Archív felvétel
Fotó: Both Ildikó
Immár negyedik magyarországi helyszínen mutatják be az érdeklődőknek Gábor Áron ágyúját, a felújítás alatt álló sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egyik legnagyobb attrakcióját. Vargha Mihály igazgató bejelentette, reményeik szerint 2024. március 15-én az ágyúöntő alakja köré tervezett tárlattal avatják fel a megújult Székely Nemzeti Múzeumot.
2021. október 13., 10:002021. október 13., 10:00
2021. október 13., 10:042021. október 13., 10:04
Időszakos kiállításon a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban látható jelenleg Gábor Áron egyetlen fennmaradt eredeti ágyúja. A műtárgy már két éve vendégeskedik Magyarországon, először a budapesti Hadtörténeti Múzeumban mutatták be a Lészen ágyú! című tárlat keretében, amely a sepsiszentgyörgyi és a budapesti múzeum közös munkája.
Azóta a kiállítást bemutatták Szegeden és Kecskeméten is – idézte fel a keddi sajtótájékoztatón Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Mint kifejtette, öt évbe telt, amíg végül 2010-ben Bukarestből visszaszerezték az ágyút, utána sokszor kérték bemutatásra magyarországi múzeumok, de addig nem adták, hiszen a sepsiszentgyörgyi közgyűjtemény egyik legnagyobb attrakciójának számított.
Az ágyúcső utaztatását az tette lehetővé, hogy elkezdődött a Székely Nemzeti Múzeum teljes felújítása, így az ereklye raktárba került volna, ezért indították más, 1848–49-es ereklyékkel együtt magyarországi körútra.
Ez nagyon jó látogatottságnak számít, annál is inkább, hogy a pandémia idején állították ki a magyarországi múzeumok az ágyút – szögezte le az igazgató. A tervek szerint Veszprémből Nyíregyházára viszik, egyeztetnek a debreceni múzeummal, és hazafelé jövet Kolozsváron is kiállítanák, sorolta Vargha Mihály.
A veszprémi kiállításon az ágyú mellett látható még Deák Ferenc pipagyűjteményének egy darabja, amelyet az 1832–1836-os országgyűlés idején kapott gróf Széchenyi Istvántól, Gábor Áron saját maga által készített kisasztala, Bem József tábornok botja, Kiss Ernő altábornagy nyerge, és számos olyan tárgy, amely az 1848–1849-es forradalom és szabadságharchoz, illetve a világosi fegyverletételt követő megtorláshoz kapcsolódik.
A Laczkó Dezső Múzeum a saját gyűjteményében levő tárgyakkal színesítette a kiállítást, így a hadifogságban készült karpereceket, börtönemlékeket vagy gróf Batthyány Lajos pipáját is megtekinthetik a látogatók.
Vargha Mihály elmondta, a sepsiszentgyörgyi múzeum három éve tagja a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének, ebben a minőségben pályáznak a magyar művelődési minisztérium kiírására. Abban bíznak, hogy ha elnyerik a támogatást, egy korszerűen felépített, Gábor Áron alakja köré tervezett alapkiállítást tudnak berendezni a felújított sepsiszentgyörgyi múzeumban.
– foglalta össze a közgyűjtemény igazgatója. Hozzátette,
Az ágyúcsövet 1906 augusztusában vízvezeték-szerelés közben találták meg a kézdivásárhelyi Rudolf Kórház udvarán. Kézdivásárhelyről Sepsiszentgyörgyre, majd Bukarestbe került, ahonnan 2010-ben vitték „haza”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ádám Gyula grafikus, fotóművész Két világ emberei című fotókiállítását nyitják meg január 29-én, csütörtökön 18 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban.
A magyar kormány meghirdette a Kós Károly Program 2026. évi pályázatát, melyet a Kárpát-medence területén működő tájházak támogatására indítottak el.
Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át az elismerést.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!