
Garaczi László budapesti író volt az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a kolozsvári Bulgakov kávéház Álljunk meg egy szóra című beszélgetősorozatának szerda esti vendége.
2016. március 31., 19:572016. március 31., 19:57
„Biztos humoros vagyok, de amikor írok, nem szoktam röhögcsélni” – válaszolta Garaczi a házigazda, László Noémi felvetésérére, miszerint elválaszthatatlan tőle a humor.
László Noémi elmondta: Garaczi azok közé a kivételes írók közé tartozik, akik az irodalomból, írásból élnek meg, igaz, regényei írása mellett színházi munkával, forgatókönyvírással is foglalkozik. Garaczi László a közönség derültségére elmesélte: kilenc-tíz éves korábban egy indiános regénnyel kezdte írói pályafutását, de néhány oldal után elakadt, mert hőseit rögtön csatába vezette, akik hamar elhulltak, csak egy karakter maradt életben, de vele meg nem tudott mit kezdeni.
Szóba került az is, hogy Garaczi 1956-ban született, néhány hónapos csecsemő volt a forradalom idején. Elmondta: az 56-os eseményekkel kapcsolatban külön családi mitológiájuk van, mert Budapesten a honvédelmi minisztérium mellett laktak, így a környék csatatér is volt egyben, maguk is életveszélyben voltak. Amikor László Noémi a 60-as, 70-es évekről faggatta, Garaczi kijelentette: „biztos, hogy a diktatúra infantilizmusba kényszeríti az embert”.
Kifejte: ilyen helyzetben nincs morális felelősség, mert megmondják, mit kell tenni, ez pedig tönkreteszi az embereket. A lázadás egyetlen módját abban látta, ha gyerekesen viselkedik – máig nem tudott eléggé felnőni. Hozzáfűzte, a 80-as években sok olyan embert ismert meg, akik borzasztóan felelőtlen életet éltek. „Játéknak vették az életet, mert diktatúrában az életet nem lehet komolyan venni, igaz egy demokráciában sem feltétlenül” – magyarázta. Hozzáfűzte: ráadásul az önpusztító életmód még sikkesnek is számított akkoriban.
„33 évet éltem úgy, hogy nem utazhattam el az országból, remélem, ez nem jön vissza semmilyen formában” – fogalmazott Garaczi. Az írónak egyébként nemrég jelent meg a Wünsch-híd című regénye, amely a Mintha élnél, a Pompásan buszozunk! és az Arc és hátraarc című korábbi könyvekkel együtt az úgynevezett lemúr-sorozatba illeszkedik. A sorozat darabjaiból a szerző fel is olvasott részleteket, de az is kiderült, hogy Garaczi következő könyve a 80-as évek budapesti undergroundjának világát idézi majd meg.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!