Az olvasás jelenthet kikapcsolódást, feltöltődést, tanulást
Fotó: Haáz Vince
Bár régen szinte minden településen – városokban, falvakban egyaránt – működött olvasókör, napjainkban az olvasás inkább magányos, otthoni, esetleg vakációs tevékenység. Filmekben, sorozatokban fel-fel tűnnek olvasókörök, klubok, de Erdélyben mintha nem igazán honosodtak volna meg. Napjainkban viszont egyre többen igyekeznek cáfolni ezt, például a sepsiszentgyörgyi Okulusz Könyvklub tagjai is.
2024. október 03., 08:002024. október 03., 08:00
Az Okulusz könyvklub története még Marosvásárhelyen indult 2018 elején. Szabó Eszter ötletgazdában akkor az fogalmazódott meg, hogy szeretne egy közösséget, amelyben a résztvevők könyvekről beszélgethetnek, kicsit alternatívabb formában, mint egy hagyományos klubban.
„Akkor még nem volt közös könyv, csupán témák, amikre hoztam beszélgetésindító kérdéseket, játékokat, feladatokat. Ki szerettem volna mozdítani a felnőtteket, azt szerettem volna, hogy jobban merjünk implikálódni, és ne csak folyamatosan szemlélői legyünk a könyves eseményeknek. Most viszont már hagyományosabb formában működik, és kicsit más a célja” – magyarázta a Krónikának a klub kulcsembere.
Vagy ha jelen is van a könyvesboltok, könyvtárak polcain, nem feltétlenül figyelnek fel rájuk, hiszen az emberek általában inkább a bestsellereket választják. A cél azért is fontos, mert a statisztikák szerint Románia bizony igencsak a listák végén kullog az olvasási kedv tekintetében.
– fejtette ki Szabó Eszter.
A könyvklub szeptemberben kezdi második évadát Sepsiszentgyörgyön, egy sikeres éven már túl van. „Azok, akik ide járnak, elsősorban a közösséghez tartozás miatt teszik. Emellett többen is jelezték, hogy azért szeretnek ide látogatni, mert olyan könyveket hozok be, amelyekkel ők még nem találkoztak, viszont kellemes meglepetés volt számukra” – állapította meg Szabó Eszter.
Az ötletgazda azt is elmondta, hogy a klubalkalmakra ellátogatók száma változó, 8–12 személy az állandó tag.
Tisztában vagyok azzal, hogy az embereknek nincs sok idejük olvasni, és nem is szeretném emiatt őket kötöttségek elé állítani. Aki eljön, az olvassa el a havi könyvet, mert úgy izgalmas a klubozás. De ezen kívül nincs más szabály” – szögezte le.
A klub tagjait a könyvek szeretete köti össze
Fotó: Freepik
Az olvasmányokat Szabó Eszter maga választja ki. Mint elmondta, ez egy konszenzus volt a tagok között, mivel ő felajánlotta annak a lehetőségét is, hogy minden hónapban más ajánljon, de inkább rábízták a döntést.
„Egyáltalán nem könnyű választani, ezért teljesen megértem, ha valaki ezzel nem élne. Számomra is több napi dilemmát jelent kiválasztani azt a könyvet, ami szerintem jó lenne a klubra. Első szempont mindenképp az, hogy ne legyen több mint 400 oldal, igyekszem ezt valamennyire tartani” – magyarázta, hozzátéve, arra is igyekszik figyelni, hogy minden hónapban kicsit más legyen a stílus, a tematika.
„Ha a múlt hónapban női könyv volt, a következő inkább pasis lesz, de ha mondjuk az egyiket nehezebb volt olvasni, akkor azután mindenképpen egy emészthetőbb nyelvezetűt választok.
Felelős vagyok azért, hogy milyen könyvet adok az olvasók kezébe, és igyekszem ezzel nem visszaélni” – véli Szabó Eszter.
A találkozások kapcsán azt is elmondta, hogy szabadon, kötöttségek nélkül zajlik a beszélgetés, társalgás a könyvekről, hiszen minden egyes mű kicsit más-más beszélgetést „igényel”: van, amikor a szereplők, vagy a cselekmény kerül középpontba, máskor pedig a tematika adja a vita tárgyát.
„Néha vitázunk, és ez nagyon jó. Néha igyekszem kisebb magyarázatokkal is készülni, amikor nehéz egy szöveg, de semmiképpen nem szeretnék előadásjelleget adni az alkalomnak” – mutatott rá az Okulusz könyvklub vezetője.
Az Európai Unió tagállamai közül 2022-ben Romániában (29,5 százalék), Cipruson (33,1 százalék) és Olaszországban (35,4 százalék) volt a legalacsonyabb a könyveket olvasók aránya – közölte pénteken az Európai Unió statisztikai hivatala.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!