„A Mezőségnek belső világa van, amely az emberek gondolkodását, életmódját meghatározza, az itt készült festményeken a fény és az árnyék játéka a főszereplő” – fogalmazott Székely Géza kolozsvári grafikus, festőművész a Maros Mezőségi Művésztelep kiállításának megnyitóján, kedd este a kolozsvári magyar főkonzulátus belső udvari kiállítótermében.
2014. szeptember 10., 16:452014. szeptember 10., 16:45
A tárlatmegnyitón Barabás János vezető konzul köszöntötte az érdeklődőket, a diplomata úgy értékelt: jó döntés volt a részükről, hogy helyet adtak a kiállításnak.
Czirjék Lajos, a művésztelep ötletgazdája elmondta: a tárlat a mezőbándi, a mezőbergenyei, a mezőmadarasi és a csittszentiványi alkotótáborok 2013-as termését mutatja be. Kifejtette: Mezőpanitban indult el a környék első képzőművészeti alkotótábora, a példa azonban ragadósnak bizonyult, és a négy szomszédos falu is saját alkotótábort szervezett. Mint részletezte: ezek az alkotótáborok külön-külön önállóan működtek, 2009-ben döntötték el, hogy összefognak, és együtt létrehozzák a Maros Mezőségi Művésztelepet. Hozzáfűzte: az egyes alkotótáborokat továbbra is önállóan szervezik meg, a mezőpaniti tábor viszont anyagi források hiányában már harmadik éve elmaradt.
Az idei alkotótáborokban 15–20 képzőművész vett részt, a legtöbben közülük magyarok, de akadt egy–egy angol és japán alkotó is. Czirjék szerint egyik alkotótábor finanszírozása sincs hosszú távra biztosítva, így évente pályáznak különböző alapítványok, hogy biztosítani tudják a táborok működését. A táborokban egyébként nemcsak a képzőművészekkel foglalkoznak, hanem ifjúsági programokat is szerveznek, többek között kézműves-, illetve képzőművészeti képzéseket tartanak.
A tárlat anyagát bemutató Székely Géza arról értekezett, hogy a mezőségi táborokban megszületett alkotások is magukon hordozzák a nagybányai festőiskola jegyeit. A most kiállított tájképeken szerinte a fény és árnyék közti viszony a főszereplő, felfedezhető az alkotások közt a plein air festészet hatása is. Hozzáfűzte: akadnak olyan alkotások is, ahol a képzőművészek a tájélmény hatására saját lelki világukat jelenítik meg víziószerűen.
A tárlat anyag igen sokszínű, expresszionista és naturalista festmények egyaránt szerepelnek benne. „Az a csodálatos a tájképfestészetben, hogy mindig újjászületik. A táj határozza meg az embert, nem az ember a tájat” – fejtette ki Székely Géza. A kiállítást október 10-ig látogathatják az érdeklődők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!