2011. szeptember 09., 10:562011. szeptember 09., 10:56
Az intézmény a kulturális élet egy láthatatlanabb része, ezen szeretnénk most változtatni” – magyarázta Emil Burzo, az Akadémiai Könyvtár kolozsvári fiókjának elnöke. Elmondása szerint az intézmény kiállításainak egyik fő célja, hogy a fiatal generációt is vendégül láthassák a könyvtárban.
Sorin Apostu polgármester hangsúlyozta: a kincses város nemcsak anynyiból áll, amennyit az utcán látni lehet belőle. „A projekt lehetőséget ad arra, hogy a lakosok Kolozsvár újabb részleteit fedezzék fel, és büszkék legyenek arra, hogy ez a város az otthonuk” – részletezte az elöljáró, aki szerint ez a program is hozzájárul ahhoz, hogy Kolozsvár Európa kulturális fővárosává lehessen. A városvezető gratulált a kezdeményezőknek, és mindenkinek, aki hozzájárul a projekt megvalósulásához.
„Kolozsvár Európa számára kapu Románia történelme felé” – vélekedett Ioan Chindriş, az intézmény igazgatója, aki a kiállítások időpontjaira is kitért. Az első kiállításra szeptember utolsó hetében kerül majd sor, októberben és december elején pedig még két bemutatót tekinthetnek meg az érdeklődők. Az igazgató hangsúlyozta: a jövő év első hónapjában – a polgármesteri hivatal külön kérésére – az intézmény tulajdonában lévő több mint 2000 különkiadású bibliát tekinthetik meg az érdeklődők.
A kiállításokra előkészített könyvekből Bogdan Crăciun, a különleges gyűjteményeket felügyelő szakember mutatott be néhányat. Elmondása szerint a legrégibb kötet, amelyet a közönség megtekinthet majd, az 1470-es évekből származik, míg a könyvtár tulajdonában lévő legősibb kiadvány a 12. századra tehető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok