Mindig születnek magyar nyelvű közéleti versek, de csodálkoznék, hogyha olyan hatásuk lenne, mint amilyen annak idején Csokonai vagy Petőfi műveinek volt – fejtette ki Térey János József Attila- és Babérkoszorú díjas író, költő a Helikon-estek rendezvénysorozat keretében a kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban tartott beszélgetésen.
2016. november 13., 14:512016. november 13., 14:51
2016. november 13., 15:092016. november 13., 15:09
A magyarországi szerzők csütörtök esti irodalmi estjén Karácsony Zsolt, a Helikon főszerkesztője köszöntötte a résztvevőket, majd Balázs Imre József költő, irodalomtörténész beszélgetett Térey Jánossal, Kollár Árpád költővel, a Fiatal Írók Szövetsége elnökével, Orcsik Roland Sziveri János-díjas íróval, költővel, a Tiszatáj szerkesztőjével és Sopotnik Zoltán költővel, szerkesztővel.
Balázs Imre József kérdésére, hogy melyik irodalmi műfajt tartják a legrangosabbnak, a meghívottak szinte egybehangzóan válaszolták azt, hogy mindig az a legfontosabb műfaj számukra, amellyel éppen foglalkoznak. Orcsik Roland kifejtette, legutóbb egy novellát akart írni, amelyből végül regény lett, így számára a regény áll a “hierarchia” csúcsán. Mint részletezte, négy év alatt írta meg regényét, ebből egy-két hónapot töltött rendkívül intenzív írással. Azóta is, hogy a regény megjelent, szinte minden ötlete prózában „jelent meg” számára.
Térey János Őszi hadjárat című kötetéből olvasott fel, mint mondta, gyakran átírja korábbi „dolgait”. Mint részletezte, „nagyon” átírta azokat a szövegeket, amelyeket húsz évesen írt. „Az életműben kezdettől imponáló formakészség és formai tudatosság, a lírai világ határozott, epikus ívekre feszülő megkomponálása, a múlt és a jelen összecsendítése, olykor drámai, olykor érzelmesebb dinamikájú ütköztetése, a legkülönbözőbb nyelvi regiszterek megszólaltatásának elegáns, nemegyszer ironikus, szatirikus könnyedsége Térey Jánost a kortárs magyar líra megkerülhetetlen szerzőjévé emelte. Az Őszi hadjárat eddigi lírai művének méltó összegzése” – olvasható a kötetről a Bookline.hu oldalon.
Sopotnik Zoltán Balázs Imre József kérésére beszélt a Telep csoportról, amely 2005-2009 között online versblogként, illetve költészeti műhelyként működött. A csoporthoz tizenegy fiatal költő tartozott. Mint Sopotnik mesélte, az alkotóműhelyben egy kicsit „leporolták az avantgardot”. Futóalbum című, 2009-ben megjelent kötetéről megtudhattuk, hogy rossz élethelyzetben készült, amelynek életérzését mintegy leképezik a versek, a rövidebb mondatokat hosszabbak követik, „utánozván” a futás ritmusát.
Sopotnik Zoltán Salgótarjánban született 1974-ben, 1998-tól publikál irodalmi lapokban. „Költészete a megfigyelő és a megfigyelt viszonyát problematizálja: hogyan láthatja kívülről magát az, aki befelé figyel? Milyen élményanyagtól fosztja meg magát, aki szakmája szerint dokumentál, hogyan változtatja meg a megfigyelés tárgyát a megfigyelés ténye? Ám nála ezek a kérdések elsősorban nem ismeretelméleti, hanem etikai (és persze esztétikai) jelentőséggel bírnak” – írta Sopotnik verseiről Peer Krisztián költő. Kollár Árpád az irodalmi esten elárulta, két okból lett költő: az egyik, hogy korán elvesztette édesapját, a másik, hogy családja az egykori Jugoszláviából költözött át Magyarországra, és mindig is foglalkoztatta az az „iszonyatos, elfogadhatatlan helyzet”, hogy kisebbségben élt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!