Az értékek megőrzői

Fiatal szakemberek ismertették a falképek, valamint a régi könyvek, kéziratok megőrzésére irányuló munkafolyamatokat, felhíva a figyelmet a restaurátor szakma fontosságára.

Máthé Éva

2009. február 25., 09:262009. február 25., 09:26

A restaurálás műhelytitkaiba nyerhettek betekintést az érdeklődők nemrégiben a Marosvásárhelyi Néprajzi Múzeumban, ahol fiatal szakemberek, Kiss Loránd, Feketics Erika, Márton Krisztina és Pál Péter ismertette a falképek, valamint a régi könyvek, kéziratok megőrzésére, felújítására irányuló munkafolyamatokat.

Kiss Loránd számos, különböző állapotban levő egykori szász, illetve magyar ősi templomot mutatott be, felhívta a figyelmet arra, hogy a restaurátoroknak köszönhetően milyen értékes művészeti kincseket sikerült eddig megmenteni az enyészettől, és sejtetni engedte, hogy mi minden vár még felújításra. A falfestmények megőrzésének menetéről elárulta, hogy a munkának két fázisa van: az alkotások konzerválása, majd a restaurálás, az esztétikai kiegészítés.

Mint mondta, mifelénk a legtöbb esetben még csak konzerválás zajlik, ugyanis nagyon sok a megmenti való érték, és költséges folyamatokról van szó, de ehhez kevés a pénz. „A legtöbbször az, amit mi teszünk, az utolsó kenet feladása. Főként ahonnan a szászok elmentek, ott a hatszáz–nyolcszáz éves templomok a végromlás fázisába kerültek” – vélekedett az ifjú restaurátor.

Pozitív példa kevés van, a szakember a Fehér megyei borbereki templomot emelte ki, amelyet magyarországi teológusok egy csoportja mentett meg: közadakozásból teremtették elő a szükséges pénzt. Kiss Loránd szerint gyakran a kőművesek és a villanyszerelők tették tönkre az egyházi falfestményeket. A szakember úgy véli, fontos volna, hogy ezek a munkások legalább minimális restaurátori képzést kapjanak, hogy tisztában legyenek azzal, milyen értékek rejlenek az erdélyi szentélyekben.

Pál Péter egy kápolna restaurálási folyamatának bemutatásán keresztül ismertette a megőrzésre irányuló munkálat fázisait, lehetőségeit, nehézségeit és eszközeit. Szászmedgyesen a katolikus erődtemplom a reformáció térnyerése következtében evangélikus gyülekezőhely lett, de a vallási tolerancia nevében az úgynevezett Mária-tornyot meghagyták a katolikus híveknek. Ezt teljes mértékben falfestmények díszítik, a látványboltozat négy medalionjában például a négy evangélista látható, a képek azonban az idők folyamán nagyon tönkrementek.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a restaurátorok csakis azt hozzák helyre, ami megmaradt, nem egészítik ki, és semmiképpen sem festik át az eredeti képeket.
Feketics Erika a restaurálás elméletébe, eszköztárába avatta be a hallgatóságot. Bemutatta a műtárgyak beható vizsgálatának folyamatát, az állapotfelmérést. Érdekes adat, hogy a Római Birodalomban a falfestményeket hétrétegnyi anyagra vitték fel, de a mi műemlékeink esetében már csak három rétegről beszélhetünk. Feketics Erika a fára festett képek technikáját is ismertette, és azt is tisztázta, hogy mi a különbség a falfestmények és a freskók között: a freskók nedves vakolatra készültek, a festmények száraz falfelületre kerültek fel. A régi festmények ultraibolya-sugaras, röntgensugaras, sztereomikroszkopikus és más típusú vizsgálatát is felvázolta.

Márton Krisztina a marosvásárhelyi Teleki Téka munkatársa, régi könyveket, kéziratokat konzervál, restaurál – például Bolyai János kézirataival is foglalkozott. A könyveket elsősorban a rovarok, rágcsálók károsítják, különösen a gerinc menti részeket szeretik, mert ott több a ragasztóanyag – mondta a szakértő, aki szerint a penész a könyvek másik fő ellensége. „Szomorú eset, amikor a megmentés szándékával kriptában helyeztek el gyűjteményeket az államosítás elől, és ezzel valóban sikerült megmenteni azokat, csakhogy a kripta körülményei ideálisak a mikroorganizmusok kifejlődésére, hiszen ott zárt a levegő és magas a páratartalom” – ecsetelte a marosvásárhelyi ferencesek gyűjteményének esetét Márton Krisztina.

Kérdésünkre a könyvrestaurátor elárulta, hogy ha valakinek van egy igen régi, több száz éves kötete, azt beadhatja a Teleki Tékába konzerválás, felújítás végett. Mint mondta, a munkálat díja a 100–150 lejnél kezdődik, de ez akár sokkal több is lehet, hiszen előre nem lehet tudni, hogy milyen károsodásról és mennyire értékes nyomtatványról vagy kéziratról van szó.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 15., hétfő

Jubilál a kolozsvári színház edukatív programja, háromnapos rendezvénnyel ünnepelnek

Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.

Jubilál a kolozsvári színház edukatív programja, háromnapos rendezvénnyel ünnepelnek
2025. szeptember 15., hétfő

Kezdődik a kutatás: szakértők vizsgálják az erdélyi magyar irodalmi élet és a Securitate viszonyát

Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.

Kezdődik a kutatás: szakértők vizsgálják az erdélyi magyar irodalmi élet és a Securitate viszonyát
2025. szeptember 12., péntek

Mester és tanítványok – a Műcsarnokból érkezik utazó tárlat az Erdélyi Művészeti Központba

Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.

Mester és tanítványok – a Műcsarnokból érkezik utazó tárlat az Erdélyi Művészeti Központba
2025. szeptember 12., péntek

Holland múzeumban elkövetett festményrablás ihlette filmmel nevez Románia az Oscar-díjra

A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.

Holland múzeumban elkövetett festményrablás ihlette filmmel nevez Románia az Oscar-díjra
2025. szeptember 12., péntek

Miért fontos az erdélyi magyar színházaknak, hogy bemutatkozzanak a román fővárosban?

Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.

Miért fontos az erdélyi magyar színházaknak, hogy bemutatkozzanak a román fővárosban?
2025. szeptember 11., csütörtök

Filmvetítésekkel és mozikoncertekkel tér vissza a TIFF Temesvárra és Nagyváradra

Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.

Filmvetítésekkel és mozikoncertekkel tér vissza a TIFF Temesvárra és Nagyváradra
2025. szeptember 11., csütörtök

Tragédia és komédia egyazon estén – Különleges premierrel, operanapokkal várja közönségét a Kolozsvári Magyar Opera

Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.

Tragédia és komédia egyazon estén – Különleges premierrel, operanapokkal várja közönségét a Kolozsvári Magyar Opera
2025. szeptember 11., csütörtök

Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész

Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.

Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész
2025. szeptember 10., szerda

Velencében díjazott nagyjátékfilmet is megtekinthet a közelgő Filmtettfeszt közönsége

Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.

Velencében díjazott nagyjátékfilmet is megtekinthet a közelgő Filmtettfeszt közönsége
2025. szeptember 08., hétfő

Szabadtéri bulival indítja az évadot a jubiláló nagyváradi színház

Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.

Szabadtéri bulival indítja az évadot a jubiláló nagyváradi színház