2011. augusztus 16., 08:452011. augusztus 16., 08:45
Berényi Mária röviden úgy foglalta össze az MTI-nek, hogy épület- és élettörténeteket írt meg a 106 archív és most készült fotóval – Martin Emilia, Szél Zsolt és saját képeivel – illusztrált színes albumban, amelyet a Budapesti Románok Kulturális Társasága és a Magyarországi Románok Kutatóintézete adott ki. „A kötet megjelenésének ötlete Ireny Comaroschi budapesti román nagykövettől származik, aki fővédnökséget vállalt a kiadás fölött, és ő írta az album előszavát is” – jegyezte meg a szerző. Berényi Mária történész, a Magyarországi Románok Kutatóintézetének igazgatója többéves munkájának eredménye a kötet, amelyben elsősorban a románok 19. századi pesti, budai életére koncentrált. A könyv megjelenését megelőzte egy filmsorozat a román nemzetiségi adásokban a Magyar Televízióban Mesélő házak címmel, amelynek a forgatókönyvét Berényi írta, és a művet bemutatták az egyik nemzetiségi filmfesztiválon is. A történelmi Magyarország etnikailag Európa legtarkább népességű országa volt, ez a sokszínűség jellemezte Pestet és Budát, majd az egyesített fővárost, Budapestet. A magyarok mellett kulturális-vallási közösséget alkottak itt a németek, a szerbek, a szlovákok, a görögök és a románok.
A pesti belvárosban, a mai Vörösmarty tér keleti házsorának tulajdonosai az 1840-es években már kizárólag a pesti románok voltak. A 2-es számú sarokház Mocsonyi Sándor magyarországi román politikus és zeneszerző palotája volt. A Mocsonyiak gyakran rendeztek matinékat és zenei esteket. Liszt Ferenc is gyakran vendégeskedett a palotában. A Pesti Barnabás és a Galamb utca sarkán álló épület – most a 100 éves étterem háza – a Grabovszky családé volt és híres román irodalmi szalon működött benne. A Nyári Pál utca 4-ben működött a Iosif Vulcan alapította Familia szerkesztősége. Ez a folyóirat közölte először Mihai Eminescu egyik versét. A Pesten élő román családok a görögökkel együtt a Petőfi téren építettek maguknak görög katolikus templomot is, amelyet 1801-ben szenteltek föl – sorolt példákat a ház- és élettörténetekből Berényi Mária.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.