
Archív felvétel
Fotó: Both Ildikó
Immár negyedik magyarországi helyszínen mutatják be az érdeklődőknek Gábor Áron ágyúját, a felújítás alatt álló sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egyik legnagyobb attrakcióját. Vargha Mihály igazgató bejelentette, reményeik szerint 2024. március 15-én az ágyúöntő alakja köré tervezett tárlattal avatják fel a megújult Székely Nemzeti Múzeumot.
2021. október 13., 10:002021. október 13., 10:00
2021. október 13., 10:042021. október 13., 10:04
Időszakos kiállításon a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban látható jelenleg Gábor Áron egyetlen fennmaradt eredeti ágyúja. A műtárgy már két éve vendégeskedik Magyarországon, először a budapesti Hadtörténeti Múzeumban mutatták be a Lészen ágyú! című tárlat keretében, amely a sepsiszentgyörgyi és a budapesti múzeum közös munkája.
Azóta a kiállítást bemutatták Szegeden és Kecskeméten is – idézte fel a keddi sajtótájékoztatón Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Mint kifejtette, öt évbe telt, amíg végül 2010-ben Bukarestből visszaszerezték az ágyút, utána sokszor kérték bemutatásra magyarországi múzeumok, de addig nem adták, hiszen a sepsiszentgyörgyi közgyűjtemény egyik legnagyobb attrakciójának számított.
Az ágyúcső utaztatását az tette lehetővé, hogy elkezdődött a Székely Nemzeti Múzeum teljes felújítása, így az ereklye raktárba került volna, ezért indították más, 1848–49-es ereklyékkel együtt magyarországi körútra.
Ez nagyon jó látogatottságnak számít, annál is inkább, hogy a pandémia idején állították ki a magyarországi múzeumok az ágyút – szögezte le az igazgató. A tervek szerint Veszprémből Nyíregyházára viszik, egyeztetnek a debreceni múzeummal, és hazafelé jövet Kolozsváron is kiállítanák, sorolta Vargha Mihály.
A veszprémi kiállításon az ágyú mellett látható még Deák Ferenc pipagyűjteményének egy darabja, amelyet az 1832–1836-os országgyűlés idején kapott gróf Széchenyi Istvántól, Gábor Áron saját maga által készített kisasztala, Bem József tábornok botja, Kiss Ernő altábornagy nyerge, és számos olyan tárgy, amely az 1848–1849-es forradalom és szabadságharchoz, illetve a világosi fegyverletételt követő megtorláshoz kapcsolódik.
A Laczkó Dezső Múzeum a saját gyűjteményében levő tárgyakkal színesítette a kiállítást, így a hadifogságban készült karpereceket, börtönemlékeket vagy gróf Batthyány Lajos pipáját is megtekinthetik a látogatók.
Vargha Mihály elmondta, a sepsiszentgyörgyi múzeum három éve tagja a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének, ebben a minőségben pályáznak a magyar művelődési minisztérium kiírására. Abban bíznak, hogy ha elnyerik a támogatást, egy korszerűen felépített, Gábor Áron alakja köré tervezett alapkiállítást tudnak berendezni a felújított sepsiszentgyörgyi múzeumban.
– foglalta össze a közgyűjtemény igazgatója. Hozzátette,
Az ágyúcsövet 1906 augusztusában vízvezeték-szerelés közben találták meg a kézdivásárhelyi Rudolf Kórház udvarán. Kézdivásárhelyről Sepsiszentgyörgyre, majd Bukarestbe került, ahonnan 2010-ben vitték „haza”.
Március 16-án, hétfő este hét órától a Budapesti Vonósok kamarazenekarának rendkívüli hangversenyére látogathatnak el a zeneszeretők a Kolozsvári Magyar Operába. A koncert rendkívülinek ígérkezik.
Jókai Mórt íróként, politikusként, a színház világához kötődő emberként, képzőművészként, természetvédőként, kirándulóként, ünnepelt közéleti személyiségként egyaránt közel hozza a nézőkhöz Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című új dokumentumfilmje.
Ötödik alkalommal rendezik meg a Bach-maratont az evagélikus-lutheránus Pietati templomban. Az egész napos zenei esemény keretében gyermekfoglalkozások, Bach-művek és rangos szólisták várják a közönséget.
Az erdélyi magyar társulatok előadásainak nagyszerű keresztmetszetét nyújtotta a Szatmárnémetiben tartott, hétfőn zárult, 7. MaFeszt vándorfesztivál.
Enyedi Ildikó magyar rendező filmjeiből szervez retrospektív vetítéssorozatot március 13–15. között a kolozsvári Művész mozi. A programban Az én XX. századom, a Testről és lélekről és a Csendes barát című film szerepel.
Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.
Immár 7. alkalommal zajlik Szatmárnémetiben a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A március 9-ig tartó, tíznapos seregszemlén az erdélyi magyar színházak több előadását nyílt alkalmunk megtekinteni.
Az elmúlt hetekben találgatások és plágiumvádak kísérték Tompa Gábor készülő Ionesco-rendezését, amely eredetileg a budapesti Nemzeti Színház számára készült.
Sepsiszentgyörgyön csütörtökön nyitják meg L. Deák Réka Színek, formák, hangulatok című kiállítását.
Szatmárnémetiben, a 7. MaFeszt helyszínén tartott sajtótájékoztatón jelentették be: három erdélyi magyar társulat csatlakozott újonnan a MASZÍN – Magyar Színházi Szövetséghez.
szóljon hozzá!