A Cannes-i filmfesztivál vörös szőnyegén pózolt Nemes Jeles László Saul fia című első játékfilmjének stábja, köztük Molnár Levente kolozsvári színművész is, aki Ábrahámot, a főhős barátját alakítja a magyar alkotásban.
2015. május 17., 19:102015. május 17., 19:10
A május 13-án kezdődött és 24-ig tartó, 68. alkalommal szervezett filmfesztivál első igazi revelációjaként értékelte szombaton a nemzetközi sajtó a Saul fia című filmet, amelyet előző nap mutattak be a hivatalos versenyprogramban. A cannes-i fesztivál hagyományainak megfelelően a világpremier előtt a Saul fia alkotói – egymásba karolva – fotósok sorfala előtt vonultak fel a vörös szőnyegen, ahol Pierre Lescure, a fesztivál idén kinevezett elnöke és Thierry Frémaux művészeti igazgató köszöntötte őket.
A teremben a már helyüket elfoglaló nézők állva köszöntötték a magyar művészeket, s a végig feszült figyelemben zajló vetítés végén perceken át tapsolva, állva köszöntötték az alkotókat, akik szintén felállva köszönték meg a meleg fogadtatást.
“Természetesen megnyerjük” – nyilatkozta viccesen nemrég a Krónikának Molnár Levente, akit a szereplehetőséggel a castingigazgató keresett meg, a próbafelvételek után pedig meg is kapta munkát. A szereplőválogatás csaknem másfél évig zajlott, a főbb szerepekben a magyarokon kívül német, amerikai, izraeli, lengyel, szlovák, illetve osztrák származású színészek is feltűnnek.
A Variety című filmes szaklap szerint a Saul fia olyan nyomasztóan és kompromisszummentesen mutatja be a holokausztot, ahogyan azt még soha senki nem tette meg, jóllehet a témát már számos alkalommal feldolgozták a filmművészetben. Justin Chang kritikus szerint az alkotás a narráció megszüntetésének és az érzékeltetésnek a mesteri gyakorlata. Az Indiwire azt emelte ki, hogy a film az auschwitzi koncentrációs táborról egy olyan intenzív dráma, amelyben a feszültség egy pillanatra sem csökken. Eric Kohn kritikus szerint a koncentrációs táborban játszó történet és a filmes energia ötvözése azért is különösen elképesztő, mert egy első filmről van szó.
Egyébként negyvenhat év után először szerepel első játékfilmes magyar rendező a cannes-i hivatalos versenyprogramban. Korábban Makk Károly Liliomfi (1955), Kósa Ferenc Tízezer nap (1967) és Sára Sándor Feldobott kő (1969) című alkotásával történt hasonló.
Az Aranypálmáért többek között Gus Van Santtel, Paolo Sorrentinóval, Joachim Trierrel, és Todd Haynesszel verseng a magyar filmrendező. Az Egy bizonyos nézőpontból (Un Certain Regard) nevű szekcióba román filmet is meghívtak, Corneliu Porumboiu Comoara című alkotását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!