Halmos Béláé lesz az első fa a Magyar népzenészek emlékfasorában, amelyet a Kalotaszentkirályon zajló Kalotaszegi Népzene és Néptánctábor keretében ültetnek el csütörtökön a helyi általános iskola udvarán.
2013. augusztus 07., 16:062013. augusztus 07., 16:06
A kalotaszentkirályi tábort szervező Archívum Kulturális Alapítvány közleménye szerint az idén elhunyt első táncház-prímás emlékére ültetik az első fát, majd minden évben egy-egy népzenész fájával gazdagítják az iskola udvarán kiválasztott helyszínt. A csütörtöki faültetésen a község vezetői és a táborozók mellett részt vesz Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató is.
Szép Gyula, a tábor főszervezője az MTI-nek elmondta, a kalotaszentkirályi volt az első népzene- és néptánctábor Erdélyben. Az e héten zajló tábor immár a 23. A résztvevők a hét során megtanulhatják a kalotaszegi népzene és néptánc alapjait, illetve tökéletesíthetik a már meglévő tudásukat. A főszervező elmondta a kalotaszentkirályi tábor sikerén felbuzdulva, ennek mintájára ma már mintegy kéttucat hasonló tábort szerveznek Erdély különböző településein. Szép Gyula örvendetesnek tartotta, hogy az ilyen módon terjedő magyar népi kultúra átlépte a Kárpát-medence határait. Mint megjegyezte, az idei táborban mintegy húsz japán és megannyi dél-amerikai vendég járja a kalotaszegi táncokat, énekeli, vagy hangszeren kíséri a tájegység népdalait.
Halmos Béla Széchenyi-díjas népzenész, népzenekutató, hegedű tanár 1946-ban született Szombathelyen. A magyarországi hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, a Sebő Együttes egyik alapító tagja. A zenetudományok kandidátusaként tanított a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékén, a Magyar Művelődési Intézet tudományos főmunkatársa volt, megszervezte és működtette a Hangszeres Népzene Kutató Csoportot, és ő indította el a Táncház Archívum szervezését, aminek később vezetőjeként dolgozott.
Mindemellett szabadidejében táncházmozgalmi, társadalmi feladatokat is vállalt. 2008-tól idén júliusban bekövetkezett haláláig a PG Csoport zenekar állandó közreműködője, tagja volt. Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy 2011 novemberében a magyar táncház módszer fölkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. Előadóként számos hangzóanyagon szerepel, népzenei kiadványokat is szerkesztett, tanulmányokat, önálló köteteket írt a népi hangszeres tánczene és a táncház mozgalom témakörében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!