A Kárpát-medencei közművelődés szerteágazó feladatainak ellátását és integrációját tűzte ki célul a 2012-ben újjáalakult Nemzeti Művelődési Intézet
Fotó: Makkay József
Tízéves az újjászervezett, lakiteleki központú Nemzeti Művelődési Intézet, ebből az alkalomból konferenciát szerveztek a kelet-magyarországi községben. A Kárpát-medencei közművelődés központjaként működő kulturális ernyőszervezet munkáját is megtépázta a koronavírus-járvány, a következő évekre azonban számos újdonsággal készülnek az erdélyi magyarság számára is.
2022. március 03., 20:452022. március 03., 20:45
2022. március 03., 20:592022. március 03., 20:59
A magyarországi és a Kárpát-medencei közművelődés szerteágazó feladatainak ellátását és integrációját tűzte ki célul a tíz évvel ezelőtt, 2012-ben újjáalakult Nemzeti Művelődési Intézet. A negyvenes évek második felében Illyés Gyula irányításával létrejött magyar kulturális intézmény sokáig nem élvezhette a 2. világháború után a magyar kultúra megújítására született összefogást, a Rákosi-rendszer ugyanis bedarálta. A bő négy évtized kommunista kultúrpolitikájában a nyolcvanas évek végén jelentkeztek az első repedések, és akkor fogalmazódott meg a jobb sorsra érdemes országos kultúrintézmény újjászületése.
Ezzel magyarázható, hogy az első Orbán-kormány idején újjáélesztett országos kulturális intézményt a Gyurcsány-érában anyagilag ellehetetlenítették. 2010-ben újra kellett kezdeni az alapozást, az intézményszervezést, amelynek a 2012-es szervezeti és szakmai megújulásával immár mindenhez köze van, ami magyar kultúrát jelent a Kárpát-medencében. A Nemzeti Művelődési Intézet integrálja Magyarország megyei közművelődési feladatait, a közművelődés felsőoktatási és képzési rendszerét, hogy szerte az országban és a Kárpát-medencében is megfelelő kulturális képzettségű szakemberek vállalhassák e szerteágazó feladatokat.
Célkitűzései között szerepel, hogy a közösségi művelődést visszavezesse a reformkorig nyúló gyökerekhez, azaz megtanítsa a polgárokat bízni a közösségek erejében. Az intézet a nemzeti kultúra megőrzésének egyéni és közösségi lehetőségeire hívja fel a figyelmet.
Fotó: Makkay József
A tízéves megújulási folyamat történetét és terveit mutatták be a magyarországi Lakiteleken csütörtökön megszervezett, A közösségi művelődés korszaka – 10 éves a Nemzeti Művelődési Intézet című egész napos konferencián. Az ország egyik szellemi fővárosának is nevezett Bács-Kiskun megyei nagyközségben található a kilencvenes évek elején Lezsák Sándor és felesége által alapított Lakitelek Alapítvány és Népfőiskola, amely az elmúlt harminc esztendőben épült gyönyörű épületegyüttesével Európa-rangú konferenciáknak és tanácskozásoknak ad helyet, ezen kívül tucatnyi rendezvényre várja a Kárpát-medencéből a magyarokat. A lakitelki népfőiskola több hektáros telkével szemben épült fel két évvel ezelőtt a Nemzeti Művelődési Intézet gyönyörű épületegyüttese, amelyet a szakemberek a Kárpát-medencei magyar kulturális élet központjának tartanak.
A konferenciát megnyitó előadásában Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára úgy fogalmazott, a tízéves közművelődési intézmény elsőként reagált a magyar kulturális intézmények közül a szomszédunkban zajló háborús helyzetre, amikor hálózat kiépítésével sietett a bajba jutottak megsegítésére. Az előadó szerint ez a legjobb mutatója annak, hogy egy kulturális intézménynek aktuális kihívások közepette is erős a cselekvőképessége.
,,Tíz évvel ezelőtt rendet raktunk a gazdaságban, hogy legyen miből költeni. Soha ennyi közpént nem fordítottunk középületek felújítására és megépítésére. Az elmúlt tíz év kulturális beruházásai egyedülállóak a magyar történelemben, de Európában is. A közművelődés magyarországi hálózatrendszere is egyedi. Ez a szerteágazó intézményrendszer szolgálja a képzési programokat, hogy minden településen legyen megfelelő kulturális szakember” – fogalmazott a politikus.
Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Alapítvány és Népfőiskola alapítója
Fotó: Makkay József
Halász János országgyűlési képviselő előadásában a Fidesz 2010-es kormányra kerülésének időszakához kanyarodott vissza, amikor művelődési államtitkárként megszívlelte egykori munkatársának, a Nemzeti Művelődési Intézet korábbi igazgatójának, Beke Pálnak a szavait, aki még a szocialista érában rendelkezett az intézmény újraélesztéséről. Barátja ezt már nem érhette meg, számára azonban fontos küldetés volt, hogy az intézet újraindulhasson az eredeti elképzelések szerint. ,,Ehhez emberek kellettek, egy jó csapat, és egy olyan vezető, mint Závogyán Magdolna, aki tíz éve töretlenül megvalósítja a közös elképzeléseket” – fogalmazott a fideszes politikus.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a modern nemzetfogalom 19. századi kialakulása kapcsán beszélt a közművelődés problémaköréről, hogy a különböző történelmi korszakokban miként alakult a magyar kultúra helyzete. A Magyar Írószövetség korábbi titkára arról is beszélt, hogy európai viszonylatban miért egyedi jelenség a magyar állam hangsúlyos anyagi szerepvállalása a kultúra területén. ,,Trianon óta ez történelmi szükségszerűség. A kultúrát állítottuk a Kárpát-medencében élő magyar nemzet újraéledésének szolgálatába. Ez a folyamat a kommunista éra után ismét emelkedő pályára került” – fogalmazott L. Simon László, aki hangsúlyozta, hogy ma már nem lehet úgy közművelődést folytatni, mint pár évtizeddel korábban, hiszen a virtuális világ a legkegyetlenebb konkurenciája a hagyományos művelődési életnek.
Előadásában Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke az önszerveződő helyi közösségek egyik kulcsának tartotta a legismertebb közösségi játékokat, kezdve a sakktól a gombfocin át a csocsóig és tucatnyi más játékig, amelyek hihetetlen erővel bírnak a kisebb és nagyobb közösségek mozgosításában.
A konferencia második részében a Nemzeti Művelődési Intézet nyugalmazott főigazgatója, Polyák Albert, Kárpáti Árpád, az intézet volt ügyvezetője és Závogyán Magdolna, a kulturális szervezet ügyvezető igazgatója számolt be az elmúlt évtized legfontosabb történéseiről, amelyek nem csak a magyarországi, hanem a Kárpát-medencei utódállamok magyarságát is érintik.
Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet igazgatója
Fotó: Makkay József
Závogyán Magdolna a Krónikának elmondta, hogy az elszakított nemzetrészek 2008-ban hozták létre a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztalt, amihez 2012-ben csatlakozott a Nemzeti Művelődési Intézet. A magyar kulturális ernyőszervezet erdélyi társintézménye az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Számos közös programot sikerült tető alá hozni, ezeknek azonban az elmúlt két évben határt szabott a koronavírus-járvány.
Idén márciustól indulnak a Petőfi Klubok, amelyek száma Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából 2023-ban érik el a csúcsot: az idei 100 klub jövőre megduplázódik. A tavasszal létesítendő Petőfi Klubok anyaországon kívüli, Kárpát-medencei helyszínei: Csíkszereda, Gyímesfelsőlok, Gyergyószentmiklós, Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Bákó, Zenta, Lendva, Dunaszerdahely, Nagytárkány és Beregszász. Jövőre a határon túl mintegy 40 klub létesül.
Fotó: Makkay József
,,A magyar állami támogatásból élő 32 kulturális csúcsintézményünk – színház, opera és filharmónia – feladata lesz nem csak a székhelyén, hanem szerte a Kárpát-medencében vendégszereplésekkel terjeszteni a magyar kultúrát. A Petőfi Klubokban heti rendszerességgel lesz valamilyen kiemelkedő kulturális esemény” – fogalmazott lapunknak Závogyán Magdolna. A Petőfi Klubok 2023 után átalakulnak, de továbbra is megőrzik kultúraközvetítő szerepüket a Kárpát-medencében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!