Halmos Béláé lesz az első fa a Magyar népzenészek emlékfasorában, amelyet a Kalotaszentkirályon zajló Kalotaszegi Népzene és Néptánctábor keretében ültetnek el csütörtökön a helyi általános iskola udvarán.
2013. augusztus 07., 16:062013. augusztus 07., 16:06
A kalotaszentkirályi tábort szervező Archívum Kulturális Alapítvány közleménye szerint az idén elhunyt első táncház-prímás emlékére ültetik az első fát, majd minden évben egy-egy népzenész fájával gazdagítják az iskola udvarán kiválasztott helyszínt. A csütörtöki faültetésen a község vezetői és a táborozók mellett részt vesz Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató is.
Szép Gyula, a tábor főszervezője az MTI-nek elmondta, a kalotaszentkirályi volt az első népzene- és néptánctábor Erdélyben. Az e héten zajló tábor immár a 23. A résztvevők a hét során megtanulhatják a kalotaszegi népzene és néptánc alapjait, illetve tökéletesíthetik a már meglévő tudásukat. A főszervező elmondta a kalotaszentkirályi tábor sikerén felbuzdulva, ennek mintájára ma már mintegy kéttucat hasonló tábort szerveznek Erdély különböző településein. Szép Gyula örvendetesnek tartotta, hogy az ilyen módon terjedő magyar népi kultúra átlépte a Kárpát-medence határait. Mint megjegyezte, az idei táborban mintegy húsz japán és megannyi dél-amerikai vendég járja a kalotaszegi táncokat, énekeli, vagy hangszeren kíséri a tájegység népdalait.
Halmos Béla Széchenyi-díjas népzenész, népzenekutató, hegedű tanár 1946-ban született Szombathelyen. A magyarországi hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, a Sebő Együttes egyik alapító tagja. A zenetudományok kandidátusaként tanított a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékén, a Magyar Művelődési Intézet tudományos főmunkatársa volt, megszervezte és működtette a Hangszeres Népzene Kutató Csoportot, és ő indította el a Táncház Archívum szervezését, aminek később vezetőjeként dolgozott.
Mindemellett szabadidejében táncházmozgalmi, társadalmi feladatokat is vállalt. 2008-tól idén júliusban bekövetkezett haláláig a PG Csoport zenekar állandó közreműködője, tagja volt. Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy 2011 novemberében a magyar táncház módszer fölkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. Előadóként számos hangzóanyagon szerepel, népzenei kiadványokat is szerkesztett, tanulmányokat, önálló köteteket írt a népi hangszeres tánczene és a táncház mozgalom témakörében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!