2011. augusztus 16., 08:452011. augusztus 16., 08:45
Berényi Mária röviden úgy foglalta össze az MTI-nek, hogy épület- és élettörténeteket írt meg a 106 archív és most készült fotóval – Martin Emilia, Szél Zsolt és saját képeivel – illusztrált színes albumban, amelyet a Budapesti Románok Kulturális Társasága és a Magyarországi Románok Kutatóintézete adott ki. „A kötet megjelenésének ötlete Ireny Comaroschi budapesti román nagykövettől származik, aki fővédnökséget vállalt a kiadás fölött, és ő írta az album előszavát is” – jegyezte meg a szerző. Berényi Mária történész, a Magyarországi Románok Kutatóintézetének igazgatója többéves munkájának eredménye a kötet, amelyben elsősorban a románok 19. századi pesti, budai életére koncentrált. A könyv megjelenését megelőzte egy filmsorozat a román nemzetiségi adásokban a Magyar Televízióban Mesélő házak címmel, amelynek a forgatókönyvét Berényi írta, és a művet bemutatták az egyik nemzetiségi filmfesztiválon is. A történelmi Magyarország etnikailag Európa legtarkább népességű országa volt, ez a sokszínűség jellemezte Pestet és Budát, majd az egyesített fővárost, Budapestet. A magyarok mellett kulturális-vallási közösséget alkottak itt a németek, a szerbek, a szlovákok, a görögök és a románok.
A pesti belvárosban, a mai Vörösmarty tér keleti házsorának tulajdonosai az 1840-es években már kizárólag a pesti románok voltak. A 2-es számú sarokház Mocsonyi Sándor magyarországi román politikus és zeneszerző palotája volt. A Mocsonyiak gyakran rendeztek matinékat és zenei esteket. Liszt Ferenc is gyakran vendégeskedett a palotában. A Pesti Barnabás és a Galamb utca sarkán álló épület – most a 100 éves étterem háza – a Grabovszky családé volt és híres román irodalmi szalon működött benne. A Nyári Pál utca 4-ben működött a Iosif Vulcan alapította Familia szerkesztősége. Ez a folyóirat közölte először Mihai Eminescu egyik versét. A Pesten élő román családok a görögökkel együtt a Petőfi téren építettek maguknak görög katolikus templomot is, amelyet 1801-ben szenteltek föl – sorolt példákat a ház- és élettörténetekből Berényi Mária.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok