
Tiszta forrás településdíjjal tüntette ki Gyergyóditrót a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Zenetudományi Intézete, amelynek jóvoltából egy jelentős néprajzi gyűjtemény is hazatért a Hargita megyei településre.
2016. április 27., 16:472016. április 27., 16:47
A gyűjtemény anyagát több mint százéves, ditróiakról szóló feljegyzések, itt gyűjtött népdalok, -táncok, különböző témájú fotográfiák alkotják. A 2014-ben alapított díjat az adományozók, az MTA Zenetudományi Intézete, a Hagyományok Háza és a Néprajzi Múzeum azoknak a Kárpát-medencei településeknek ítéli oda, ahol a legnevesebb népzenei, népművészeti és néprajzi gyűjtők munkálkodtak a népi kultúra kincseinek felkutatásában.
A címmel járó emléktáblát és egy, az MTA Zenetudományi Intézetének népzenei gyűjteményében őrzött, ditróiaktól gyűjtött, tudományosan ellenőrzött és válogatott dallamok felvételeit tartalmazó CD-t, valamint a hozzájuk tartozó dokumentációt Puskás Elemér polgármester vette át a múlt héten.
Az adatközlők érdeme
„Felemelő érzés volt azt hallani, hogy az erdélyi települések közül Ditró kapja meg elsőként a Tiszta forrás település címet” – nyilatkozta lapunknak a községvezető, hazatérve a Budapesten tartott ünnepélyes rendezvényről. A címmel járó gyűjteményről szólva úgy fogalmazott: hatalmas érték, amely azoknak a ditrói elődöknek az érdeme, akik adatközlőkként járultak hozzá a helyi népi kultúra fennmaradásához.
Közülük sokakat nem szülőföldjükön faggattak a gyűjtők, lévén, hogy a második világháború idején a magyarországi Budajenőre telepedett sok ditrói. Ott „mondták tollba” a magukkal vitt népdalokat, népi táncokat, szokásokat, gyarapították az előzőleg Kodály Zoltán és Lajtha László népzenekutató által lejegyzett ditrói gyűjteménytárat.
„Feljegyzésekből tudjuk, hogy az akkori emberek sokszor alulértékelték azt, amit megosztottak a gyűjtőkkel, de mára már teljesen világossá vált, hogy a pár soros gyermekdal is hatalmas érték, ha eredeti változatában marad fenn” – mutatott rá Puskás Elemér. Rengeteg ilyen érték van a most kapott gyűjteményben: fényképek, filmek, kották, népdalszövegek, fonográfhengerre rögzített énekek digitalizált változatai sorakoznak az adathordozón.
A ditrói hagyományőrző csoport gazdálkodhat majd mindezzel, azzal a községvezetői megbízással, hogy építsék vissza a mába a múlt értékeit. Az évekkel ezelőtt újjáélesztett betlehemezést például a régi „mintához” lehet így csiszolni egy régi betlehemezésről fennmaradt némafilmet tanulmányozva, amelyen a viselet is jól látható, de az eredeti ditrói népviselet még számos régi fényképen is tanulmányozható. Ugyanígy a gyűjteményben szereplő népdalok, tánclépések, de akár a furulyaszólamok újratanulása is jelentős lépést jelentene a helyi hagyományőrzésben.
Visszaépítik a múltat
A gyűjteményben lévő fotográfiák segítenek abban is, hogy korhűen lehessen kivitelezni azt a tájházat, amely a település egyik turisztikai látványosságaként készül, három fénykép is őrzi ugyanis az 1800-as évek végi ditrói parasztház formáját. A Tiszta forrás településcímmel járó márvány emléktáblát az épülő tematikus népművészeti parkban tervezik elhelyezni. Nem csak a felirat utal majd arra, hogy értékekkel gazdagította a település az összmagyar népi kultúra tárházát – a gyűjtemény anyagából nyomtatott formában is helyeznek ki darabokat a Kodály és Lajtha gyűjtéseire emlékeztető stációhoz.
„A gyűjteményt nem sajátítjuk ki Ditrónak” – jelentette ki Puskás Elemér. Úgy fogalmazott, a 20. század elején a település – hatalmas terjedelmét, lélekszámát tekintve – olyan helyzetben volt, ami lehetővé tette a népzenekutatóknak, hogy eredményes munkát végezhessenek. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a gyűjteményben más gyergyói településekre vonatkozó adatok is fellelhetők. Ezért tanulmányozásra szívesen az érdeklődők rendelkezésére bocsátják.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!