
Fotó: Szeben.ro
„A nagyszebeni magyar kulturális fesztivál hidat teremt kultúrák és emberek, valamint a múlt és jövő között. Az Ars Hungarica a sokoldalú előadóművészet fesztiválja, amely november 10. és 16. között több mint 30 programot kínált a közönségnek” – közölte a tizenegyedik alkalommal rendezett programsorozat szervezője, a HÍD Egyesület.
2016. november 23., 09:042016. november 23., 09:04
Az Ars Hungarica, amely könyvbemutatókkal, kiállításmegnyitókkal, koncertekkel, színházi előadással, filmvetítéssel várta az érdeklődőket, a 110 évvel ezelőtt Nagyszebenben született Borsos Miklós Kossuth-, Munkácsy- és Magyar Örökség díjas, nemzetközileg ismert szobrászművész emléke előtt tisztelgett. Az 1990-ben elhunyt művész életét és munkásságát több rendezvény keretében mutatták be. A budapesti Borsos Miklós és Kéry Ilona Alapítvány, illetve a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány két kiállítást szervezett, amelyek december végéig megtekinthetők a Tanácstorony különböző termeiben.
Serfőző Levente, az Ars Hungarica főszervezője elmondta, a Borsos Miklós és Kéry Ilona Alapítvány vezetője, Bartunek Katalin Borsos Miklós alkotásaiból Budapestről hozta el az itt látható kiállítás anyagát. A művész szobrairól készült 15 darabból álló fotósorozatot, valamint 40 darab könyvillusztrációt, amely Borsos Miklós sokoldalú művészi munkásságának egyik fontos vetületébe nyújt betekintést, ugyanis grafikusként élete során mintegy 70 kötetet illusztrált tusrajzokkal, rézkarcokkal.
Szávoszt Katalin budapesti képzőművész méltatta Borsos Miklóst, mint mondta, a 20. század utolsó magyar reneszánsz művésze volt, hisz szinte minden képzőművészeti ágban jelentőset alkotott, zenével és irodalommal is foglalkozott, és művészoktatóként is meghatározó szerepet töltött be. Bemutatták a szobrász Visszanéztem félutamból című önéletrajza nagyszebeni vonatkozású részét román (Sibiu, dragostea mea), illetve angol (Looking Back Halfway in Life) nyelvre fordítva. Román felirattal vetítették a művészről 1984-ben készült dokumentumfilmet.
Borsos Miklós családja 1916-ban költözött Győrbe, a művész először festőként mutatkozott be, de az 1966-ban megrendezett Velencei Biennálén már szobraival és domborműveivel is képviselte Magyarországot. Leghíresebb köztéren álló alkotásai között szerepel a „0” kilométerkő a budapesti alagútnál, a Balatoni szél Balatonfüreden vagy a Szent István-szobor a pécsváradi várban. A film megjeleníti életének főbb állomásait, Nagyszebent, Győrt, Tihanyt, s beszél családájáról, művészetéről is Borsos Miklós.
A szervezők közölték, értékes, gazdag kiállításokkal töltötte be a HÍD Egyesület Nagyszeben különböző kiállító helyszíneit, így a Tanácstoronyban Borsos Miklós munkásságát megidéző tárlat, valamint a Borsos Miklós Gyermek-alkotótáborban készült rajzok tekinthetők meg, a polgármesteri hivatal turisztikai információs központjában Wágner Péter Utazások Dél-Erdélyben című krétarajzai díszítik a galériát. Zenei élményeket is kínált a fesztivál, a szervezők közlése szerint vegyes házasságban élők, valamint a magyar nyelvet egyáltalán nem ismerő, de a nagyszebeni magyar kulturális kínálatot kedvelők is szép számmal vettek részt a fesztiválon.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!