
Fotó: Facebook/Erdélyi Magyar Írók Ligája
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) idén is társszervezője a magyar széppróza napja online eseménysorozatának. Csütörtöktől szombatig naponta hat órától hat prózaíró mutatkozik be az írószervezet világhálós eseményein, amelyek az E-MIL Facebook- és YouTube-oldalán tekinthetők meg élő közvetítés formájában, valamint az Erdélyi Magyar Televízióban délután fél tíztől.
2021. február 17., 12:392021. február 17., 12:39
2021. február 17., 18:382021. február 17., 18:38
Csütörtökön Haklik Norbert és Szántai János prózaírókkal beszélget Mărcuțiu-Rácz Dóra költő, író, a kolozsvári Helikon szerkesztője. Pénteken Márton Evelint és Vincze Ferencet kérdezi Codău Annamária kritikus, a marosvásárhelyi Látó szerkesztője. Zárásképp szombaton Borcsa Imola prózaíró és Serestély Zalán író, költő lépnek fel Sánta Miriám költő, szerkesztő moderálásában.
Az E-MIL rendezvénysorozatának felvételei és utómunkálatai a kolozsvári Video Pontes stúdióban készültek.
A Magyar Írószövetség kezdeményezésére 2018 óta ünneplik a magyar széppróza napját február 18-án, Jókai Mór születésnapján.
„Mindannyian tanúi vagyunk annak, hogy a szintén a Magyar Írószövetség kezdeményezésére első alkalommal 1964. április 11-én megünnepelt magyar költészet napja az évtizedek során milyen jelentősen hozzájárult a magyar verskultúra fejlődéséhez, a költészet társadalmi megbecsüléséhez. A Magyar Írószövetség indítványozta annak idején a magyar dráma napját is, amelyet 1984 óta ünnepelünk szeptember 21-én, Az ember tragédiája ősbemutatójának évfordulóján”
– olvasható a Magyarszépprózanapja.hu honlapon.
regényíróként is máig megőrizte jelentőségét a nemzeti irodalomban, komolyan hozzájárul történelmi önismeretünkhöz és identitásunk megőrzéséhez. Emellett Jókai Mór volt az első, modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, közéleti szerepeit is íróként viselte. A maga korában műveit számos nyelvre lefordították, és világszerte elismeréssel fogadták, nagyra értékelték. Művei külföldön is népszerűek voltak az olvasók és az irodalmárok körében, könyvei szinte máig példátlanul nagy számban kerülnek kiadásra és fogynak el.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
szóljon hozzá!