovánka István üvegművész 150. születésnapja alkalmából megrendezésre kerülő kiállítás anyagának összeállításában. A 2008. december 19-étől 2009. február 15-éig látogatható kiállítás célja, hogy felelevenítse a nemzetközileg ismert üvegművész háromszéki tevékenységét, és megismertesse az érdeklődőkkel a bükszádi üvegcsűr történetét, ugyanakkor felmérje a látogatók és a szakma érdeklődését egy nagyobb, a háromszéki üveggyártást bemutató kiállítás és katalógus létrehozása érdekében.
A szecesszió korának legjelentősebb magyar üvegtervezője, Sovánka István a ma már Szlovákiához tartozó Liptószentmiklóson született 1858-ban, pályafutását fafaragóként és szobrászként kezdte, a zayugróczi fafaragó iskolában Fadrusz Jánossal tanult együtt. A zayugróczi üveggyárban ismerkedett meg az üveges szakmával, és hamarosan az üveggyár tervezője lett, huszonhárom évig dolgozott ott. Az üveget az agyaghoz hasonlóan plasztikusan formálható anyagként kezelte, főként a többrétegű, maratással megmunkált üveggel foglalkozott: az üvegtárgyak felületére - gyakran megrendelésre - fényképeket, grafikákat maratott, munkáiban ötvözte a historizáló-magyaros stílust a szecesszió formajegyeivel.
Az egyik leghíresebb maratott, réteges üvegtárgya az 1896-os millenniumi kiállításra készített, evangéliumi jelenetekkel díszített keresztelőmedence. Művei nagy sikert arattak számos nemzetközi kiállításon: az 1902-es torinói, az 1904-es St. Louis-i és az 1906-os milánói világkiállításon aranyérmet nyert. 1904-től Újantalvölgyön dolgozott az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt. üzemében. Kezdeményezésére felújították a gyertyánvölgyi üveghutát, amelyben főképp a hazai piac igényeinek kiszolgálására minőségi, de viszonylag olcsó üvegárut kívánt gyártani, és a híres Emile Gallé és a Daum fivérek példáját követve gyárában világítási és háztartási cikkeket is tervezett.
1908-ban költözött Háromszékre, hat évig a sepsibükszádi gyárban dolgozott, majd 1914-ben, az üzem leállása után visszavonult, fafaragással és fényképezéssel foglalkozott. 1944-ben a háromszéki Sepsibükszádon hunyt el, síremléke a falu katolikus temetőjében van.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum történelem-régészet részlege kéri a Sovánka István készítette, illetve a bükszádi üvegcsűrben gyártott üvegtárgyak tulajdonosait, hogy a műtárgyakat adják kölcsön a múzeumnak a kiállításra. A tárgyakat Barabás Hajnalka, a kiállítás kurátora várja 2008. december 12-éig, hétköznaponként 9-15 óra között a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok