2009. február 25., 09:262009. február 25., 09:26
A restaurálás műhelytitkaiba nyerhettek betekintést az érdeklődők nemrégiben a Marosvásárhelyi Néprajzi Múzeumban, ahol fiatal szakemberek, Kiss Loránd, Feketics Erika, Márton Krisztina és Pál Péter ismertette a falképek, valamint a régi könyvek, kéziratok megőrzésére, felújítására irányuló munkafolyamatokat.
Kiss Loránd számos, különböző állapotban levő egykori szász, illetve magyar ősi templomot mutatott be, felhívta a figyelmet arra, hogy a restaurátoroknak köszönhetően milyen értékes művészeti kincseket sikerült eddig megmenteni az enyészettől, és sejtetni engedte, hogy mi minden vár még felújításra. A falfestmények megőrzésének menetéről elárulta, hogy a munkának két fázisa van: az alkotások konzerválása, majd a restaurálás, az esztétikai kiegészítés.
Mint mondta, mifelénk a legtöbb esetben még csak konzerválás zajlik, ugyanis nagyon sok a megmenti való érték, és költséges folyamatokról van szó, de ehhez kevés a pénz. „A legtöbbször az, amit mi teszünk, az utolsó kenet feladása. Főként ahonnan a szászok elmentek, ott a hatszáz–nyolcszáz éves templomok a végromlás fázisába kerültek” – vélekedett az ifjú restaurátor.
Pozitív példa kevés van, a szakember a Fehér megyei borbereki templomot emelte ki, amelyet magyarországi teológusok egy csoportja mentett meg: közadakozásból teremtették elő a szükséges pénzt. Kiss Loránd szerint gyakran a kőművesek és a villanyszerelők tették tönkre az egyházi falfestményeket. A szakember úgy véli, fontos volna, hogy ezek a munkások legalább minimális restaurátori képzést kapjanak, hogy tisztában legyenek azzal, milyen értékek rejlenek az erdélyi szentélyekben.
Pál Péter egy kápolna restaurálási folyamatának bemutatásán keresztül ismertette a megőrzésre irányuló munkálat fázisait, lehetőségeit, nehézségeit és eszközeit. Szászmedgyesen a katolikus erődtemplom a reformáció térnyerése következtében evangélikus gyülekezőhely lett, de a vallási tolerancia nevében az úgynevezett Mária-tornyot meghagyták a katolikus híveknek. Ezt teljes mértékben falfestmények díszítik, a látványboltozat négy medalionjában például a négy evangélista látható, a képek azonban az idők folyamán nagyon tönkrementek.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a restaurátorok csakis azt hozzák helyre, ami megmaradt, nem egészítik ki, és semmiképpen sem festik át az eredeti képeket.
Feketics Erika a restaurálás elméletébe, eszköztárába avatta be a hallgatóságot. Bemutatta a műtárgyak beható vizsgálatának folyamatát, az állapotfelmérést. Érdekes adat, hogy a Római Birodalomban a falfestményeket hétrétegnyi anyagra vitték fel, de a mi műemlékeink esetében már csak három rétegről beszélhetünk. Feketics Erika a fára festett képek technikáját is ismertette, és azt is tisztázta, hogy mi a különbség a falfestmények és a freskók között: a freskók nedves vakolatra készültek, a festmények száraz falfelületre kerültek fel. A régi festmények ultraibolya-sugaras, röntgensugaras, sztereomikroszkopikus és más típusú vizsgálatát is felvázolta.
Márton Krisztina a marosvásárhelyi Teleki Téka munkatársa, régi könyveket, kéziratokat konzervál, restaurál – például Bolyai János kézirataival is foglalkozott. A könyveket elsősorban a rovarok, rágcsálók károsítják, különösen a gerinc menti részeket szeretik, mert ott több a ragasztóanyag – mondta a szakértő, aki szerint a penész a könyvek másik fő ellensége. „Szomorú eset, amikor a megmentés szándékával kriptában helyeztek el gyűjteményeket az államosítás elől, és ezzel valóban sikerült megmenteni azokat, csakhogy a kripta körülményei ideálisak a mikroorganizmusok kifejlődésére, hiszen ott zárt a levegő és magas a páratartalom” – ecsetelte a marosvásárhelyi ferencesek gyűjteményének esetét Márton Krisztina.
Kérdésünkre a könyvrestaurátor elárulta, hogy ha valakinek van egy igen régi, több száz éves kötete, azt beadhatja a Teleki Tékába konzerválás, felújítás végett. Mint mondta, a munkálat díja a 100–150 lejnél kezdődik, de ez akár sokkal több is lehet, hiszen előre nem lehet tudni, hogy milyen károsodásról és mennyire értékes nyomtatványról vagy kéziratról van szó.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.