2011. szeptember 23., 09:312011. szeptember 23., 09:31
Az MTA budapesti Roosevelt téri székházában tartott székfoglaló alkalmából a 72 éves, rendkívül szerény szakember meglepődött, hogy vidéki erdélyi városban élő egyszerű levéltárosként megkaphatta a legmagasabb magyar tudományos elismerést. Orosz István professzor emeritus laudációjából viszont világosan kiderült, hogy Pál-Antal Sándor munkássága az egyetemes magyar történetírás felbecsülhetetlen értékének számít. „Aki Pál-Antal Sándor tudós írásait olvassa, találkozik olyasvalamivel is, amit nehéz egy szakszerűséget megkövetelő méltatásban elmondani: a ragaszkodással a magyarsághoz” – tette hozzá a szintén akadémiai tag Orosz István, majd az ünnepelt egyik dolgozatából idézett: „...kisebbségi léte során sok megpróbáltatást kellett kiállnia a romániai magyarságnak. Sok veszteség érte anyagi létében, szellemi életében és mindenekelőtt számbeliségében, az asszimiláció, elűzés vagy kivándorlás útján. Életképességét azonban megőrizte mindmáig, a hajdani és újabb keletű üldöztetések ellenére, és reméljük, hogy eljön az idő, amikor mindez csak egy halvány rossz emlékű epizód lesz csupán” – írta egyik tanulmányában Pál-Antal Sándor.
Míg 1990-ig a csíkszéki születésű levéltáros mindössze három magyar nyelvű tanulmányt közölhetett, a fordulat után egyik munkájának a megjelenése a másikat követte. „Már a változások előtt elhatároztam, hogy nyugdíjazásomig összegyűjtök legalább öt, nagyobb témára vonatkozó forrásanyagot, remélve, hogy azokat jobb körülmények között feldolgozom és közzéteszem. A sors másképpen döntött. Ma már a huszonegyedik kötetem megjelenése előtt állok” – mondta el Pál-Antal Sándor, miközben legújabb kötete kéziratát mutatta. Ez lényegében a Székely székek a 18. században című sorozat Aranyosszékkel foglalkozó befejező része.
A Magyar Tudományos Akadémia tizenkilencedik romániai tagja lapunknak elmondta: rendkívüli megtiszteltetésnek tartja, hogy az MTA filozófiai és történelemtudományok osztálya a soraiba fogadta. „Álmodni sem mertem volna ilyesmit. Azt viszont, hogy levéltári tisztviselőként nem leszek csak szolga, hanem iszom is a forrásvízből, már az egyetemről kikerülve eldöntöttem. Egy kisebbségi levéltáros nem maradhat a történetírás forrásainak egyszerű kezelője, hanem kötelessége fel is használni azokat a nemzete javára” – vélekedett Pál-Antal Sándor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok