Az organikus formák művésze

A 2011-ben elhunyt Makovecz Imre világhírű építész szakrális építészetéről nyílt kiállítás Templomok címmel hétfőn este a csíkszeredai Megyeháza Galériában. A zsúfolásig telt képtárban a megnyitón Márton Árpád képzőművész a Kós Károly és Makovecz Imre organikus építészete közti párhuzamra hívta fel a figyelmet.

2013. február 20., 07:302013. február 20., 07:30

Megemlítette, érdemes megfigyelni a Makovecz által készített tervrajzokat és a kivitelezéseket, vagyis a Máté Gábor fotóin megjelenő épületeket. Ezekből kiderül, miként öltöttek formát a nagyszerű ötletek. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke elmondta, Makoveczről először 1992-ben hallott, amikor a gyergyócsomafalvi ácsok pozitív tapasztalatokkal tértek vissza a sevillai világkiállításról, ahol a székely mesteremberek az általa tervezett magyar pavilon felépítésén dolgozhattak.

Kijelentette, hogy elöljáróként csak pártolja ezt a stílust, építészeti iskolát, főként a fából való építkezést, mivel szerinte saját erőforrásokból kell dolgozni és nem külföldről behozott anyagokból. A szervező intézmény nevében Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul szólalt fel, megemlítve, hogy Csíkszeredában nem kell messzire menni, hogy Makovecz-alkotásokat találjunk, hiszen a kiállítás helyszínétől pár utcával odébb található a Millenniumi templom, Csíksomlyón pedig az általa készült tervek alapján épült fel a székelység egyik legfontosabb szakrális emlékhelye: a Hármashalom-oltár. „Makovecz Imre az organikus építészet világszerte elismert mestere volt. Egyszerre képviselte a hagyományokat és a modernizmust, és a kettőt úgy ötvözte, hogy szervesen épüljön egymásra. A magyarság szellemi óriásaihoz, Bartókhoz és Kodályhoz hasonlóan életműve a magyar hagyományokra épít, de egyben univerzális is” – hangsúlyozta a főkonzul.

Makovecz Imre tanítványa, a kiállítást szervező Bogos Ernő építész főként mesterének pedagógiai tevékenységéről beszélt. Mint mondta, az életművet a következetes építkezés, az önépítő közösség és nemzetépítő tevékenység kettős folyamatával lehet jellemezni. Makovecz is csatlakozott az ’56-ban levert szabadságharc bódulatából felébredt magyar értelmiséghez, amely a társadalmi és politikai helyett a szakmai és a kulturális élet terében keresett új megoldásokat. 1989-ben megalakult a Kós Károly Egyesülés, amely arra törekedett, hogy a múltat, a jelent és a jövőt egységben tudja láttatni. Ennek keretében szervezett építészeti, mesteri fokozatú magániskolát Makovecz Imre, ezzel megteremtette az organikus építészet szellemi hátterét. Ezt az iskolát végezte el a kilencvenes években a kiállítást rendező építész is, aki az említett két csíki Makovecz-épületnél segédkezett is mesterének.
Darvas Kozma József esperes egy fontos makoveczi gondolatot idézett: „Isten léte evidens. Nézzen meg egy falevelet! Hogyan lehet ilyet tervezni? Szimmetrikus minden, s mégis egyedi. Milyen szellem az, amely mindezt fenntartja és kormányozza? Mert a rendszer működik. Hacsak le nem téped a levelet, az örök törvények szerint nő meg. Jelen van egy állandóan megújuló, kreatív, felfoghatatlan színvonalú, befoghatatlan méretű világ, amely nem valahol van, hiszen én is belőle vagyok. Meg maga is, ahogy a kutya, a hernyó, a lepke, a felhő meg minden létező. Mindig fölfele mutogatunk, amikor a Jóistenről beszélünk, ami mókás, mert közben Ausztráliában is fölfele mutogatnak, ami ugye épp az ellenkező irány. Pedig ha Istenről beszélünk, körbe kellene mutatni. Ott van mindenben, bennünk is. A szeretetben, amely a kapcsolatkeresés előszobája, egyben szülőszoba is: ott és csak ott születik a megismerés. Intellektuális megismerés ugyanis nem létezik. Abban benne van az ítélet, a tetszik–nem tetszik. (...) Ez nem hit-, hanem ténykérdés. Annyira evidens, hogy én nem is hiszek. Csupán nem vagyok vak.”
 
Szőcs Lóránt

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 17., szerda

Fókuszban a kortárs román irodalom: Románia lesz a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége

Október 2. és 5. között Románia lesz a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, a szemle Magyarország és Közép-Európa egyik legfontosabb kulturális eseménye.

Fókuszban a kortárs román irodalom: Románia lesz a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége
2025. szeptember 16., kedd

Kell egy oroszlán fesztiválországban: dokumentumfilmek a 25. Filmtettfeszten

A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.

Kell egy oroszlán fesztiválországban: dokumentumfilmek a 25. Filmtettfeszten
2025. szeptember 16., kedd

Az Agrárminisztérium kihirdette a hungarikum pályázatok nyerteseit, Erdélybe is sok pénz jut

Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Az Agrárminisztérium kihirdette a hungarikum pályázatok nyerteseit, Erdélybe is sok pénz jut
2025. szeptember 16., kedd

Erdélyi művészeket is díjazott a Színházi Kritikusok Céhe Budapesten

Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.

Erdélyi művészeket is díjazott a Színházi Kritikusok Céhe Budapesten
2025. szeptember 16., kedd

Székelyföldi művész barokk zenével társított természetfotóiból nyílik kiállítás Bukarestben

Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.

Székelyföldi művész barokk zenével társított természetfotóiból nyílik kiállítás Bukarestben
2025. szeptember 15., hétfő

Jubilál a kolozsvári színház edukatív programja, háromnapos rendezvénnyel ünnepelnek

Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.

Jubilál a kolozsvári színház edukatív programja, háromnapos rendezvénnyel ünnepelnek
2025. szeptember 15., hétfő

Kezdődik a kutatás: szakértők vizsgálják az erdélyi magyar irodalmi élet és a Securitate viszonyát

Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.

Kezdődik a kutatás: szakértők vizsgálják az erdélyi magyar irodalmi élet és a Securitate viszonyát
2025. szeptember 12., péntek

Mester és tanítványok – a Műcsarnokból érkezik utazó tárlat az Erdélyi Művészeti Központba

Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.

Mester és tanítványok – a Műcsarnokból érkezik utazó tárlat az Erdélyi Művészeti Központba
2025. szeptember 12., péntek

Holland múzeumban elkövetett festményrablás ihlette filmmel nevez Románia az Oscar-díjra

A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.

Holland múzeumban elkövetett festményrablás ihlette filmmel nevez Románia az Oscar-díjra
2025. szeptember 12., péntek

Miért fontos az erdélyi magyar színházaknak, hogy bemutatkozzanak a román fővárosban?

Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.

Miért fontos az erdélyi magyar színházaknak, hogy bemutatkozzanak a román fővárosban?