Garaczi László budapesti író volt az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a kolozsvári Bulgakov kávéház Álljunk meg egy szóra című beszélgetősorozatának szerda esti vendége.
2016. március 31., 19:572016. március 31., 19:57
„Biztos humoros vagyok, de amikor írok, nem szoktam röhögcsélni” – válaszolta Garaczi a házigazda, László Noémi felvetésérére, miszerint elválaszthatatlan tőle a humor.
László Noémi elmondta: Garaczi azok közé a kivételes írók közé tartozik, akik az irodalomból, írásból élnek meg, igaz, regényei írása mellett színházi munkával, forgatókönyvírással is foglalkozik. Garaczi László a közönség derültségére elmesélte: kilenc-tíz éves korábban egy indiános regénnyel kezdte írói pályafutását, de néhány oldal után elakadt, mert hőseit rögtön csatába vezette, akik hamar elhulltak, csak egy karakter maradt életben, de vele meg nem tudott mit kezdeni.
Szóba került az is, hogy Garaczi 1956-ban született, néhány hónapos csecsemő volt a forradalom idején. Elmondta: az 56-os eseményekkel kapcsolatban külön családi mitológiájuk van, mert Budapesten a honvédelmi minisztérium mellett laktak, így a környék csatatér is volt egyben, maguk is életveszélyben voltak. Amikor László Noémi a 60-as, 70-es évekről faggatta, Garaczi kijelentette: „biztos, hogy a diktatúra infantilizmusba kényszeríti az embert”.
Kifejte: ilyen helyzetben nincs morális felelősség, mert megmondják, mit kell tenni, ez pedig tönkreteszi az embereket. A lázadás egyetlen módját abban látta, ha gyerekesen viselkedik – máig nem tudott eléggé felnőni. Hozzáfűzte, a 80-as években sok olyan embert ismert meg, akik borzasztóan felelőtlen életet éltek. „Játéknak vették az életet, mert diktatúrában az életet nem lehet komolyan venni, igaz egy demokráciában sem feltétlenül” – magyarázta. Hozzáfűzte: ráadásul az önpusztító életmód még sikkesnek is számított akkoriban.
„33 évet éltem úgy, hogy nem utazhattam el az országból, remélem, ez nem jön vissza semmilyen formában” – fogalmazott Garaczi. Az írónak egyébként nemrég jelent meg a Wünsch-híd című regénye, amely a Mintha élnél, a Pompásan buszozunk! és az Arc és hátraarc című korábbi könyvekkel együtt az úgynevezett lemúr-sorozatba illeszkedik. A sorozat darabjaiból a szerző fel is olvasott részleteket, de az is kiderült, hogy Garaczi következő könyve a 80-as évek budapesti undergroundjának világát idézi majd meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!