
„A Mezőségnek belső világa van, amely az emberek gondolkodását, életmódját meghatározza, az itt készült festményeken a fény és az árnyék játéka a főszereplő” – fogalmazott Székely Géza kolozsvári grafikus, festőművész a Maros Mezőségi Művésztelep kiállításának megnyitóján, kedd este a kolozsvári magyar főkonzulátus belső udvari kiállítótermében.
2014. szeptember 10., 16:452014. szeptember 10., 16:45
A tárlatmegnyitón Barabás János vezető konzul köszöntötte az érdeklődőket, a diplomata úgy értékelt: jó döntés volt a részükről, hogy helyet adtak a kiállításnak.
Czirjék Lajos, a művésztelep ötletgazdája elmondta: a tárlat a mezőbándi, a mezőbergenyei, a mezőmadarasi és a csittszentiványi alkotótáborok 2013-as termését mutatja be. Kifejtette: Mezőpanitban indult el a környék első képzőművészeti alkotótábora, a példa azonban ragadósnak bizonyult, és a négy szomszédos falu is saját alkotótábort szervezett. Mint részletezte: ezek az alkotótáborok külön-külön önállóan működtek, 2009-ben döntötték el, hogy összefognak, és együtt létrehozzák a Maros Mezőségi Művésztelepet. Hozzáfűzte: az egyes alkotótáborokat továbbra is önállóan szervezik meg, a mezőpaniti tábor viszont anyagi források hiányában már harmadik éve elmaradt.
Az idei alkotótáborokban 15–20 képzőművész vett részt, a legtöbben közülük magyarok, de akadt egy–egy angol és japán alkotó is. Czirjék szerint egyik alkotótábor finanszírozása sincs hosszú távra biztosítva, így évente pályáznak különböző alapítványok, hogy biztosítani tudják a táborok működését. A táborokban egyébként nemcsak a képzőművészekkel foglalkoznak, hanem ifjúsági programokat is szerveznek, többek között kézműves-, illetve képzőművészeti képzéseket tartanak.
A tárlat anyagát bemutató Székely Géza arról értekezett, hogy a mezőségi táborokban megszületett alkotások is magukon hordozzák a nagybányai festőiskola jegyeit. A most kiállított tájképeken szerinte a fény és árnyék közti viszony a főszereplő, felfedezhető az alkotások közt a plein air festészet hatása is. Hozzáfűzte: akadnak olyan alkotások is, ahol a képzőművészek a tájélmény hatására saját lelki világukat jelenítik meg víziószerűen.
A tárlat anyag igen sokszínű, expresszionista és naturalista festmények egyaránt szerepelnek benne. „Az a csodálatos a tájképfestészetben, hogy mindig újjászületik. A táj határozza meg az embert, nem az ember a tájat” – fejtette ki Székely Géza. A kiállítást október 10-ig látogathatják az érdeklődők.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!