
Fotó: Boda Gergely
2008. január 09., 00:002008. január 09., 00:00
Molnár Dénes, a munkálatok mûvészeti vezetõje a Krónikának elmondta, leginkább arra kellett összpontosítaniuk, hogy a hatalmas mennyiségû feladat közepette is minõségi munkát végezzenek. A marosvásárhelyi Kultúrpalota a város egyik kulturális bástyája. Legutóbb negyven évvel ezelõtt restaurálták, így a szakszerû felújítás már igencsak idõszerû volt. Soós Zoltán történész, a Maros Megyei Múzeum igazgatója lapunknak elmondta, a nagyteremben végzett munka csak egyik állomása a Kultúrpalota több mint két éve folytatott felújításának. A Tükörterem, a színes üvegablakok, a Ferencz József-dombormû és a nagyterem restaurálását hamarosan a lépcsõházak és a kisterem felújítása követi. Soós Zoltán szerint kedvezõ idõpontot találtak a város egyik szimbólumának restaurálására, hiszen a nemzeti hisztéria alábbhagyott, és sikerült visszaállítani valamennyi – még a húszas években leszedett – magyar nyelvû táblát, ami a bejáratokat, a termeket jelöli, valamint a két nagy márványtáblát az adományozók névsorával. A fõbejárat két oldalán a nõi alakok közé visszahelyezett táblákon többek közt Révész Béla könyvkereskedõ, Klein Samu háztulajdonos, Csontos Olivér ügyvéd, gróf Haller János fõispán, dr. Hints Elek orvos, Keleti Péter cukorgyári igazgató, Schweitzer Adolf szállodatulajdonos neve olvasható – mindazok neve mellett, akik adományaikkal támogatták a Bernády György által megépített Ferencz József Közmûvelõdési Ház berendezésének költségeit. „Ezek az emberek annak idején jelentõs összegeket adományoztak, és szívükön viselték a város kulturális életének támogatását. Reméljük, példaként szolgálnak a mai kor embereinek is\" – fogalmazott a múzeumigazgató. A város nagylelkû polgárainak listáján kívül egy új tárlat is megidézi a múlt századelõ Vásárhelyét. A nyáron átadott Bernády György-emlékszoba melletti teremben berendezett, a szecessziós Vásárhelyt bemutató kiállításon többek közt az 1910-es évekbõl származó Ganz-villanymotort, korabeli utcai kutat, világítótestet, csatornafedõt és más, ma már múzeumi értékû használati tárgyat láthatnak majd a látogatók. A Kultúrpalota nagytermének felújítási munkálatok utáni ünnepi átadása pénteken délután öt órakor kezdõdik. A filharmónia hagyományos újévi hangversenyét csütörtökön, pénteken és szombaton már a felújított nagyteremben tartják – mondta lapunknak Vasile Cazan mûvészeti igazgató. A koncertet – amelyet a nagy érdeklõdésre való tekintettel háromszor ismételnek meg – Shinya Ozaki, a filharmónia állandó karmestere vezényli. A szimfonikus zenekar a restauráció idején a vártemplomban tartotta heti hangversenyeit. A. E. Céhes utca nyílik a marosvásárhelyi várban A Maros Megyei Múzeum vehette át tavaly a marosvásárhelyi vár területén álló egyik épületet. Az egykori sorozóközpontban a régészeti és a történelmi részleg kap helyet. Soós Zoltán igazgató lapunknak elmondta, az épület felújítása során két 17. századi épület maradványaira és pincelejáratra bukkantak. A tervek között ezért olyan belsõ tér kialakítását tervezik, amely a 17. századi várost mutatná be, azt az idõszakot, amikor Marosvásárhely szabad királyi város volt, kialakult a polgárság, és megerõsödött a kereskedõréteg. Az egyik teremben a céhes lakomák emlékét idézik használati tárgyak – étkészletek, bútorok – segítségével. Az épület mögött ugyanakkor korabeli utca megépítését tervezik, ahol cipész-, ötvös-, asztalos-, lakatosmûhelyeket, kürtõskalács-sütõdét építenének, továbbá céhtörténeti múzeumot, amely Erdély céhes kultúráját szemléltetné. „Erdély jelentõs céhes múlttal rendelkezik, számos tárgyi emlékkel és dokumentummal. Szeretnénk minél gazdagabban bemutatni a székely és a szász iparosvilágot, amelyek kölcsönösen fejlesztették és segítették egymást. Amíg valaki mesterré vált, Budán, Kolozsváron, Pozsonyban dolgozott, hogy a hét inasév után mesterré válhasson.\" – mondta a múzeumigazgató.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.