Mindig születnek magyar nyelvű közéleti versek, de csodálkoznék, hogyha olyan hatásuk lenne, mint amilyen annak idején Csokonai vagy Petőfi műveinek volt – fejtette ki Térey János József Attila- és Babérkoszorú díjas író, költő a Helikon-estek rendezvénysorozat keretében a kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban tartott beszélgetésen.
2016. november 13., 14:512016. november 13., 14:51
2016. november 13., 15:092016. november 13., 15:09
A magyarországi szerzők csütörtök esti irodalmi estjén Karácsony Zsolt, a Helikon főszerkesztője köszöntötte a résztvevőket, majd Balázs Imre József költő, irodalomtörténész beszélgetett Térey Jánossal, Kollár Árpád költővel, a Fiatal Írók Szövetsége elnökével, Orcsik Roland Sziveri János-díjas íróval, költővel, a Tiszatáj szerkesztőjével és Sopotnik Zoltán költővel, szerkesztővel.
Balázs Imre József kérdésére, hogy melyik irodalmi műfajt tartják a legrangosabbnak, a meghívottak szinte egybehangzóan válaszolták azt, hogy mindig az a legfontosabb műfaj számukra, amellyel éppen foglalkoznak. Orcsik Roland kifejtette, legutóbb egy novellát akart írni, amelyből végül regény lett, így számára a regény áll a “hierarchia” csúcsán. Mint részletezte, négy év alatt írta meg regényét, ebből egy-két hónapot töltött rendkívül intenzív írással. Azóta is, hogy a regény megjelent, szinte minden ötlete prózában „jelent meg” számára.
Térey János Őszi hadjárat című kötetéből olvasott fel, mint mondta, gyakran átírja korábbi „dolgait”. Mint részletezte, „nagyon” átírta azokat a szövegeket, amelyeket húsz évesen írt. „Az életműben kezdettől imponáló formakészség és formai tudatosság, a lírai világ határozott, epikus ívekre feszülő megkomponálása, a múlt és a jelen összecsendítése, olykor drámai, olykor érzelmesebb dinamikájú ütköztetése, a legkülönbözőbb nyelvi regiszterek megszólaltatásának elegáns, nemegyszer ironikus, szatirikus könnyedsége Térey Jánost a kortárs magyar líra megkerülhetetlen szerzőjévé emelte. Az Őszi hadjárat eddigi lírai művének méltó összegzése” – olvasható a kötetről a Bookline.hu oldalon.
Sopotnik Zoltán Balázs Imre József kérésére beszélt a Telep csoportról, amely 2005-2009 között online versblogként, illetve költészeti műhelyként működött. A csoporthoz tizenegy fiatal költő tartozott. Mint Sopotnik mesélte, az alkotóműhelyben egy kicsit „leporolták az avantgardot”. Futóalbum című, 2009-ben megjelent kötetéről megtudhattuk, hogy rossz élethelyzetben készült, amelynek életérzését mintegy leképezik a versek, a rövidebb mondatokat hosszabbak követik, „utánozván” a futás ritmusát.
Sopotnik Zoltán Salgótarjánban született 1974-ben, 1998-tól publikál irodalmi lapokban. „Költészete a megfigyelő és a megfigyelt viszonyát problematizálja: hogyan láthatja kívülről magát az, aki befelé figyel? Milyen élményanyagtól fosztja meg magát, aki szakmája szerint dokumentál, hogyan változtatja meg a megfigyelés tárgyát a megfigyelés ténye? Ám nála ezek a kérdések elsősorban nem ismeretelméleti, hanem etikai (és persze esztétikai) jelentőséggel bírnak” – írta Sopotnik verseiről Peer Krisztián költő. Kollár Árpád az irodalmi esten elárulta, két okból lett költő: az egyik, hogy korán elvesztette édesapját, a másik, hogy családja az egykori Jugoszláviából költözött át Magyarországra, és mindig is foglalkoztatta az az „iszonyatos, elfogadhatatlan helyzet”, hogy kisebbségben élt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!