
Fotó: Rompres
2007. május 29., 00:002007. május 29., 00:00
Az eddigi legnagyobb sikert 1965-ben Liviu Ciulei aratta, aki a legjobb rendezés díját vehette át az Akasztottak erdejéért. Az idei szemle másik rangos kitüntetését, az Un Certain Regard (Egy bizonyos tekintet) szekció díját szintén román alkotó, a tavaly autóbalesetben elhunyt Cristian Nemescu California Dreamin’ (Kaliforniai álom) című filmjének ítélték oda.
Az új generáció
A „posztdecembristáknak” – tehát a pályájukat ’89 után kezdőknek – is nevezett új román rendezőgeneráció filmjei évről évre nagyobb visszhangot keltenek Cannes-ban. Két éve Cristi Puiu az Egy bizonyos tekintet szekció díját nyerte el a Moartea domnului Lãzãrescu (Lãzãrescu úr halála) című filmjével, tavaly pedig Corneliu Porumboiu aratott zajos sikert, illetve vette át a legjobb elsőfilmnek járó Aranykamera díjat az A fost sau n-a fost? (Volt vagy nem volt?) című filmjéért. Cristian Mungiu alkotása ebbe a „valóságfilmes” vonulatba illeszkedik: hiteles korrajz, társadalomkritika jellemzi, a kommunizmus évtizedeit idézi meg, azt az időszakot, amely ma is rányomja bélyegét a romániai valóságra. Míg a Lãzãrescu úr halála napjainkban játszódik, és a kisembereknek semmiféle védettséget nem biztosító egészségügyi helyzetről rajzol átfogó képet (ebből kiindulva egzisztenciális kérdéseket vet fel), a Volt vagy nem volt? pedig sok humorral idézi meg a forradalom pillanatait, addig Mungiu filmje valóban visszakalauzol a múltba. A 4 hónap, 3 hét és 2 nap a kommunizmus idején játszódik, és egy fiatal lányról (Laura Vasiliu) szól, aki nem kívánt terhességet szakít meg, illetve vállalja ennek következményeit. Gondját és titkát barátnőjével (Anamaria Marinca) osztja meg, aki nemcsak pénzt szerez a beavatkozásra, hanem beszél is az abortuszt végző orvossal. „A film olyan tapasztalatból született, amit többnyire nem oszthatsz meg másokkal” – magyarázta Mungiu, hozzátéve, hogy számos ismerőse hasonló helyzetet élt meg annak idején. Mint elmondta, akkor döntötte el, hogy második nagyjátékfilmjét az abortusznak szenteli, mikor tudomást szerzett arról, hogy a sokszor improvizált körülmények között végzett terhességmegszakítások félmillió nő életét követelték Romániában. „Abban az időben a nőkben és családtagjaikban csak a félelem élt amiatt, hogy a törvénytelen abortusz miatt megbüntethetik őket. Éppen ezért egyetlen percet sem szentelhettek a probléma erkölcsi vetületeinek átgondolására” – magyarázta Mungiu.
Az aranypálmás alkotás a rendező második nagyjátékfilmje a 2002-ben Cannes-ban bemutatott Occident (Nyugat) után. A 4 hónap, 3 hét és 2 nap különösen alacsony költségvetésből – a már említett sikeres román filmekhez hasonlóan –, 600 ezer euróból készült.
Mungiu filmjének hazai bemutatója pénteken lesz Kolozsváron a VI. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol a versenyfilmek között szerepel. A programot a cannes-i siker módosította: ez a film nyitja majd a szemlét, Nae Caranfil Restul e tãcere (A többi néma csend) című mozija helyett. „Előre fogadtam erre a filmre, a barátaimnak is megmondtam, hogy nagy esélye van a fődíjra. Csak az bánt, hogy Anamaria Marinca nem nyerte el a legjobb női szereplőnek járó díjat, pedig nélküle ez a film nem lenne az, ami. A TIFF-en mindenesetre kárpótolni szeretnénk” – jelentette ki Mihai Chirilov, a TIFF igazgatója.
Díjak, nem a legnagyobb neveknek
Az Aranypálma után a második legrangosabb elismerést, a cannes-i fesztivál nagydíját Kavasze Naomi japán rendező Mogari no mori (Mogari erdeje) című filmjének ítélte a Stephen Frears brit rendező elnökölte zsűri. A naturalista történet a generációkat összekapcsoló gyászról szól.
A cannes-i filmfesztivál 60. évfordulója alkalmából kiadott különdíjat az amerikai Gus Van Sant Paranoid Park című alkotásáért kapta, az amerikai rendező 2003-ban Elefánt című filmjével elnyerte az Aranypálmát.
A szintén amerikai Julian Schnabel a legjobb rendezés díját vehette át Le scaphandre et le papillon (A búvárharang és a pillangó) című francia filmért, amely a teljesen lebénult Jean-Dominique Bauby újságíró önéletrajzi művéből készült. A regényt szerzője – lebénulása után – szempillájának mozgatásával diktálta le.
A versenyprogram legismertebb rendezői, Emir Kusturica, Quentin Tarantino, Wong Kar-wai és Ethan és Joel Cohen semmilyen díjban nem részesültek. Szintén nem ítéltek díjat a mezőny egyetlen magyar résztvevőjének, Tarr Béla A londoni férfi című alkotásának.
A legjobb forgatókönyv díját a 33 éves Fatih Akin német-török rendező Auf der anderen Seite (A másik oldalon) című filmjével érdemelte ki. A zsűri díját az iráni származású Marjane Satrapi és a francia Vincent Paronnaud Persepolis című animációs filmjének és Carlos Reygadas mexikói rendező Luz Silenciosa (Csendes fény) című alkotásának megosztva ítélték. Az iráni rendezőnő hazája népének, Fatih Akin pedig Törökország egységének ajánlotta díját. A legjobb női alakításért járó díjat Dzson Do Jon dél-koreai színésznő vehette át a Li Csang Dong Secret Sunshine (Titkos napsütés) című filmjében nyújtott játékáért. A legjobb férfi színésznek járó díjat pedig az orosz Konsztantyin Lavronyenkónak ítélték oda Andrej Zvjagincev Izgnanyije (Száműzetés) című filmjében nyújtott alakításáért. Az Aranykamera díjat Etgar Keret izraeli rendező nyerte A medúzák című filmjével.
Hírösszefoglaló
Állami kitüntetések
Traian Bãsescu államelnök a Cannes-ban díjazott román rendezőknek tegnap magas rangú állami kitüntetést ítélt oda. Cristian Mungiu a Románia Csillaga Lovagkeresztjét veheti majd át „a román filmművészet nemzetközi népszerűsítéséért.” Cristian Nemescunak – post mortem – a köztársasági érdemrend lovagkeresztjét ítélték.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.