
Archív felvétel
Fotó: Both Ildikó
Immár negyedik magyarországi helyszínen mutatják be az érdeklődőknek Gábor Áron ágyúját, a felújítás alatt álló sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egyik legnagyobb attrakcióját. Vargha Mihály igazgató bejelentette, reményeik szerint 2024. március 15-én az ágyúöntő alakja köré tervezett tárlattal avatják fel a megújult Székely Nemzeti Múzeumot.
2021. október 13., 10:002021. október 13., 10:00
2021. október 13., 10:042021. október 13., 10:04
Időszakos kiállításon a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban látható jelenleg Gábor Áron egyetlen fennmaradt eredeti ágyúja. A műtárgy már két éve vendégeskedik Magyarországon, először a budapesti Hadtörténeti Múzeumban mutatták be a Lészen ágyú! című tárlat keretében, amely a sepsiszentgyörgyi és a budapesti múzeum közös munkája.
Azóta a kiállítást bemutatták Szegeden és Kecskeméten is – idézte fel a keddi sajtótájékoztatón Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Mint kifejtette, öt évbe telt, amíg végül 2010-ben Bukarestből visszaszerezték az ágyút, utána sokszor kérték bemutatásra magyarországi múzeumok, de addig nem adták, hiszen a sepsiszentgyörgyi közgyűjtemény egyik legnagyobb attrakciójának számított.
Az ágyúcső utaztatását az tette lehetővé, hogy elkezdődött a Székely Nemzeti Múzeum teljes felújítása, így az ereklye raktárba került volna, ezért indították más, 1848–49-es ereklyékkel együtt magyarországi körútra.
Ez nagyon jó látogatottságnak számít, annál is inkább, hogy a pandémia idején állították ki a magyarországi múzeumok az ágyút – szögezte le az igazgató. A tervek szerint Veszprémből Nyíregyházára viszik, egyeztetnek a debreceni múzeummal, és hazafelé jövet Kolozsváron is kiállítanák, sorolta Vargha Mihály.
A veszprémi kiállításon az ágyú mellett látható még Deák Ferenc pipagyűjteményének egy darabja, amelyet az 1832–1836-os országgyűlés idején kapott gróf Széchenyi Istvántól, Gábor Áron saját maga által készített kisasztala, Bem József tábornok botja, Kiss Ernő altábornagy nyerge, és számos olyan tárgy, amely az 1848–1849-es forradalom és szabadságharchoz, illetve a világosi fegyverletételt követő megtorláshoz kapcsolódik.
A Laczkó Dezső Múzeum a saját gyűjteményében levő tárgyakkal színesítette a kiállítást, így a hadifogságban készült karpereceket, börtönemlékeket vagy gróf Batthyány Lajos pipáját is megtekinthetik a látogatók.
Vargha Mihály elmondta, a sepsiszentgyörgyi múzeum három éve tagja a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének, ebben a minőségben pályáznak a magyar művelődési minisztérium kiírására. Abban bíznak, hogy ha elnyerik a támogatást, egy korszerűen felépített, Gábor Áron alakja köré tervezett alapkiállítást tudnak berendezni a felújított sepsiszentgyörgyi múzeumban.
– foglalta össze a közgyűjtemény igazgatója. Hozzátette,
Az ágyúcsövet 1906 augusztusában vízvezeték-szerelés közben találták meg a kézdivásárhelyi Rudolf Kórház udvarán. Kézdivásárhelyről Sepsiszentgyörgyre, majd Bukarestbe került, ahonnan 2010-ben vitték „haza”.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
szóljon hozzá!