Árverésre bocsátják az egyedinek tartott arany fejdíszt
Fotó: artmark.ro
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában. A szakértők által egyedinek tartott, a Fekete-tengeri térség szkíta világához köthető fejdísz kikiáltási ára 25 ezer euró. Az árverésre kerülő műkincs – melyet „magyar sisaknak” is neveznek – kulturális és kronológiai besorolása még kutatásra vár.
2026. március 19., 17:262026. március 19., 17:26
Az árverésre bocsátott műtárgyat a bukaresti Cesianu–Racoviță-palotában, valamint online is megtekinthetik az érdeklődők. A „hősi sisak” és „magyar sisak” néven is ismert arany fejdíszt a szakértők egyedinek tartják, eredetét pedig a Fekete-tenger térségéhez, a szkíta világhoz, illetve a hellenisztikus műhelyekhez kötik.
A kikiáltási ár 25 ezer euró – olvasható az Artmark aukciós ház közleményében.
A sisakot az 1970-es években fedezték fel Irán területén, majd egy közép-ázsiai uralkodócsalád tulajdonába került. Innen vásárolta meg Zelnik István, Európa egyik legjelentősebb kelet-európai és ázsiai műgyűjtője.
Zelnik neve jól ismert a szakmai körökben, magas rangú diplomataként dolgozott, a Dél- és Délkelet-Ázsiai Kutatóintézet elnöke volt, Budapesten pedig létrehozta a Délkelet-ázsiai Aranymúzeumot, Európa egyik legnagyobb magángyűjteményét. A sisak 2014-ig a Zelnik-gyűjtemény része volt.
Zelnik István Budapesten született 1950. október 14-én, saját állítása szerint 14 éves korában kezdte a műgyűjtést. A moszkvai IMO egyetemre járt, vietnámi szakra. 1975-ben a hanoi magyar követségen kezdett dolgozni, később, a rendszerváltásig a brüsszeli magyar követségen Magyarország európai kapcsolatainak fejlesztésével, a majdani integráció előkészítésével foglalkozott. Az Andrássy úton, a korábbi Rausch-villában 2011. szeptember 17-én megnyitott aranymúzeumban helyezte el műtárgyai egy részét. A múzeum 2014-ben bezárt; létrehozott egy kutatóintézetet is, ám az utóbb szintén megszűnt. A Rausch-villát elárverezték, az Aranymúzeum kincseinek sorsáról nincs információ a Wikipedia szerint.
2014-ig Zelnik István tulajdona volt a sisak
Fotó: artmark.ro
A sisak iránti érdeklődést tovább növelik a párhuzamok a trák–szkíta aranysisakokkal, amelyek Románia és Ukrajna területén kerültek elő. Ezek a reprezentatív, gyakran ceremoniális célú fejdíszek rendkívül ritkák, és többnyire múzeumokban találhatók.
A tárgyat javasolták a nemzeti kulturális örökség részévé nyilvánítani – írta az Artmark közleménye.
Aprólékosan megmunkált műkincs
Fotó: artmark.ro
Carol Căpiță, a Bukaresti Egyetem történészprofesszora szerint a sisak eklektikus jellege nem kérdőjelezi meg annak hitelességét: „A görög mesterek gyakran ötvözték a különböző kulturális mintákat, így hozva létre egyedi darabokat. A Coțofenești-i sisak is ilyen: ikonográfiája a Kaukázustól Szíriáig és a Balkánig terjedő hatásokat mutat” – idézték a szakembert.
Az aukció numizmatikai szekciója is tartogat ritkaságokat. Kiemelkedik közülük a 100 lejes aranypénz I. Károlytól (1906), amelyet a hajdani román király trónra lépésének 40. évfordulójára vertek Brüsszelben. A kiváló állapotban fennmaradt érme kikiáltási ára 2500 euró.
A katonai gyűjtők számára is tartogat meglepetéseket az aukció. Több japán Shin Guntō kard kerül kalapács alá, köztük:
Mindkét darabot a japán császári hadsereg tisztjei használták a második világháborúban. A kikiáltási árak: 600, illetve 500 euró. Az aukció teljes anyaga már megtekinthető a Cesianu–Racoviță-palotában, ahol az Artmark naponta, ingyenes belépéssel várja a látogatókat. A licitáláshoz mindössze egy ingyenesen létrehozható online gyűjtői fiókra van szükség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!