
Garaczi László budapesti író volt az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a kolozsvári Bulgakov kávéház Álljunk meg egy szóra című beszélgetősorozatának szerda esti vendége.
2016. március 31., 19:572016. március 31., 19:57
„Biztos humoros vagyok, de amikor írok, nem szoktam röhögcsélni” – válaszolta Garaczi a házigazda, László Noémi felvetésérére, miszerint elválaszthatatlan tőle a humor.
László Noémi elmondta: Garaczi azok közé a kivételes írók közé tartozik, akik az irodalomból, írásból élnek meg, igaz, regényei írása mellett színházi munkával, forgatókönyvírással is foglalkozik. Garaczi László a közönség derültségére elmesélte: kilenc-tíz éves korábban egy indiános regénnyel kezdte írói pályafutását, de néhány oldal után elakadt, mert hőseit rögtön csatába vezette, akik hamar elhulltak, csak egy karakter maradt életben, de vele meg nem tudott mit kezdeni.
Szóba került az is, hogy Garaczi 1956-ban született, néhány hónapos csecsemő volt a forradalom idején. Elmondta: az 56-os eseményekkel kapcsolatban külön családi mitológiájuk van, mert Budapesten a honvédelmi minisztérium mellett laktak, így a környék csatatér is volt egyben, maguk is életveszélyben voltak. Amikor László Noémi a 60-as, 70-es évekről faggatta, Garaczi kijelentette: „biztos, hogy a diktatúra infantilizmusba kényszeríti az embert”.
Kifejte: ilyen helyzetben nincs morális felelősség, mert megmondják, mit kell tenni, ez pedig tönkreteszi az embereket. A lázadás egyetlen módját abban látta, ha gyerekesen viselkedik – máig nem tudott eléggé felnőni. Hozzáfűzte, a 80-as években sok olyan embert ismert meg, akik borzasztóan felelőtlen életet éltek. „Játéknak vették az életet, mert diktatúrában az életet nem lehet komolyan venni, igaz egy demokráciában sem feltétlenül” – magyarázta. Hozzáfűzte: ráadásul az önpusztító életmód még sikkesnek is számított akkoriban.
„33 évet éltem úgy, hogy nem utazhattam el az országból, remélem, ez nem jön vissza semmilyen formában” – fogalmazott Garaczi. Az írónak egyébként nemrég jelent meg a Wünsch-híd című regénye, amely a Mintha élnél, a Pompásan buszozunk! és az Arc és hátraarc című korábbi könyvekkel együtt az úgynevezett lemúr-sorozatba illeszkedik. A sorozat darabjaiból a szerző fel is olvasott részleteket, de az is kiderült, hogy Garaczi következő könyve a 80-as évek budapesti undergroundjának világát idézi majd meg.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!