
Fotó: A szerző felvétele
2008. június 18., 00:002008. június 18., 00:00
Annak idején Györgyfalváról Kolozsvárra kerültek cselédnek a lányok, mintha csak a darab szereplőinek gyermekei ültek volna a nézőtéren” – idézte emlékeit a nyolcvanéves Szabó József. Gazdag életpályát tudhat maga mögött az 1928-ban Székelyhídon született rendező: Sztanyiszlavszkijtól tanult Moszkvában, Kolozsváron diplomázott 1953-ban. Pályáját Nagybányán kezdte, 1957–70 között a Kolozsvári Magyar Színház rendezője, 1970-ben a váradi társulat főrendezője és művészeti vezetője volt, 1983-ban áttelepült Magyarországra, jelenleg feleségével Írországban él, és a könyvén dolgozik.
„A költői színház az ars poeticám. Büszke vagyok, hogy itthon én rendeztem először Brechtet, Magyarországon pedig Ionescót. Az ifjú W. újabb szenvedéseit, Az ember tragédiáját, az Anyám könnyű álmot ígért és Tamási Árontól az Ősvigasztalást is színre vittem” – sorolta kérdésünkre a számára is kedves munkáit. 1971-ben megalapította a Stúdió 99-et, amelynek tagjaival Páskándi Géza A bosszúálló kapus című darabját adták elő. „Ez a darab volt az első abszurd dráma, amelyet bemutattak Váradon – csak kilenc előadást érhetett meg. Akkoriban nagy sikerrel játszották Ionesco darabjait Bukarestben, Ceauşescut pedig zavarta, és az egész országban betiltotta az abszurd színjátszást” – magyarázta a rendező.
„1983. április 9-én mentem el Magyarországra – nem titkolom –, névházasság által jutottam ki. A diktatúra már beleeresztette karmait a színházba is – sosem volt annyi poloska a lakásokban, mint akkoriban. Ki gondolta volna, hogy hat év múlva megdől a rendszer… Engem is kihallgattak, készültek a dossziék, s tudtuk, hogy ezeket bármikor elő lehet venni. Lassan ott tartottunk, hogy az Ősvigasztalás előadásain több volt a szekus, mint a néző. Szigorúan cenzúráztak mindent, én viszont az igazságot akartam mondani” – mesélte kivándorlásának történetét.
A nyolcvanadik születésnapját ünneplő Szabó Józseffel Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője készít hangos interjút a 19 órakor kezdődő gálaesten a Nagyváradi Filharmónia előadótermében.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.