Garaczi László budapesti író volt az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a kolozsvári Bulgakov kávéház Álljunk meg egy szóra című beszélgetősorozatának szerda esti vendége.
2016. március 31., 19:572016. március 31., 19:57
„Biztos humoros vagyok, de amikor írok, nem szoktam röhögcsélni” – válaszolta Garaczi a házigazda, László Noémi felvetésérére, miszerint elválaszthatatlan tőle a humor.
László Noémi elmondta: Garaczi azok közé a kivételes írók közé tartozik, akik az irodalomból, írásból élnek meg, igaz, regényei írása mellett színházi munkával, forgatókönyvírással is foglalkozik. Garaczi László a közönség derültségére elmesélte: kilenc-tíz éves korábban egy indiános regénnyel kezdte írói pályafutását, de néhány oldal után elakadt, mert hőseit rögtön csatába vezette, akik hamar elhulltak, csak egy karakter maradt életben, de vele meg nem tudott mit kezdeni.
Szóba került az is, hogy Garaczi 1956-ban született, néhány hónapos csecsemő volt a forradalom idején. Elmondta: az 56-os eseményekkel kapcsolatban külön családi mitológiájuk van, mert Budapesten a honvédelmi minisztérium mellett laktak, így a környék csatatér is volt egyben, maguk is életveszélyben voltak. Amikor László Noémi a 60-as, 70-es évekről faggatta, Garaczi kijelentette: „biztos, hogy a diktatúra infantilizmusba kényszeríti az embert”.
Kifejte: ilyen helyzetben nincs morális felelősség, mert megmondják, mit kell tenni, ez pedig tönkreteszi az embereket. A lázadás egyetlen módját abban látta, ha gyerekesen viselkedik – máig nem tudott eléggé felnőni. Hozzáfűzte, a 80-as években sok olyan embert ismert meg, akik borzasztóan felelőtlen életet éltek. „Játéknak vették az életet, mert diktatúrában az életet nem lehet komolyan venni, igaz egy demokráciában sem feltétlenül” – magyarázta. Hozzáfűzte: ráadásul az önpusztító életmód még sikkesnek is számított akkoriban.
„33 évet éltem úgy, hogy nem utazhattam el az országból, remélem, ez nem jön vissza semmilyen formában” – fogalmazott Garaczi. Az írónak egyébként nemrég jelent meg a Wünsch-híd című regénye, amely a Mintha élnél, a Pompásan buszozunk! és az Arc és hátraarc című korábbi könyvekkel együtt az úgynevezett lemúr-sorozatba illeszkedik. A sorozat darabjaiból a szerző fel is olvasott részleteket, de az is kiderült, hogy Garaczi következő könyve a 80-as évek budapesti undergroundjának világát idézi majd meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!