Árverésre bocsátják az egyedinek tartott arany fejdíszt
Fotó: artmark.ro
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában. A szakértők által egyedinek tartott, a Fekete-tengeri térség szkíta világához köthető fejdísz kikiáltási ára 25 ezer euró. Az árverésre kerülő műkincs – melyet „magyar sisaknak” is neveznek – kulturális és kronológiai besorolása még kutatásra vár.
2026. március 19., 17:262026. március 19., 17:26
Az árverésre bocsátott műtárgyat a bukaresti Cesianu–Racoviță-palotában, valamint online is megtekinthetik az érdeklődők. A „hősi sisak” és „magyar sisak” néven is ismert arany fejdíszt a szakértők egyedinek tartják, eredetét pedig a Fekete-tenger térségéhez, a szkíta világhoz, illetve a hellenisztikus műhelyekhez kötik.
A kikiáltási ár 25 ezer euró – olvasható az Artmark aukciós ház közleményében.
A sisakot az 1970-es években fedezték fel Irán területén, majd egy közép-ázsiai uralkodócsalád tulajdonába került. Innen vásárolta meg Zelnik István, Európa egyik legjelentősebb kelet-európai és ázsiai műgyűjtője.
Zelnik neve jól ismert a szakmai körökben, magas rangú diplomataként dolgozott, a Dél- és Délkelet-Ázsiai Kutatóintézet elnöke volt, Budapesten pedig létrehozta a Délkelet-ázsiai Aranymúzeumot, Európa egyik legnagyobb magángyűjteményét. A sisak 2014-ig a Zelnik-gyűjtemény része volt.
Zelnik István Budapesten született 1950. október 14-én, saját állítása szerint 14 éves korában kezdte a műgyűjtést. A moszkvai IMO egyetemre járt, vietnámi szakra. 1975-ben a hanoi magyar követségen kezdett dolgozni, később, a rendszerváltásig a brüsszeli magyar követségen Magyarország európai kapcsolatainak fejlesztésével, a majdani integráció előkészítésével foglalkozott. Az Andrássy úton, a korábbi Rausch-villában 2011. szeptember 17-én megnyitott aranymúzeumban helyezte el műtárgyai egy részét. A múzeum 2014-ben bezárt; létrehozott egy kutatóintézetet is, ám az utóbb szintén megszűnt. A Rausch-villát elárverezték, az Aranymúzeum kincseinek sorsáról nincs információ a Wikipedia szerint.
2014-ig Zelnik István tulajdona volt a sisak
Fotó: artmark.ro
A sisak iránti érdeklődést tovább növelik a párhuzamok a trák–szkíta aranysisakokkal, amelyek Románia és Ukrajna területén kerültek elő. Ezek a reprezentatív, gyakran ceremoniális célú fejdíszek rendkívül ritkák, és többnyire múzeumokban találhatók.
A tárgyat javasolták a nemzeti kulturális örökség részévé nyilvánítani – írta az Artmark közleménye.
Aprólékosan megmunkált műkincs
Fotó: artmark.ro
Carol Căpiță, a Bukaresti Egyetem történészprofesszora szerint a sisak eklektikus jellege nem kérdőjelezi meg annak hitelességét: „A görög mesterek gyakran ötvözték a különböző kulturális mintákat, így hozva létre egyedi darabokat. A Coțofenești-i sisak is ilyen: ikonográfiája a Kaukázustól Szíriáig és a Balkánig terjedő hatásokat mutat” – idézték a szakembert.
Az aukció numizmatikai szekciója is tartogat ritkaságokat. Kiemelkedik közülük a 100 lejes aranypénz I. Károlytól (1906), amelyet a hajdani román király trónra lépésének 40. évfordulójára vertek Brüsszelben. A kiváló állapotban fennmaradt érme kikiáltási ára 2500 euró.
A katonai gyűjtők számára is tartogat meglepetéseket az aukció. Több japán Shin Guntō kard kerül kalapács alá, köztük:
Mindkét darabot a japán császári hadsereg tisztjei használták a második világháborúban. A kikiáltási árak: 600, illetve 500 euró. Az aukció teljes anyaga már megtekinthető a Cesianu–Racoviță-palotában, ahol az Artmark naponta, ingyenes belépéssel várja a látogatókat. A licitáláshoz mindössze egy ingyenesen létrehozható online gyűjtői fiókra van szükség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget az opera azon nézők számára, akik vidékről és más városokból, szervezett csoportban érkeznek a Kolozsvári Magyar Opera előadásaira.
A 86 esztendős, magyarországi Halász Péter néprajzkutató életmű-kiállítását nyitják meg Csíkszeredában március 19-én, csütörtökön 18 órakor a Hargita Megyei Kulturális Központban.
Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka, a diaszpórában lévő magyar írói hagyatékok legnagyobbika – jelentette be Hankó Balázs innovációért és kultúráért felelős miniszter szerdán Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).
A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és Magyarország bukaresti nagykövete nyitja meg Sepsiszentgyörgyön a Székely menyasszony kiállítást. A tárlat Csíkszeredában is bemutatkozik.
Paul Thomas Anderson lett a legjobb rendező, és Egyik csata a másik után című filmje nyerte el a 98. Oscar-díjátadó gála fődíját is vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban.
Korszerű kérdések merülnek föl Jókai Mór erdélyi kötődésein keresztül, az író pedig nagy mértékben hozzájárult a mitologizáló Erdély-kép kialakításához – mondta el a Krónika megkeresésére T. Szabó Levente irodalomtörténész.
Kilencvenhat éves korában elhunyt Jürgen Habermas német filozófus, szociológus, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója – jelentette be kiadója, a Suhrkamp szombaton a hozzátartozókra hivatkozva.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Március 16-án, hétfő este hét órától a Budapesti Vonósok kamarazenekarának rendkívüli hangversenyére látogathatnak el a zeneszeretők a Kolozsvári Magyar Operába. A koncert rendkívülinek ígérkezik.
Jókai Mórt íróként, politikusként, a színház világához kötődő emberként, képzőművészként, természetvédőként, kirándulóként, ünnepelt közéleti személyiségként egyaránt közel hozza a nézőkhöz Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című új dokumentumfilmje.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!