2011. szeptember 23., 09:312011. szeptember 23., 09:31
Az MTA budapesti Roosevelt téri székházában tartott székfoglaló alkalmából a 72 éves, rendkívül szerény szakember meglepődött, hogy vidéki erdélyi városban élő egyszerű levéltárosként megkaphatta a legmagasabb magyar tudományos elismerést. Orosz István professzor emeritus laudációjából viszont világosan kiderült, hogy Pál-Antal Sándor munkássága az egyetemes magyar történetírás felbecsülhetetlen értékének számít. „Aki Pál-Antal Sándor tudós írásait olvassa, találkozik olyasvalamivel is, amit nehéz egy szakszerűséget megkövetelő méltatásban elmondani: a ragaszkodással a magyarsághoz” – tette hozzá a szintén akadémiai tag Orosz István, majd az ünnepelt egyik dolgozatából idézett: „...kisebbségi léte során sok megpróbáltatást kellett kiállnia a romániai magyarságnak. Sok veszteség érte anyagi létében, szellemi életében és mindenekelőtt számbeliségében, az asszimiláció, elűzés vagy kivándorlás útján. Életképességét azonban megőrizte mindmáig, a hajdani és újabb keletű üldöztetések ellenére, és reméljük, hogy eljön az idő, amikor mindez csak egy halvány rossz emlékű epizód lesz csupán” – írta egyik tanulmányában Pál-Antal Sándor.
Míg 1990-ig a csíkszéki születésű levéltáros mindössze három magyar nyelvű tanulmányt közölhetett, a fordulat után egyik munkájának a megjelenése a másikat követte. „Már a változások előtt elhatároztam, hogy nyugdíjazásomig összegyűjtök legalább öt, nagyobb témára vonatkozó forrásanyagot, remélve, hogy azokat jobb körülmények között feldolgozom és közzéteszem. A sors másképpen döntött. Ma már a huszonegyedik kötetem megjelenése előtt állok” – mondta el Pál-Antal Sándor, miközben legújabb kötete kéziratát mutatta. Ez lényegében a Székely székek a 18. században című sorozat Aranyosszékkel foglalkozó befejező része.
A Magyar Tudományos Akadémia tizenkilencedik romániai tagja lapunknak elmondta: rendkívüli megtiszteltetésnek tartja, hogy az MTA filozófiai és történelemtudományok osztálya a soraiba fogadta. „Álmodni sem mertem volna ilyesmit. Azt viszont, hogy levéltári tisztviselőként nem leszek csak szolga, hanem iszom is a forrásvízből, már az egyetemről kikerülve eldöntöttem. Egy kisebbségi levéltáros nem maradhat a történetírás forrásainak egyszerű kezelője, hanem kötelessége fel is használni azokat a nemzete javára” – vélekedett Pál-Antal Sándor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok