Garaczi László budapesti író volt az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a kolozsvári Bulgakov kávéház Álljunk meg egy szóra című beszélgetősorozatának szerda esti vendége.
2016. március 31., 19:572016. március 31., 19:57
„Biztos humoros vagyok, de amikor írok, nem szoktam röhögcsélni” – válaszolta Garaczi a házigazda, László Noémi felvetésérére, miszerint elválaszthatatlan tőle a humor.
László Noémi elmondta: Garaczi azok közé a kivételes írók közé tartozik, akik az irodalomból, írásból élnek meg, igaz, regényei írása mellett színházi munkával, forgatókönyvírással is foglalkozik. Garaczi László a közönség derültségére elmesélte: kilenc-tíz éves korábban egy indiános regénnyel kezdte írói pályafutását, de néhány oldal után elakadt, mert hőseit rögtön csatába vezette, akik hamar elhulltak, csak egy karakter maradt életben, de vele meg nem tudott mit kezdeni.
Szóba került az is, hogy Garaczi 1956-ban született, néhány hónapos csecsemő volt a forradalom idején. Elmondta: az 56-os eseményekkel kapcsolatban külön családi mitológiájuk van, mert Budapesten a honvédelmi minisztérium mellett laktak, így a környék csatatér is volt egyben, maguk is életveszélyben voltak. Amikor László Noémi a 60-as, 70-es évekről faggatta, Garaczi kijelentette: „biztos, hogy a diktatúra infantilizmusba kényszeríti az embert”.
Kifejte: ilyen helyzetben nincs morális felelősség, mert megmondják, mit kell tenni, ez pedig tönkreteszi az embereket. A lázadás egyetlen módját abban látta, ha gyerekesen viselkedik – máig nem tudott eléggé felnőni. Hozzáfűzte, a 80-as években sok olyan embert ismert meg, akik borzasztóan felelőtlen életet éltek. „Játéknak vették az életet, mert diktatúrában az életet nem lehet komolyan venni, igaz egy demokráciában sem feltétlenül” – magyarázta. Hozzáfűzte: ráadásul az önpusztító életmód még sikkesnek is számított akkoriban.
„33 évet éltem úgy, hogy nem utazhattam el az országból, remélem, ez nem jön vissza semmilyen formában” – fogalmazott Garaczi. Az írónak egyébként nemrég jelent meg a Wünsch-híd című regénye, amely a Mintha élnél, a Pompásan buszozunk! és az Arc és hátraarc című korábbi könyvekkel együtt az úgynevezett lemúr-sorozatba illeszkedik. A sorozat darabjaiból a szerző fel is olvasott részleteket, de az is kiderült, hogy Garaczi következő könyve a 80-as évek budapesti undergroundjának világát idézi majd meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!