2011. szeptember 09., 10:562011. szeptember 09., 10:56
Az intézmény a kulturális élet egy láthatatlanabb része, ezen szeretnénk most változtatni” – magyarázta Emil Burzo, az Akadémiai Könyvtár kolozsvári fiókjának elnöke. Elmondása szerint az intézmény kiállításainak egyik fő célja, hogy a fiatal generációt is vendégül láthassák a könyvtárban.
Sorin Apostu polgármester hangsúlyozta: a kincses város nemcsak anynyiból áll, amennyit az utcán látni lehet belőle. „A projekt lehetőséget ad arra, hogy a lakosok Kolozsvár újabb részleteit fedezzék fel, és büszkék legyenek arra, hogy ez a város az otthonuk” – részletezte az elöljáró, aki szerint ez a program is hozzájárul ahhoz, hogy Kolozsvár Európa kulturális fővárosává lehessen. A városvezető gratulált a kezdeményezőknek, és mindenkinek, aki hozzájárul a projekt megvalósulásához.
„Kolozsvár Európa számára kapu Románia történelme felé” – vélekedett Ioan Chindriş, az intézmény igazgatója, aki a kiállítások időpontjaira is kitért. Az első kiállításra szeptember utolsó hetében kerül majd sor, októberben és december elején pedig még két bemutatót tekinthetnek meg az érdeklődők. Az igazgató hangsúlyozta: a jövő év első hónapjában – a polgármesteri hivatal külön kérésére – az intézmény tulajdonában lévő több mint 2000 különkiadású bibliát tekinthetik meg az érdeklődők.
A kiállításokra előkészített könyvekből Bogdan Crăciun, a különleges gyűjteményeket felügyelő szakember mutatott be néhányat. Elmondása szerint a legrégibb kötet, amelyet a közönség megtekinthet majd, az 1470-es évekből származik, míg a könyvtár tulajdonában lévő legősibb kiadvány a 12. századra tehető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Látogatottsági adatok