Árverésre bocsátják az egyedinek tartott arany fejdíszt
Fotó: artmark.ro
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában. A szakértők által egyedinek tartott, a Fekete-tengeri térség szkíta világához köthető fejdísz kikiáltási ára 25 ezer euró. Az árverésre kerülő műkincs – melyet „magyar sisaknak” is neveznek – kulturális és kronológiai besorolása még kutatásra vár.
2026. március 19., 17:262026. március 19., 17:26
Az árverésre bocsátott műtárgyat a bukaresti Cesianu–Racoviță-palotában, valamint online is megtekinthetik az érdeklődők. A „hősi sisak” és „magyar sisak” néven is ismert arany fejdíszt a szakértők egyedinek tartják, eredetét pedig a Fekete-tenger térségéhez, a szkíta világhoz, illetve a hellenisztikus műhelyekhez kötik.
A kikiáltási ár 25 ezer euró – olvasható az Artmark aukciós ház közleményében.
A sisakot az 1970-es években fedezték fel Irán területén, majd egy közép-ázsiai uralkodócsalád tulajdonába került. Innen vásárolta meg Zelnik István, Európa egyik legjelentősebb kelet-európai és ázsiai műgyűjtője.
Zelnik neve jól ismert a szakmai körökben, magas rangú diplomataként dolgozott, a Dél- és Délkelet-Ázsiai Kutatóintézet elnöke volt, Budapesten pedig létrehozta a Délkelet-ázsiai Aranymúzeumot, Európa egyik legnagyobb magángyűjteményét. A sisak 2014-ig a Zelnik-gyűjtemény része volt.
Zelnik István Budapesten született 1950. október 14-én, saját állítása szerint 14 éves korában kezdte a műgyűjtést. A moszkvai IMO egyetemre járt, vietnámi szakra. 1975-ben a hanoi magyar követségen kezdett dolgozni, később, a rendszerváltásig a brüsszeli magyar követségen Magyarország európai kapcsolatainak fejlesztésével, a majdani integráció előkészítésével foglalkozott. Az Andrássy úton, a korábbi Rausch-villában 2011. szeptember 17-én megnyitott aranymúzeumban helyezte el műtárgyai egy részét. A múzeum 2014-ben bezárt; létrehozott egy kutatóintézetet is, ám az utóbb szintén megszűnt. A Rausch-villát elárverezték, az Aranymúzeum kincseinek sorsáról nincs információ a Wikipedia szerint.
2014-ig Zelnik István tulajdona volt a sisak
Fotó: artmark.ro
A sisak iránti érdeklődést tovább növelik a párhuzamok a trák–szkíta aranysisakokkal, amelyek Románia és Ukrajna területén kerültek elő. Ezek a reprezentatív, gyakran ceremoniális célú fejdíszek rendkívül ritkák, és többnyire múzeumokban találhatók.
A tárgyat javasolták a nemzeti kulturális örökség részévé nyilvánítani – írta az Artmark közleménye.
Aprólékosan megmunkált műkincs
Fotó: artmark.ro
Carol Căpiță, a Bukaresti Egyetem történészprofesszora szerint a sisak eklektikus jellege nem kérdőjelezi meg annak hitelességét: „A görög mesterek gyakran ötvözték a különböző kulturális mintákat, így hozva létre egyedi darabokat. A Coțofenești-i sisak is ilyen: ikonográfiája a Kaukázustól Szíriáig és a Balkánig terjedő hatásokat mutat” – idézték a szakembert.
Az aukció numizmatikai szekciója is tartogat ritkaságokat. Kiemelkedik közülük a 100 lejes aranypénz I. Károlytól (1906), amelyet a hajdani román király trónra lépésének 40. évfordulójára vertek Brüsszelben. A kiváló állapotban fennmaradt érme kikiáltási ára 2500 euró.
A katonai gyűjtők számára is tartogat meglepetéseket az aukció. Több japán Shin Guntō kard kerül kalapács alá, köztük:
Mindkét darabot a japán császári hadsereg tisztjei használták a második világháborúban. A kikiáltási árak: 600, illetve 500 euró. Az aukció teljes anyaga már megtekinthető a Cesianu–Racoviță-palotában, ahol az Artmark naponta, ingyenes belépéssel várja a látogatókat. A licitáláshoz mindössze egy ingyenesen létrehozható online gyűjtői fiókra van szükség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!