
Fotó: A szerző felvétele
2008. június 18., 00:002008. június 18., 00:00
Annak idején Györgyfalváról Kolozsvárra kerültek cselédnek a lányok, mintha csak a darab szereplőinek gyermekei ültek volna a nézőtéren” – idézte emlékeit a nyolcvanéves Szabó József. Gazdag életpályát tudhat maga mögött az 1928-ban Székelyhídon született rendező: Sztanyiszlavszkijtól tanult Moszkvában, Kolozsváron diplomázott 1953-ban. Pályáját Nagybányán kezdte, 1957–70 között a Kolozsvári Magyar Színház rendezője, 1970-ben a váradi társulat főrendezője és művészeti vezetője volt, 1983-ban áttelepült Magyarországra, jelenleg feleségével Írországban él, és a könyvén dolgozik.
„A költői színház az ars poeticám. Büszke vagyok, hogy itthon én rendeztem először Brechtet, Magyarországon pedig Ionescót. Az ifjú W. újabb szenvedéseit, Az ember tragédiáját, az Anyám könnyű álmot ígért és Tamási Árontól az Ősvigasztalást is színre vittem” – sorolta kérdésünkre a számára is kedves munkáit. 1971-ben megalapította a Stúdió 99-et, amelynek tagjaival Páskándi Géza A bosszúálló kapus című darabját adták elő. „Ez a darab volt az első abszurd dráma, amelyet bemutattak Váradon – csak kilenc előadást érhetett meg. Akkoriban nagy sikerrel játszották Ionesco darabjait Bukarestben, Ceauşescut pedig zavarta, és az egész országban betiltotta az abszurd színjátszást” – magyarázta a rendező.
„1983. április 9-én mentem el Magyarországra – nem titkolom –, névházasság által jutottam ki. A diktatúra már beleeresztette karmait a színházba is – sosem volt annyi poloska a lakásokban, mint akkoriban. Ki gondolta volna, hogy hat év múlva megdől a rendszer… Engem is kihallgattak, készültek a dossziék, s tudtuk, hogy ezeket bármikor elő lehet venni. Lassan ott tartottunk, hogy az Ősvigasztalás előadásain több volt a szekus, mint a néző. Szigorúan cenzúráztak mindent, én viszont az igazságot akartam mondani” – mesélte kivándorlásának történetét.
A nyolcvanadik születésnapját ünneplő Szabó Józseffel Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője készít hangos interjút a 19 órakor kezdődő gálaesten a Nagyváradi Filharmónia előadótermében.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.