
Tiszta forrás településdíjjal tüntette ki Gyergyóditrót a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Zenetudományi Intézete, amelynek jóvoltából egy jelentős néprajzi gyűjtemény is hazatért a Hargita megyei településre.
2016. április 27., 16:472016. április 27., 16:47
A gyűjtemény anyagát több mint százéves, ditróiakról szóló feljegyzések, itt gyűjtött népdalok, -táncok, különböző témájú fotográfiák alkotják. A 2014-ben alapított díjat az adományozók, az MTA Zenetudományi Intézete, a Hagyományok Háza és a Néprajzi Múzeum azoknak a Kárpát-medencei településeknek ítéli oda, ahol a legnevesebb népzenei, népművészeti és néprajzi gyűjtők munkálkodtak a népi kultúra kincseinek felkutatásában.
A címmel járó emléktáblát és egy, az MTA Zenetudományi Intézetének népzenei gyűjteményében őrzött, ditróiaktól gyűjtött, tudományosan ellenőrzött és válogatott dallamok felvételeit tartalmazó CD-t, valamint a hozzájuk tartozó dokumentációt Puskás Elemér polgármester vette át a múlt héten.
Az adatközlők érdeme
„Felemelő érzés volt azt hallani, hogy az erdélyi települések közül Ditró kapja meg elsőként a Tiszta forrás település címet” – nyilatkozta lapunknak a községvezető, hazatérve a Budapesten tartott ünnepélyes rendezvényről. A címmel járó gyűjteményről szólva úgy fogalmazott: hatalmas érték, amely azoknak a ditrói elődöknek az érdeme, akik adatközlőkként járultak hozzá a helyi népi kultúra fennmaradásához.
Közülük sokakat nem szülőföldjükön faggattak a gyűjtők, lévén, hogy a második világháború idején a magyarországi Budajenőre telepedett sok ditrói. Ott „mondták tollba” a magukkal vitt népdalokat, népi táncokat, szokásokat, gyarapították az előzőleg Kodály Zoltán és Lajtha László népzenekutató által lejegyzett ditrói gyűjteménytárat.
„Feljegyzésekből tudjuk, hogy az akkori emberek sokszor alulértékelték azt, amit megosztottak a gyűjtőkkel, de mára már teljesen világossá vált, hogy a pár soros gyermekdal is hatalmas érték, ha eredeti változatában marad fenn” – mutatott rá Puskás Elemér. Rengeteg ilyen érték van a most kapott gyűjteményben: fényképek, filmek, kották, népdalszövegek, fonográfhengerre rögzített énekek digitalizált változatai sorakoznak az adathordozón.
A ditrói hagyományőrző csoport gazdálkodhat majd mindezzel, azzal a községvezetői megbízással, hogy építsék vissza a mába a múlt értékeit. Az évekkel ezelőtt újjáélesztett betlehemezést például a régi „mintához” lehet így csiszolni egy régi betlehemezésről fennmaradt némafilmet tanulmányozva, amelyen a viselet is jól látható, de az eredeti ditrói népviselet még számos régi fényképen is tanulmányozható. Ugyanígy a gyűjteményben szereplő népdalok, tánclépések, de akár a furulyaszólamok újratanulása is jelentős lépést jelentene a helyi hagyományőrzésben.
Visszaépítik a múltat
A gyűjteményben lévő fotográfiák segítenek abban is, hogy korhűen lehessen kivitelezni azt a tájházat, amely a település egyik turisztikai látványosságaként készül, három fénykép is őrzi ugyanis az 1800-as évek végi ditrói parasztház formáját. A Tiszta forrás településcímmel járó márvány emléktáblát az épülő tematikus népművészeti parkban tervezik elhelyezni. Nem csak a felirat utal majd arra, hogy értékekkel gazdagította a település az összmagyar népi kultúra tárházát – a gyűjtemény anyagából nyomtatott formában is helyeznek ki darabokat a Kodály és Lajtha gyűjtéseire emlékeztető stációhoz.
„A gyűjteményt nem sajátítjuk ki Ditrónak” – jelentette ki Puskás Elemér. Úgy fogalmazott, a 20. század elején a település – hatalmas terjedelmét, lélekszámát tekintve – olyan helyzetben volt, ami lehetővé tette a népzenekutatóknak, hogy eredményes munkát végezhessenek. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a gyűjteményben más gyergyói településekre vonatkozó adatok is fellelhetők. Ezért tanulmányozásra szívesen az érdeklődők rendelkezésére bocsátják.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!