Az alkotók: Láng Dániel, Adorjáni Panna és Ferencz Áron
Fotó: Oláh Eszter
Auditív és vizuális ingerekkel dúsított utazásra csalogatta a közönséget a csütörtök esti Rezonanciák. Valamilyen formában című zenei performansz, amelynek útikalauzai Ferencz Áron, Láng Dániel, Páll András és Adorjáni Panna voltak.
2021. augusztus 20., 15:142021. augusztus 20., 15:14
2021. augusztus 22., 18:202021. augusztus 22., 18:20
Azok számára, akik a tömegből kiszakadva, bensőségesebb koncertélményre vágytak a Kolozsvári Magyar Napokon, tálcán kínálta magát a Tranzit Házban szervezett csütörtök esti, vetítéssel egybekötött zenei performansz.
A Rezonanciák. Valamilyen formában címet viselő zenei kísérlet Ferencz Áron, Láng Dániel és Páll András kezei alatt, illetve Adorjáni Panna közreműködésével jött létre.
A ritmus-kavalkádot hallgatva egy újságíró gondolata valami hasonló lehet: milyen kár, hogy az este során szerzett hang- és élménycsomag szavakká nehezen formálható. Mi most mégis kísérletet teszünk rá.
A Tranzit Házba érkezve, a térben egy szőnyegen összetömörített hangszercsomag– mindenféle ütős hangszerek, klasszikus gitár – és egy nem föltétlenül megszokott koncertfelállás fogadott, amelyben a gitáros a közönségnek háttal, zenésztársai felé fordulva helyezkedett el. A zenészek által bezárt háromszög csak addig hatott szokatlanul, amíg a koncert elkezdődött, hiszen onnan kezdve a köztük zajló, érzékeny kommunikáció vette át a helyet, amely már önmagában elvarázsolhatta a közönséget: a három zenész jelenléte és magasan hangolt egymásra figyelése egy színházi előadáshoz hasonló légkört teremtett a térben.
A közönség pedig valóban izgatottan várta a zenei performansz alakulását. Az est első felében lassan, fokozatosan épültek egymásra a hangok. Kívülről figyelve, a közös alkotás zenei laboratóriumként hatott, amelyben a zenész-vegyészek aprólékos műgonddal adagolták az összetevőket. Eredményesen: a ritmus és a dallamok elérték a célzott receptorokat és jólesően olvadtak a hallgatóság mélyen szunnyadó sejtjeibe.
Nem csak auditív ingerek, vizuális hatások is érték a jelenlevőket, amelyeket Adorjáni Panna biztosított. Néhol a zenével egybehangoltan, máskor épp abból kiszakadva, homokból készült rajzokat készített a szemünk láttára, melyet a vászonra vetítve követhettünk végig. Az alkotás élőszerűsége is különös erővel hatott, főleg egy ennyire hosszú megvonási időszak után, amelyben kevés lehetőségünk volt közvetlen közelből tapasztalni valami egyszerit és megismételhetetlent.
Aztán hirtelen kinyílt a kör és az alkotók közös zenélésre hívtak, arra kérve, tapintsuk ki pulzusunkat, majd egyik kezünkkel képezzük le annak ritmusát. Másik kezünkkel a kilégzésre kellett hangot adni. A sok, különböző ütemben lüktető szívverés egyszerre közös hangorkánná alakult, amelynek disszonanciája valahogyan mégis összhangot és a pillanatba való megérkezést eredményezett.
A koncert második felében egy lenémított rövidfilm és Ferencz Áron dobbal követett párbeszédét hallgathattuk végig. A vásznon állatokat, emberi testrészeket és tájakat ábrázoló, rövid képkockák peregtek, egyes szám első személyben fogalmazott, belső monológ-szerű gondolatok kíséretében.
A zenei performanszot az alkotók hang drumon (acélból készült ütős hangszer szerk. megj.) játszott improvizációja zárta, majd a közönség kis ráadást is kaphatott, amelyet ki-ki kedve szerint csomagolhatott fel magának, útravalóként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!