A Kárpát-medencei közművelődés szerteágazó feladatainak ellátását és integrációját tűzte ki célul a 2012-ben újjáalakult Nemzeti Művelődési Intézet
Fotó: Makkay József
Tízéves az újjászervezett, lakiteleki központú Nemzeti Művelődési Intézet, ebből az alkalomból konferenciát szerveztek a kelet-magyarországi községben. A Kárpát-medencei közművelődés központjaként működő kulturális ernyőszervezet munkáját is megtépázta a koronavírus-járvány, a következő évekre azonban számos újdonsággal készülnek az erdélyi magyarság számára is.
2022. március 03., 20:452022. március 03., 20:45
2022. március 03., 20:592022. március 03., 20:59
A magyarországi és a Kárpát-medencei közművelődés szerteágazó feladatainak ellátását és integrációját tűzte ki célul a tíz évvel ezelőtt, 2012-ben újjáalakult Nemzeti Művelődési Intézet. A negyvenes évek második felében Illyés Gyula irányításával létrejött magyar kulturális intézmény sokáig nem élvezhette a 2. világháború után a magyar kultúra megújítására született összefogást, a Rákosi-rendszer ugyanis bedarálta. A bő négy évtized kommunista kultúrpolitikájában a nyolcvanas évek végén jelentkeztek az első repedések, és akkor fogalmazódott meg a jobb sorsra érdemes országos kultúrintézmény újjászületése.
Ezzel magyarázható, hogy az első Orbán-kormány idején újjáélesztett országos kulturális intézményt a Gyurcsány-érában anyagilag ellehetetlenítették. 2010-ben újra kellett kezdeni az alapozást, az intézményszervezést, amelynek a 2012-es szervezeti és szakmai megújulásával immár mindenhez köze van, ami magyar kultúrát jelent a Kárpát-medencében. A Nemzeti Művelődési Intézet integrálja Magyarország megyei közművelődési feladatait, a közművelődés felsőoktatási és képzési rendszerét, hogy szerte az országban és a Kárpát-medencében is megfelelő kulturális képzettségű szakemberek vállalhassák e szerteágazó feladatokat.
Célkitűzései között szerepel, hogy a közösségi művelődést visszavezesse a reformkorig nyúló gyökerekhez, azaz megtanítsa a polgárokat bízni a közösségek erejében. Az intézet a nemzeti kultúra megőrzésének egyéni és közösségi lehetőségeire hívja fel a figyelmet.
Fotó: Makkay József
A tízéves megújulási folyamat történetét és terveit mutatták be a magyarországi Lakiteleken csütörtökön megszervezett, A közösségi művelődés korszaka – 10 éves a Nemzeti Művelődési Intézet című egész napos konferencián. Az ország egyik szellemi fővárosának is nevezett Bács-Kiskun megyei nagyközségben található a kilencvenes évek elején Lezsák Sándor és felesége által alapított Lakitelek Alapítvány és Népfőiskola, amely az elmúlt harminc esztendőben épült gyönyörű épületegyüttesével Európa-rangú konferenciáknak és tanácskozásoknak ad helyet, ezen kívül tucatnyi rendezvényre várja a Kárpát-medencéből a magyarokat. A lakitelki népfőiskola több hektáros telkével szemben épült fel két évvel ezelőtt a Nemzeti Művelődési Intézet gyönyörű épületegyüttese, amelyet a szakemberek a Kárpát-medencei magyar kulturális élet központjának tartanak.
A konferenciát megnyitó előadásában Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára úgy fogalmazott, a tízéves közművelődési intézmény elsőként reagált a magyar kulturális intézmények közül a szomszédunkban zajló háborús helyzetre, amikor hálózat kiépítésével sietett a bajba jutottak megsegítésére. Az előadó szerint ez a legjobb mutatója annak, hogy egy kulturális intézménynek aktuális kihívások közepette is erős a cselekvőképessége.
,,Tíz évvel ezelőtt rendet raktunk a gazdaságban, hogy legyen miből költeni. Soha ennyi közpént nem fordítottunk középületek felújítására és megépítésére. Az elmúlt tíz év kulturális beruházásai egyedülállóak a magyar történelemben, de Európában is. A közművelődés magyarországi hálózatrendszere is egyedi. Ez a szerteágazó intézményrendszer szolgálja a képzési programokat, hogy minden településen legyen megfelelő kulturális szakember” – fogalmazott a politikus.
Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Alapítvány és Népfőiskola alapítója
Fotó: Makkay József
Halász János országgyűlési képviselő előadásában a Fidesz 2010-es kormányra kerülésének időszakához kanyarodott vissza, amikor művelődési államtitkárként megszívlelte egykori munkatársának, a Nemzeti Művelődési Intézet korábbi igazgatójának, Beke Pálnak a szavait, aki még a szocialista érában rendelkezett az intézmény újraélesztéséről. Barátja ezt már nem érhette meg, számára azonban fontos küldetés volt, hogy az intézet újraindulhasson az eredeti elképzelések szerint. ,,Ehhez emberek kellettek, egy jó csapat, és egy olyan vezető, mint Závogyán Magdolna, aki tíz éve töretlenül megvalósítja a közös elképzeléseket” – fogalmazott a fideszes politikus.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a modern nemzetfogalom 19. századi kialakulása kapcsán beszélt a közművelődés problémaköréről, hogy a különböző történelmi korszakokban miként alakult a magyar kultúra helyzete. A Magyar Írószövetség korábbi titkára arról is beszélt, hogy európai viszonylatban miért egyedi jelenség a magyar állam hangsúlyos anyagi szerepvállalása a kultúra területén. ,,Trianon óta ez történelmi szükségszerűség. A kultúrát állítottuk a Kárpát-medencében élő magyar nemzet újraéledésének szolgálatába. Ez a folyamat a kommunista éra után ismét emelkedő pályára került” – fogalmazott L. Simon László, aki hangsúlyozta, hogy ma már nem lehet úgy közművelődést folytatni, mint pár évtizeddel korábban, hiszen a virtuális világ a legkegyetlenebb konkurenciája a hagyományos művelődési életnek.
Előadásában Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke az önszerveződő helyi közösségek egyik kulcsának tartotta a legismertebb közösségi játékokat, kezdve a sakktól a gombfocin át a csocsóig és tucatnyi más játékig, amelyek hihetetlen erővel bírnak a kisebb és nagyobb közösségek mozgosításában.
A konferencia második részében a Nemzeti Művelődési Intézet nyugalmazott főigazgatója, Polyák Albert, Kárpáti Árpád, az intézet volt ügyvezetője és Závogyán Magdolna, a kulturális szervezet ügyvezető igazgatója számolt be az elmúlt évtized legfontosabb történéseiről, amelyek nem csak a magyarországi, hanem a Kárpát-medencei utódállamok magyarságát is érintik.
Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet igazgatója
Fotó: Makkay József
Závogyán Magdolna a Krónikának elmondta, hogy az elszakított nemzetrészek 2008-ban hozták létre a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztalt, amihez 2012-ben csatlakozott a Nemzeti Művelődési Intézet. A magyar kulturális ernyőszervezet erdélyi társintézménye az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Számos közös programot sikerült tető alá hozni, ezeknek azonban az elmúlt két évben határt szabott a koronavírus-járvány.
Idén márciustól indulnak a Petőfi Klubok, amelyek száma Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából 2023-ban érik el a csúcsot: az idei 100 klub jövőre megduplázódik. A tavasszal létesítendő Petőfi Klubok anyaországon kívüli, Kárpát-medencei helyszínei: Csíkszereda, Gyímesfelsőlok, Gyergyószentmiklós, Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Bákó, Zenta, Lendva, Dunaszerdahely, Nagytárkány és Beregszász. Jövőre a határon túl mintegy 40 klub létesül.
Fotó: Makkay József
,,A magyar állami támogatásból élő 32 kulturális csúcsintézményünk – színház, opera és filharmónia – feladata lesz nem csak a székhelyén, hanem szerte a Kárpát-medencében vendégszereplésekkel terjeszteni a magyar kultúrát. A Petőfi Klubokban heti rendszerességgel lesz valamilyen kiemelkedő kulturális esemény” – fogalmazott lapunknak Závogyán Magdolna. A Petőfi Klubok 2023 után átalakulnak, de továbbra is megőrzik kultúraközvetítő szerepüket a Kárpát-medencében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!