
2011. március 23., 09:342011. március 23., 09:34
A témát szinte végeláthatatlan mennyiségű filmben dolgozták fel, a Harmadik típusú találkozások és az E. T. barátságos űrlényeitől kezdve az Alien és a Ragadozó sorozat vérszomjas szörnyein át a Föld inváziójára készülő (Világok harca, A függetlenség napja) idegenekig számos formában képzeltük el a találkozást az idegen civilizációkkal. (Hogy a Földön életvitelszerűen, kiválóan beilleszkedve élő alienek mindennapjait a nézők elé táró Sötét zsarukról ne is beszéljünk.) Mivel pedig ennyiféle feldolgozás született, ma már nagyon nehéz bármi újat mondani a témában. Nem sikerült ez Jonathan Liebesmannek sem, aki a jó öreg inváziós motívumot dolgozta fel A Föld inváziója – Csata: Los Angeles című filmjében. A film ugyanis éppen annyira elfuserált, mint a cím, eredeti gondolatot vagy motívumot még elvétve is nehezen találni benne.
A sztori főhőse Nantz őrmester, a kiöregedett tengerészgyalogos, aki éppen nyugdíjazási kérelmét készül beadni, amikor egységét váratlanul Los Angelesbe vezénylik, ahol, mint kiderül, nem e világi erőkkel kell megküzdeniük. A földönkívüliek meteoritzápornak álcázva érkeznek meg az óceánba, hogy onnan fokozatosan előretörve foglalják el a metropolist, illetve a világot, lévén hogy a Föld számos más nagyvárosában is invázió zajlik. A film innentől kezdve amolyan klasszikus háborús mozivá válik, a Ryan közlegény megmentése óta kötelezővé vált imbolygó, kézikamerával készült képekben bemutatva, amelyek azt az érzést hivatottak kelteni, hogy az ember maga is ott van az ellennel csatázó tengerészgyalogosok között.
Ahogy a történet előrehalad, egyre inkább az az érzése támad a nézőnek, mintha A sólyom végveszélyben című háborús drámát összevágták volna A függetlenség napjával – annyi különbséggel, hogy a földönkívüliek itt korántsem annyira sebezhetetlenek, még akkor sem, ha amúgy fegyverzetük lényegesen fejlettebb a földinél. A fegyverzetet ugyanis pótolja a hősiesség és a hazafiság, ezzel szemben pedig természetesen még a legszofisztikáltabb sugárvető is csupán időleges előnyt biztosíthat a gonosz, két és fél méteres idegeneknek.
A sztori tehát nem az újszerű történetről szól, a lényeg az egy percen belül történő lövések és robbanások minél nagyobb számán van, a karakterek kidolgozottsága pedig semmivel sem haladja meg a testpáncéljuk miatt mindvégig arctalanul maradó földönkívüliekét. A film megtekintése után az embernek az az érzése támad, hogy az tulajdonképpen nem más, mint az amerikai hadsereg által megrendelt propagandaalkotás, amely a tengerészgyalogság erényeit hivatott bemutatni, elősegítendő a toborzást. Erre azonban kár volt ennyi pénzt pazarolni – ha valakit tényleg ez a téma érdekel, akkor például A hős alakulat című minisorozat még a propaganda terén is kenterbe veri az inváziós mozit. Arról nem is beszélve, hogy amúgy – A Föld inváziója – Csata: Los Angelesszel ellentétben – ráadásul még jó film is.
A Föld inváziója – Csata: Los Angeles (Battle: Los Angeles, amerikai sci-fi akciófilm, 2011, 116 perc). Rendezte: Jonathan Liebesman. Producer: Jeffrely Chernow, Neal H. Moritz. Szereplők: Aaron Eckhart, Michelle Rodriguez, Bridget Moynahan, Will Rothhar, Ramon Rodriguez. Írta: Christopher Bertolini. Kép: Lukas Ettlin. Zene: Brian Tyler. Értékelés az 1-10-es skálán: 6
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!