2011. augusztus 16., 08:452011. augusztus 16., 08:45
Berényi Mária röviden úgy foglalta össze az MTI-nek, hogy épület- és élettörténeteket írt meg a 106 archív és most készült fotóval – Martin Emilia, Szél Zsolt és saját képeivel – illusztrált színes albumban, amelyet a Budapesti Románok Kulturális Társasága és a Magyarországi Románok Kutatóintézete adott ki. „A kötet megjelenésének ötlete Ireny Comaroschi budapesti román nagykövettől származik, aki fővédnökséget vállalt a kiadás fölött, és ő írta az album előszavát is” – jegyezte meg a szerző. Berényi Mária történész, a Magyarországi Románok Kutatóintézetének igazgatója többéves munkájának eredménye a kötet, amelyben elsősorban a románok 19. századi pesti, budai életére koncentrált. A könyv megjelenését megelőzte egy filmsorozat a román nemzetiségi adásokban a Magyar Televízióban Mesélő házak címmel, amelynek a forgatókönyvét Berényi írta, és a művet bemutatták az egyik nemzetiségi filmfesztiválon is. A történelmi Magyarország etnikailag Európa legtarkább népességű országa volt, ez a sokszínűség jellemezte Pestet és Budát, majd az egyesített fővárost, Budapestet. A magyarok mellett kulturális-vallási közösséget alkottak itt a németek, a szerbek, a szlovákok, a görögök és a románok.
A pesti belvárosban, a mai Vörösmarty tér keleti házsorának tulajdonosai az 1840-es években már kizárólag a pesti románok voltak. A 2-es számú sarokház Mocsonyi Sándor magyarországi román politikus és zeneszerző palotája volt. A Mocsonyiak gyakran rendeztek matinékat és zenei esteket. Liszt Ferenc is gyakran vendégeskedett a palotában. A Pesti Barnabás és a Galamb utca sarkán álló épület – most a 100 éves étterem háza – a Grabovszky családé volt és híres román irodalmi szalon működött benne. A Nyári Pál utca 4-ben működött a Iosif Vulcan alapította Familia szerkesztősége. Ez a folyóirat közölte először Mihai Eminescu egyik versét. A Pesten élő román családok a görögökkel együtt a Petőfi téren építettek maguknak görög katolikus templomot is, amelyet 1801-ben szenteltek föl – sorolt példákat a ház- és élettörténetekből Berényi Mária.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Látogatottsági adatok