Árverésre bocsátják az egyedinek tartott arany fejdíszt
Fotó: artmark.ro
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában. A szakértők által egyedinek tartott, a Fekete-tengeri térség szkíta világához köthető fejdísz kikiáltási ára 25 ezer euró. Az árverésre kerülő műkincs – melyet „magyar sisaknak” is neveznek – kulturális és kronológiai besorolása még kutatásra vár.
2026. március 19., 17:262026. március 19., 17:26
Az árverésre bocsátott műtárgyat a bukaresti Cesianu–Racoviță-palotában, valamint online is megtekinthetik az érdeklődők. A „hősi sisak” és „magyar sisak” néven is ismert arany fejdíszt a szakértők egyedinek tartják, eredetét pedig a Fekete-tenger térségéhez, a szkíta világhoz, illetve a hellenisztikus műhelyekhez kötik.
A kikiáltási ár 25 ezer euró – olvasható az Artmark aukciós ház közleményében.
A sisakot az 1970-es években fedezték fel Irán területén, majd egy közép-ázsiai uralkodócsalád tulajdonába került. Innen vásárolta meg Zelnik István, Európa egyik legjelentősebb kelet-európai és ázsiai műgyűjtője.
Zelnik neve jól ismert a szakmai körökben, magas rangú diplomataként dolgozott, a Dél- és Délkelet-Ázsiai Kutatóintézet elnöke volt, Budapesten pedig létrehozta a Délkelet-ázsiai Aranymúzeumot, Európa egyik legnagyobb magángyűjteményét. A sisak 2014-ig a Zelnik-gyűjtemény része volt.
Zelnik István Budapesten született 1950. október 14-én, saját állítása szerint 14 éves korában kezdte a műgyűjtést. A moszkvai IMO egyetemre járt, vietnámi szakra. 1975-ben a hanoi magyar követségen kezdett dolgozni, később, a rendszerváltásig a brüsszeli magyar követségen Magyarország európai kapcsolatainak fejlesztésével, a majdani integráció előkészítésével foglalkozott. Az Andrássy úton, a korábbi Rausch-villában 2011. szeptember 17-én megnyitott aranymúzeumban helyezte el műtárgyai egy részét. A múzeum 2014-ben bezárt; létrehozott egy kutatóintézetet is, ám az utóbb szintén megszűnt. A Rausch-villát elárverezték, az Aranymúzeum kincseinek sorsáról nincs információ a Wikipedia szerint.
2014-ig Zelnik István tulajdona volt a sisak
Fotó: artmark.ro
A sisak iránti érdeklődést tovább növelik a párhuzamok a trák–szkíta aranysisakokkal, amelyek Románia és Ukrajna területén kerültek elő. Ezek a reprezentatív, gyakran ceremoniális célú fejdíszek rendkívül ritkák, és többnyire múzeumokban találhatók.
A tárgyat javasolták a nemzeti kulturális örökség részévé nyilvánítani – írta az Artmark közleménye.
Aprólékosan megmunkált műkincs
Fotó: artmark.ro
Carol Căpiță, a Bukaresti Egyetem történészprofesszora szerint a sisak eklektikus jellege nem kérdőjelezi meg annak hitelességét: „A görög mesterek gyakran ötvözték a különböző kulturális mintákat, így hozva létre egyedi darabokat. A Coțofenești-i sisak is ilyen: ikonográfiája a Kaukázustól Szíriáig és a Balkánig terjedő hatásokat mutat” – idézték a szakembert.
Az aukció numizmatikai szekciója is tartogat ritkaságokat. Kiemelkedik közülük a 100 lejes aranypénz I. Károlytól (1906), amelyet a hajdani román király trónra lépésének 40. évfordulójára vertek Brüsszelben. A kiváló állapotban fennmaradt érme kikiáltási ára 2500 euró.
A katonai gyűjtők számára is tartogat meglepetéseket az aukció. Több japán Shin Guntō kard kerül kalapács alá, köztük:
Mindkét darabot a japán császári hadsereg tisztjei használták a második világháborúban. A kikiáltási árak: 600, illetve 500 euró. Az aukció teljes anyaga már megtekinthető a Cesianu–Racoviță-palotában, ahol az Artmark naponta, ingyenes belépéssel várja a látogatókat. A licitáláshoz mindössze egy ingyenesen létrehozható online gyűjtői fiókra van szükség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!