
Az 1918-as budapesti ősbemutatóhoz Bánffy Miklós által készített díszlet- és jelmeztervek felhasználásával mutatták be kedd este Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operáját a Kolozsvári Magyar Operában.
2014. november 19., 19:312014. november 19., 19:31
Az előadással megkezdődtek a kolozsvári Bánffy Miklós Napok, az idei Bánffy-emlékév utolsó rendezvénysorozata. Szép Gyula operaigazgató a Bánffy-napok kezdeményezőjeként mutatta be Prőhle Gergelyt, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkárát.
Prőhle Gergely ünnepi beszédében elmondta, azt szeretné remélni, hogy ezzel a rendezvénysorozattal a 140 éve született erdélyi polihisztor, operaigazgató, egykori magyar külügyminiszter végleg hazatér szülővárosába, hogy magyarok, románok és németek egyaránt tisztelhessék.
A helyettes államtitkár név szerint is megemlítette azokat, akik a Bánffy Miklós-emlékév előtt is mindent megtettek, hogy a gróf emléke ne merüljön feledésbe. Külön köszönetet mondott Szinetár Miklós rendezőnek, aki a kolozsvári előadást is rendezte, Tőkés Erzsébetnek, a kolozsvári Házsongárd Alapítvány ügyvezetőjének, aki a Bánffy-kripta felújítását irányította, és Szebeni Zsuzsa színháztörténésznek, aki – mint fogalmazott – mindent megtett azért, hogy Bánffy Miklós elnyerje az őt megillető helyet a magyar panteonban.
Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere arról beszélt, hogy a Bánffy-emlékév „az élni akaró, és minden körülmények között új életre kelni képes erdélyiség történetét helyezte újra reflektorfénybe”. Bánffy Miklós példát mutatott az erdélyi közösségnek azzal, hogy 1926-ban Budapestről hazaköltözött szülőföldjére – mondta.
A kékszakállú herceg vára kolozsvári előadásán a Kolozsvári Magyar Opera zenekarát Selmeczi György vezényelte, a szerepében Szilágyi Jánost, Judit szerepében Molnár Máriát láthatta a közönség. Az előadás után levetítették az opera Szinetár Miklós által rendezett filmváltozatát is.
A háromnapos kolozsvári rendezvénysorozat keretében Bánffy Miklósnak az opera világára tett hatását idézik fel. Amint a kolozsvári operaház közleményében olvasható, haladó szellemiségű vezetőként Bánffy megreformálta a magyar operajátszást, merész repertoárpolitikája mellett díszlet- és jelmeztervezőként is részt vett az előadások színpadra állításában.
A Bánffy-napok keretében szerdán levetítették a gróf életéről forgatott, A Nagyúr – Gróf Bánffy Miklós című filmet, amelyet szintén Szinetár Miklós rendezett, a vetítést követően pedig beszélgetést szerveztek a 2001-ben készült film rendezőjével is.
A rendezvénysorozat csütörtök este ünnepi operagálával zárul, melyben a Kolozsvári Magyar Opera és a budapesti Magyar Állami Operaház művészei lépnek színre. A gálaműsorán olyan művek részletei szerepelnek, amelyek Bánffy Miklós igazgatása idején kerültek be a magyar operaházak repertoárjába.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!