Halmos Béláé lesz az első fa a Magyar népzenészek emlékfasorában, amelyet a Kalotaszentkirályon zajló Kalotaszegi Népzene és Néptánctábor keretében ültetnek el csütörtökön a helyi általános iskola udvarán.
2013. augusztus 07., 16:062013. augusztus 07., 16:06
A kalotaszentkirályi tábort szervező Archívum Kulturális Alapítvány közleménye szerint az idén elhunyt első táncház-prímás emlékére ültetik az első fát, majd minden évben egy-egy népzenész fájával gazdagítják az iskola udvarán kiválasztott helyszínt. A csütörtöki faültetésen a község vezetői és a táborozók mellett részt vesz Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató is.
Szép Gyula, a tábor főszervezője az MTI-nek elmondta, a kalotaszentkirályi volt az első népzene- és néptánctábor Erdélyben. Az e héten zajló tábor immár a 23. A résztvevők a hét során megtanulhatják a kalotaszegi népzene és néptánc alapjait, illetve tökéletesíthetik a már meglévő tudásukat. A főszervező elmondta a kalotaszentkirályi tábor sikerén felbuzdulva, ennek mintájára ma már mintegy kéttucat hasonló tábort szerveznek Erdély különböző településein. Szép Gyula örvendetesnek tartotta, hogy az ilyen módon terjedő magyar népi kultúra átlépte a Kárpát-medence határait. Mint megjegyezte, az idei táborban mintegy húsz japán és megannyi dél-amerikai vendég járja a kalotaszegi táncokat, énekeli, vagy hangszeren kíséri a tájegység népdalait.
Halmos Béla Széchenyi-díjas népzenész, népzenekutató, hegedű tanár 1946-ban született Szombathelyen. A magyarországi hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, a Sebő Együttes egyik alapító tagja. A zenetudományok kandidátusaként tanított a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékén, a Magyar Művelődési Intézet tudományos főmunkatársa volt, megszervezte és működtette a Hangszeres Népzene Kutató Csoportot, és ő indította el a Táncház Archívum szervezését, aminek később vezetőjeként dolgozott.
Mindemellett szabadidejében táncházmozgalmi, társadalmi feladatokat is vállalt. 2008-tól idén júliusban bekövetkezett haláláig a PG Csoport zenekar állandó közreműködője, tagja volt. Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy 2011 novemberében a magyar táncház módszer fölkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. Előadóként számos hangzóanyagon szerepel, népzenei kiadványokat is szerkesztett, tanulmányokat, önálló köteteket írt a népi hangszeres tánczene és a táncház mozgalom témakörében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!