2011. október 28., 04:562011. október 28., 04:56
A közszereplők vagyonosodását vizsgáló testület szerint hivatali visszaélés és összeférhetetlenség gyanúja merül fel Diaconu azon döntése miatt, hogy négy évvel ezelőtt feleségét, Maria Diana Diaconut nevezte ki a Nottara színház rendezőjévé. Az ANI vizsgálata szerint Maria Diana Diaconu 2007-ben – mint a színház alkalmazottja – engedélyt kért a teátrum vezetésétől, hogy indulhasson a rendezői posztra kiírt versenyvizsgán. A rendező felesége egyébként már 2001-től a színház színésze volt.
Az ANI szerint Mircea Diaconu annak ellenére hagyta jóvá felesége indulását, hogy az nem felelt meg a pályázati követelmények, amelyek legalább egyéves rendezői tapasztalatot követeltek meg. A versenyvizsga időpontja előtt ugyanis csupán két hónappal végezte el a Ion Luca Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetem rendezői szakát. A 2007 augusztusában megtartott megmérettetésen Mircea Diaconu a bírálóbizottság elnökeként maximális pontszámot adott a feleségének, aki ennek nyomán megkapta a rendezői posztot.
Az ANI szerint Maria Diaconu 2007 és 2010 között összesen 83 684 lejnyi jövedelmet kapott rendezőként. Az igazgató szerint eljárása nem volt törvényellenes. „A feleségem nem szabó, hanem színész. Neki semmi bűne sincs” – utalt arra, hogy felesége megfelelő képesítéssel rendelkezik. Egyúttal úgy vélte, esete a napi acsarkodás példája, és a módszer az ötven évvel ezelőtti állapotokat idézi.
Diaconunak nem ez az első ügye a feddhetetlenségi hatósággal: az ANI korábban azt is megállapította, hogy szenátori és menedzserigazgatói állása összeférhetetlen egymással. Diaconu szerint ugyanakkor a színházigazgatói tisztség nem gazdasági, hanem művészi tevékenységnek minősül.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.